A MAGYAR ZENEMŰVÉSZEK ÉS TÁNCMŰVÉSZEK SZAKSZERVEZETE

VÁLASZTÓI KÜLDÖTTÉRTEKEZLETE

2024. ÁPRILIS 24.

BESZÁMOLÓ

2019 - 2024

BEVEZETÉS

Szakszervezetünk szinte napra pontosan, 1989. április 26-án, harmincöt éve tartotta az első – immár önálló jogi személyként, a korábbi országos szakszervezeti szerveződéstől független szervezetként – küldöttértekezletét. Ezen a küldöttértekezleten fogadtuk el új, önállóságunkat is deklaráló alapszabályunkat.

Ugyancsak ezen az alapító ülésen választották meg a küldöttek a szakszervezet vezető tisztségviselőit: Sólyom-Nagy Sándor elnököt, Varsányi Lászlóné és Brieber János alelnököt, és Gyimesi László titkárt (később főtitkárt). Ez a tisztségviselői „csapat” harminc esztendőn keresztül képviselte a szervezetet, tette a dolgát sikerekkel és kudarcokkal, mindvégig hittel, a szakma és a képviselői iránti szeretettel.

Végtelen sajnálatunkra és fájdalmunkra időközben elveszítettük Sólyom-Nagy Sándort és Varsányi Lászlónét, így a négy tisztségviselőből 2019-től Brieber János elnökként és Gyimesi László alelnökként, társadalmi tisztségviselőként folytatta a munkát a beszámolási időszakban.

Az évek múlása, az élet természetes rendje ennyi idő után változásokat kíván, nincs ez másként a mi szervezetünk esetében sem.

Nem a beszámoló feladata, hogy erről részletesebben szóljon, a személyek mindig lényegesek, de egy erős és stabil szervezet életében a folyamatosság az alapja minden munkának és eredménynek, és ez minden tekintetben biztosítottnak látszik.

Jelen beszámolónkban is gyakran visszaköszönnek az elmúlt harminc év határozatai, beszámolói, jelezve azt, hogy egyes problémák „örök-életűek”, míg mások megfelelő megoldást is nyertek. A szakszervezeti tevékenység nem állókép, hanem egy örökösen mozgó folyamat, amelyben a szakszervezet alapvetően az eseményekre reagáló, és nem az azokat irányító szervezet. Különösen nehéz a kezdeményezés egy olyan időszakban, amikor a központi kormányzás erőteljes, olyan módon is, hogy kevéssé tartja szükségesnek a társadalmi párbeszédet, az együttműködést és a vélemények figyelembevételét.

Az ilyen nehezebb időszakban az első számú feladat az elért pozíciók védelme, a lehetséges kapcsolatok megőrzése, fejlesztése a szervezetpolitika keretében, míg az érdekképviselet, érdekvédelem területén a területünk munkavállalóinak munka-és életkörülményeinek javítása.

Felidézve és aktualizálva az előző beszámoló fő gondolatait:

A jogszabályalkotás területén eredménnyel vettünk részt a jogalkotás folyamatában, így az új köznevelési, szakképzési, továbbá az előadó-művészeti területre vonatkozó szabályok vagy kedvezőbb, de legalábbis a korábbi szabályozásnál nem hátrányosabb jogi környezetet hoztak létre.

Hazai és világviszonylatban szinte példa nélküli feladatot vállalt szakszervezetünk, amikor megmentette a megszüntetésre ítélt Duna Szimfonikus Zenekart azzal, hogy a MZTSZ tulajdonát képező Magyar Élőzene Nonprofit Kft. keretei között, mint jogutód, új körülményeket biztosítva - a Kőbányai Önkormányzat ismét nagyvonalú és kultúra pártoló segítségével – folytathatja magas színvonalú tevékenységét.

Ebben az időszakban tovább fejlődött a szakszervezet által fenntartott Kőbányai Zenei Stúdió Művészeti Szakgimnázium működése, Póka Egon, az iskola egyik alapítója hosszú betegsége és elvesztése, továbbá az igazgató Kovacsikné Falvay Edit betegsége miatti visszavonulása ellenére. Az iskola működése és finanszírozása, továbbá a fenntartó MZTSZ aktív közreműködése okán ismét biztonságos.

Működtetjük, nem kis erőfeszítéssel a Magyar Élőzene Nonprofit Kft-t, ezen belül a szakszervezet zenei portálját és internetes zeneáruházát www.dalok.hu elnevezéssel.

Továbbra is működtetjük a szakszervezet honlapját www.mztsz.hu címen.

Továbbra is él a 2007-ben alapított a Magyar Zeneművészet és Táncművészet Kiemelkedő Előadóművésze elismerés.

A 2006-ban elindított a szakszervezeti tagság és hozzátartozóikat szolgáló rendkívül kedvezményes flotta telefonál 2013-ban szolgáltatót váltottunk, ez kedvező változásokat eredményezett.

Alapvetően átalakítottuk a szakszervezet és alapszervezetei pénzügyi-gazdálkodási kapcsolatait úgy, hogy mindez az alapszervezetek számára egy előnyösebb, a központi gazdálkodás számára egy jól áttekinthető helyzetet eredményezett.

A beszámolóhoz kapcsolódóan nem fogalmaztuk meg a jövő feladataira vonatkozó határozati javaslatokat, úgy gondoljuk, hogy ez az újjáválasztott döntéshozó testület, a Küldöttgyűlés feladata lesz.

