Szabó Zsófia[1]
könyvismertetése
Eck Júlia – Trencsényi László (szerk.): A gyermekkultúra
héroszai. Bibliotheca Comeniana
XXIII. Sárospatak, Magyar Comenius Társaság, 210 o. (2023)
Az MTA Drámapedagógiai Albizottsága
vezetőinek szerkesztésében A gyermekkultúra héroszai címmel
megjelent kötet különböző művészeti ágak huszonhárom kiemelkedő
alkotó pedagógusát mutatja be. A kultúraátadás, a művészettel nevelés, a
művészetpedagógia olyan szereplői ők, akiknek eredményei csak
hosszú távon és nehezen mérhetők, de akiknek hatása a tanítványok és
követők sokaságában tetten érhető. A könyvben szereplők
munkásságában közös, hogy nyomot hagytak, maradandót alkottak a
művészetpedagógia területén. Az előszónak megfelelő tanulmányban
olvasható, hogy a XX. század második felében Magyarországon igencsak
különböző kultúrpolitikai okok – részben a nehéz jelen helyett boldog
jövőt ígérő utópisztikus ideológia gyerekközpontúsága, részben a
diktatúra feltételei közt a gyermekkultúrába „száműzött” kiválóságok sora,
részben a nemzetközi megfelelés kényszere – magas szintre fejlesztették a
gyermekkultúra jelenségvilágát. (Ebből a jelenségvilágból táplálkozik ma
is a gyermekkultúra – az eredmények közt említhető, hogy immár önálló
egyetemi mesterszak is létezik e néven.)
A gyűjteményben közölt írások
anyagát a 2019 óta évente megrendezett művészetpedagógiai konferenciák
azonos nevű szimpóziumán elhangzó előadások adták, ahol az
előadók – az írások, interjúk készítői: Bordásné
Kovács Katalin, Bordás Júlia, Eck Júlia, Körömi
Gábor, Mizerák Katalin, Morva Péter, Novák Géza Máté,
Patonay Anita, Sinkó István, Szentirmai László,
Trencsényi László) – maguk is a hazai művészetpedagógia jeles
képviselői. Az előadások és a kötet hitelét a személyesség adja.
A gyermekkultúra e kötetben
szereplő héroszai különböző művészeti ágak jeles
képviselői. A színház- és drámapedagógia mellett jelen vannak a bábjáték,
a gyermekirodalom, a képzőművészet, a mozgásművészet, a zene
jelentős alakjai is. A könyv alfabetikus sorrendjét követve:
·
Báron László képzőművész, a Ciróka Bábszínház alapítója;
·
Berczik Sára mozgásművész,
táncpedagógus, mesteredző;
·
Bodóczky István festőművész, a
Kisképző és a MOME tanára,
·
Bónis Ferenc, a Magyar Rádió Ifjúsági és
Gyermekosztály zenei rovatának vezetője, a Zeneakadémia oktatója;
·
Czibula Katalin dráma- és
színháztörténet-kutató, az irodalomtanítás módszertanának egyetemi oktatója;
·
Debreczeni Tibor előadóművész,
drámapedagógus, a gyermek- és ifjúsági színjátszás képviselője, az Academia Ludi et
Arti egyesület létrehozója;
·
Dévényi Róbert rendező, a munkásszínjátszás
vezető egyénisége;
·
Dimény Judit zenetanár, az Iskolarádió
zenei oktató és ismeretterjesztő műsorainak szerkesztője;
·
Dudás István tanító, iskolaigazgató, az iskolai film,
árny- és bábjáték úttörője;
·
Előd Nóra magyar-orosz szakos tanár, a hazai
drámapedagógia és drámapedagógus-képzés meghatározó alakja;
·
Gabnai Katalin, „a magyar
gyermekszínjátszás és drámapedagógia nagyasszonya”, a drámapedagógia egyik
meghonosítója a tanárképzésben;
·
Hárs László József
Attila-díjas magyar költő, író, újságíró, gyermek- és ifjúsági
író;
·
Kinszki Judit dráma- és színházpedagógus, a
Magyar Drámapedagógiai Társaság, a Diákszínjátszó Egyesület, a Szabad Színházak
Szövetsége alapító tagja, a középiskolai drámatanítás úttörője;
·
Kovács Andrásné, Rozika néni tanító, drámapedagógus, a
jászfényszarusi Napsugár Gyermekszínpad és Fortuna
Együttes megalapítója;
·
Leveleki Eszter reformpedagógus, a bánki Pipecland tábor megalapítója és működtetője
évtizedekig;
·
Mezei Éva rendező, színház- és drámapedagógus, a
Gyerekjátékszín megalapítója;
·
Rudolf Ottóné Galamb Éva drámapedagógus, a
drámatanárképzés jelentős alakja, a Fészekalja Klub vezetője;
·
Sándor Zsuzsa drámatanár, playback-színházi szakember;
·
Séd Teréz bábjáték-pedagógus, a kézműves
játszóház létre hozója;
·
Szakall Judit népművelő,
színjátszócsoport-vezető, drámapedagógus;
·
Tóth László tanító, bábjátékos,
bábművész-pedagógus;
·
Varga Károly karvezető, „rádiós zenei
nevelő”;
·
Várhidi Attila gyermek- és diákszínjátszó
csoportvezető tanár, rendező.
