2024. április 4.: Témanap a Hagyományok házában

„Digitalizáció és innováció a népzene területén” címmel került sor egésznapos rendezvénysorozatra, amelyre hazai és külföldi szakemberek kaptak meghívást. A nap folyamán sajtótájékoztatót is tartottak, amelynek regisztrált résztvevői lehetőséget kínáltak a programokon való részvételre. Csakhamar kiderült: érdemes volt rászánni az időt mindenkinek, akár közelről, akár távolról érezte magát érdekeltnek a témában. És ha a cím némiképp „elvontnak” (értsd, szakmai közönséget megszólítónak) is tűnt, az alcím, a voltaképpeni tartalom sokat módosított ezen: „Új dimenziók a zenetanulásban”. És éppen ez a szempont sugallja az ötletet: érdemes lenne hasonló rendezvénysorozat keretében a zenetanításban részt vevőkhöz eljuttatni a kétségkívül rendkívüli eredmények hírét.

Miről is van szó? Miként a Hagyományok Háza áprilisi programfüzetének beköszöntőjében a főigazgató Both Miklós megfogalmazta: nemcsak az intézmény életében, hanem a „külvilág” számára is „látványos megújulást hoz” 2024 tavasza. Erre hívja fel a figyelmet a régi logó lecserélése is. „A két jelképből álló új logó és variánsai a madár és a tulipán jelentésének gazdagsága mellett kifejezik a néphagyomány lényegi tulajdonságát, a variálódást, a változást és azt, ahogyan népi örökségünk mai kultúránkban való hasznosulására, továbbélésére tekintünk.” – mutatott rá a főigazgató. Ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy változatlan marad a kultúrstratégiai intézmény célja, vagyis „a hagyományos kultúra értékeinek széles körű társadalmi tudatosítása és hozzáférhetővé tétele”. És idekívánkozik Kallós Zoltán gondolata, amelyet hangsúlyozottan idézett Kelemen László, miszerint minden gyűjtés annyit ér, amennyi hasznosul belőle. Nos, a „hasznosulás” intenzitását kívánták-kívánják növelni, a rohamosan fejlődő technikai lehetőségekkel élve a Hagyományok Háza tudós, kutató népzenészei – megannyi munkatárs közreműködésével.

Ha igaz a mondás, miszerint „a szeretet mértéke a ráfordított idő”, nyilvánvaló: egyazon lelkesedés fűti az intézmény valamennyi dolgozóját. Mert a közzétett eredmények mennyisége alapján szinte lehetetlen még csak nagyságrendileg is megsaccolni a létrejöttükhöz szükséges munkaórák számát. Annál is inkább, mivel minden újítás korábbi tapasztalatokon alapul – tehát a tervezés, a koncepció kialakításának szellemi munkája is elengedhetetlen (sőt, alapvető) része a látványos eredményeknek.

Az időpont megválasztása ideálisnak mondható a tekintetben, hogy a tavaszi szünet idejére esik – ez is megkönnyítette az érdeklődők számára a részvételt.

Képünkön balról jobbra Pávai István, Both Miklós és Zagyva Natália

Fotó: MH/Török Péter

A témanap centrumába a Hagyományok Háza legfrissebb fejlesztése került, a Folk_ME (Folk Music Education) online népzeneoktatási platform, amelyet e napon tettek közzé. Ennek bemutatásával kezdődött a plenáris előadások sorozata. Both Miklós ebben ötletgazdaként is érdekelt volt. Megismertette a közönséggel azt az ukrán gyűjtését-kutatását, amelynek tapasztalatai jelentették a Folk_ME közvetlen hátterét. Itt a helyszínre kitelepülve külön mikrofonokkal vették fel az énekeseket, tehát a soksávos felvétel lehetővé tette az egyes közreműködők szólamának/előadásának részletező, beható elemzését. Both Miklós számolt azzal, hogy a jelen (és a jövő) fiatal generációi magas szintű technikai kivitelezést igényelnek, ezért maximálisan törekedett arra, hogy a hangminőséghez hasonló képi minőséget is biztosítson.

Folk_ME (Folk Music Education) felvételeiből:

Sűrű csárdás /// folk-me.com (1:10)

Előadók: Demi Ariton (hegedű), Gáspár Petru (nagybőgő), Kedves Botond (háromhúros kontra), témafelelős Kelemen László, származási hely: Nagysármos, Maros megye, Románia

(CYMBALOM) Vasvári és frisse /// folk-me.com (3:25)

Előadó: Szabó Dániel (cimbalom), témafelelős Árendás Péter,

Származási hely Alsókálosa, Gömör megye, Románia

(CYMBALOM) Magyar szóló és oláhos /// folk-me.com (3:30)

Előadó: Szabó Dániel (cymbalom / cimbalom), témafelelős Árendás Péter

Származási hely: Alsókálosa, Gömör megye, Románia

Ţigăneşte és hârţag /// folk-me.com (5:00)

Előadók: Hârleţ Ioan (hegedű), Bálint Zsombor (háromhúros kontra), Dénes Károly (nagybőgő), témafelelős: Bartis Zoltán.