A könyvben összefoglaló írások
olvashatók a magyar művészetpedagógia, a gyermek- és ifjúsági
kultúraközvetítés kiemelkedő alakjainak életútjáról, pályaképéről,
pedagógiai tevékenységéről és művészetpedagógiai gyakorlatuk továbbadásáról
a következő gyermekkultúra-közvetítő generációknak. A kötet
hiánypótló abban a tekintetben, hogy kevés olyan összefoglaló,
lexikonszerű publikáció született, ahol a művészetpedagógia
jelentős alakjai megtalálhatók. Így a szimpózium előadásainak anyaga
a konferenciák hallgatóságán kívül szélesebb körben is megismerhető.
Az itt szereplő alkotók,
művésztanárok egy részét a drámapedagógia kapcsán személyesen ismerem,
néhányukkal gyerekszínjátszóként, drámapedagógusként a művészeti nevelés
területén dolgoztam is együtt. Érdekes volt azonban látni, honnan indultak, és
hogyan jutottak el addig a pontig, ahol alkalmam volt találkozni velük,
megismerni őket. Az újdonság erejével hatott azoknak az embereknek a
pályaképéről olvasni, akinek a nevét korábban hallottam, ismertem már. A
függelékben szerepel a 2023. évi 6. Művészetpedagógiai Konferencián
elhangzott előadások héroszainak rövid bemutatása, mely bemutatók
tanulmány mélységű kifejtése egy néhány éven belül megjelenő második
kötet anyagát képezheti. (Színházi szakemberekről: Bácskai Mihályról, Bucz Hunorról, Keleti Istvánról, Nánay
Istvánról, Petkó Jenőről, a táncos Fenyves
Márkról, Vidákovics Antalról és Bálint Éváról, a
zenepedagógus Forrai Katalinról, Lukin Lászlóról, Sáry
Lászlóról, s az elméletalkotó képzőművészről, Székácsné Vida Máriáról olvashatunk figyelemfelhívó feljegyzéseket.)
Mivel a kötet a hagyományossá váló
országos, sőt nemzetközi művészetpedagógiai konferenciasorozat
előadásait publikálja, s a szervezésben nem csekély a Drámapedagógiai
Albizottság szerepe, nem kérhető számon minden művészeti terület
összes kiemelkedő, jelentős művészetpedagógusának, héroszának
bemutatása. A szimpóziumok, mint ismeretes, önkéntesen vállalkozó előadók
választott témái, aktuális kutatásai alapján szerveződnek.
Az ELTE Bölcsészettudományi Kar
Zenei Intézete már szervezi a 2024. évi konferenciát. Az Albizottság hozzálát
új – a gyerekkultúra héroszait bemutató – szimpózium szervezéséhez. A Bihari
Együttes egykori tagjaként remélem, hogy a sorozatban a hazai néptánc-pedagógia
olyan jeles alakjai is megjelennek, mint Martin György, Molnár István, Novák
Ferenc vagy Foltin Jolán.
Megjegyzem, hogy az utóbb
emlegetett, a gyermektáncban korszakos fordulatot jelentő koreográfusról
és megannyi tanítványáról a Taní-tani Online
platformján jelent meg elemző-emlékező írás (s
mindezek a Tanúhegyek című, immár két kötetes antológiában könyv
formátumban is testet öltöttek a Magyar Pedagógiai Társaság kiadásában).
Érdeklődéssel várom tehát a
2024. évi konferenciát. Újabb „héroszok” életművére szeretnék felfigyelni.