Származási hely: Beszterce-Naszód megye, Románia

További információk a videón

Aki némi aggódással érkezett, vajon mennyit fog érteni az elmondottakból, csakhamar megkönnyebbülve fellélegezhetett: a technikai újdonságok világában járatlanok számára is teljes mélységben és magasságban követőek voltak az előadások, prezentációk – ez a nap valamennyi megmozdulására érvényes!

Sűrűn sorjáztak az információk, a „sávos” felvételtechnika alkalmazásának problémái a népi adatközlők esetében – és főként az adatok! Elképesztő mennyiséggel gazdagodott a népzeneoktatók értékes szemléltető anyaga. A honlap használatát is bemutatta Both Miklós, rámutatva a rákeresési lehetőségek gazdag-változatos kínálatára. Az egyes anyagok szólamonkénti tanulmányozása mellett lehetőség van a lassított felvételen való megfigyelésre – és nem utolsó sorban: a hangszerek láttatása sem pusztán gyönyörködtető élmények forrása. Felvillantotta a kottázás szükségességével kapcsolatos véleményeket – örvendetes, hogy ellentétben némely külföldi népzenekutatói szemlélettel, a magyar gyakorlatban hasznosnak tekintik a kottázást; csupán a részletező precizitás szintjének meghatározásában ütköznek még gyűjtői és előadói vélemények.

Rendkívül fontosnak tartottam annak a hangsúlyozását, hogy ez a különleges tudástár, jóllehet jelenleg a Kárpát-medence legnagyobb népzeneoktató platformja, miközben „tehermentesíti” a tanárokat, nem váltja ki a személyes képzést. Ugyanakkor szinte végtelenre tágítja az egyéni felhasználók lehetőségeit – elég, ha arra gondolunk, hogy a kihangosított szólamot megtanulva, maguk is társulhatnak a felvételen szereplők együttes játékához. Tehát, az intézményes képzésben nem részesülők számára felbecsülhetetlen segítséget jelent – csakúgy, mint azok számára, akiknek a népzene variánsokban való létezése jelent megunhatatlan élményforrást.

Both Miklós hangsúlyozta a nemzetközi kapcsolatrendszer kialakításának hasznosságát, jelentőségét. Nem véletlen, hogy ez az intézmény életében mérföldkő jelentőségű lépés nemzetközi fórumon valósult meg – tíz országból érkeztek érdeklődő szakemberek. A továbbiakban Kelemen László, akinek nevéhez fűződik az ezredforduló legnagyobb szervezett gyűjtése, amely szervezett formáját a Hagyományok Háza gondozásában kapta, hangsúlyozta: mindig célszerű a legújabb technikának az alkalmazása. Az Utolsó óra projekt arra is figyelmeztet: „örökbefogadásra” várnak a felgyűjtött anyagok, hogy zökkenőmentesen jussanak el a következő generáció(k)hoz. Az e programnak kialakított weboldalt dr. Pávai István mutatta be, aki a mind teljesebb körű gyűjtés érdekében további feladatként a kevésbé ismert zenészek megszólítását jelölte meg. A délelőtti előadássorozat befejezéseként a Folklóradatázis új weblapját mutatta be Zagyva Natália.

Az előadássorozat résztvevőinek egy csoportja

Ebédszünet következett, különleges ínyencségekkel – és ritka alkalomként a szakmai ismeretséget kibővítő beszélgetésekkel. Tehát, nemcsak média-hidakat építettünk! Délután párhuzamos rendezvények gazdag kínálatából lehetett válogatni, akár bemutató tanításokon való részvétellel. A külföldi érdeklődők számára angol nyelvű programok is voltak – és a hallgató megtapasztalhatta, hogy a gyakran már-már közhelyként pufogtatott hívószavak (digitalizáció, innováció) itt értékes, lényegi tartalommal telítődtek. Mondhatni, digitális bölcseletté, amikoris tudatosodott: korántsem az analóg világ digitális másolata a cél. Konkrétan Bolya Mihály mutatott rá, hogy aki nem száll be a mesterséges intelligencia fejlesztésébe, öt éven belül behozhatatlanul hátrányos helyzetbe kerül. Ő hangsúlyozta azt is, hogy valós eredmények „határterületeken” jönnek létre. Sor került a tapasztalatok megbeszélésére is – és végül zenei élménnyel búcsúztak a létszámában – érthetően – megfogyatkozott hallgatóságtól: ízelítőt kaptunk, afféle részleges főpróbaként a Magyar Állami Népi Együttesnek a „Bartók nyomában” című előadásából.

„Benned él a hagyomány” – olvashatjuk a Hagyományok Háza programfüzetében. Hozzátehetjük: és mindazokban, akik itt töltekeznek. Élményekkel, tapasztalatokkal.

Fittler Katalin