1. Általános kérdések

1.1. Az érdekegyeztetés és a bérek, illetmények kérdései

1.1.1 Érdekegyeztetés, társadalmi párbeszéd

A zenepedagógusok körében az érdekegyeztetés rendszere – különösen összehasonlítva a többi területtel és munkahellyel – példásan működött. Az oktatási kormányzattal a párbeszéd folyamatos, az érdekegyeztetés során véleményünket, javaslatainkat jelentős százalékban figyelembe vették, ugyanakkor számos kérdésben nem volt egyetértés és nem jártunk sikerrel. Ez különösen fontos volt egy olyan időszakban, amikor a kollégáink és az intézmények életét alapvetően meghatározó jogszabályok születettek meg, illetve módosultak.

E területen szakszervezetünk Zenepedagógus Tagozata képviselte a tagság és a munkavállalók érdekeit, Jakabné Muity Mária tagozati elnök vezetésével. Az oktatási terület minisztériumi munkatársaival kifejezetten sokéves jó kapcsolat a jellemző, kiemelve Borosán Beáta és munkatársai együttműködését a művészeti szakképzés területén, és ez nem változott a beszámolási időszakban sem.

Az előadóművészeti szervezetek, azaz a szimfonikus zenekarok, kórusok, táncegyüttesek, a Magyar Állami Operaház, a Budapesti Operettszínház és más szervezeteket esetében a fenti pozitívumokról nem lehet beszámolni. Az elmúlt öt évben egyetlen alkalommal sem került sor érdekegyeztető tárgyalásra a kultúráért felelős minisztérium vezetőivel, munkatársaival. A 2019-2022 közötti időszakban legalább az informális kapcsolatok viszonylag rendszeresek voltak, abszurd módon különösen a covid világjárvány idején erősödtek fel, így meghívottjai voltunk a nagyon széles körrel – több száz intézményvezető, szakmai képviselő – államtitkári szinten folytatott közvetlen online megbeszéléseken, amelyek nem csak fontosak és hasznosak voltak, hanem a kormányzattal való rendszeres párbeszéd lehetőségét is biztosították. Szerencsére 2022 után a világjárvány visszavonult, viszont egyidejűleg az említett párbeszéd online, és minden egyéb formában megszűnt. A jelenlegi kulturális kormányzat semmilyen módon nem egyeztet szakszervezetünkkel, se más művészeti vagy kulturális szakszervezettel jogszabálytervezeteket, se azok előkészítő anyagait nem egyezteti. Többszöri megkeresésünk után talán sor kerül valamilyen megbeszélésre, de ez nem érdekegyeztető tárgyalás lesz. Összegezve, az elmúlt öt esztendő az előadóművészet területén az érdekegyeztetés és a társadalmi párbeszéd európai gyakorlatának minden tekintetben ellentmondó, szakszervezetünk 1989 óta folytatott munkájának e tekintetben a legfelháborítóbb és legmegalázóbb időszaka volt.

1.1.2. Bérek alakulása

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók rendszeres havi bruttó keresete és a fogyasztói árindex változása (forrás: KSH)

év oktatás művészet árindex

2019 317 378 334 008

2020 340 735 355 536 103,3

2021 380 135 403 863 105,1

2022 443 964 468 990 114,5

2023 509 017 531 314 117,6

változás

%-ban 62 63 40,5

A fenti statisztikából megállapítható, hogy a bérek a beszámolási időszakban jelentősen nőttek, akárcsak a bérek értékét jelentősen csökkentő infláció. A látványosnak tűnő 60%-ot meghaladó emelkedés azonban öt éver, levonva az inflációs hatásokat egy alig érezhető, sőt a statisztikai adatszolgáltatást meghaladó mértékű „inflációs közérzet” sajnos tovább rontotta a béremelések értékét.

Természetesen külön kell a két területről beszélni.

A zenepedagógus terület bér szempontból rendkívül viharos időszaka volt az elmúlt öt esztendő. Az oktatási kormányzat egy megkezdett, majd részben félbehagyott pedagógus életpálya modell mentén törekedett a bérek javítására. Ez azonban- a több éves, évtizedes – az elmaradás miatt nem hozta meg a várt eredményt és a béremelés kétségtelenül pozitív ténye az ahhoz kapcsolódó kellően át nem gondolt munkajogi és szakmai kötelezettségek növelésével és áttekinthetetlenségével elégedetlenséget gerjesztett. A tárgyalások ugyan folytak, de a szakszervezetek és a kormányzat között, a közösnek vallott célok egyeztetése helyett inkább egy a szakmai megfontolásokat nélkülöző, nem igazán gyümölcsöző ütközetsorozat alakult ki. Szakszervezetünk a reális célok támogatása mellett nem vállalt közösséget a demagógiát sem nélkülöző törekvésekkel és inkább a szakmánkra koncentrálva igyekezett a terület érdekeit képviselve egyeztetni és megfelelő viszonyt fenntartani a partnerekkel.

Végeredményben 2024-ben már jelentősen megnőtt pedagógus bérekkel számolhatunk, ugyanakkor a bérrendszer nem áttekinthető és számos ponton vár kiegészítésre. A kormányzat a nagyvonalúság látszatát is kerülve, a jogalkotás eszközével visszaélve béremelésekkel szinte együttesen tette lehetetlenné a szakszervezetek működését, amikor megtiltotta az állami és egyéb pedagógust foglalkoztató munkáltatók számára a szakszervezeti tagsági díj levonását és átutalását. Ez ugyan nem befolyásolja a bérek helyzetét, de jól bemutatja a barátságos tárgyalások esélyeit.

Az előadóművészeti szervezetekről nincs átfogó kép. A zenekarok között soha nem látott bérkülönbségek vannak, a támogatási rendszer összességében több pénzt fordít a terület működésére, de nem ismerjük a támogatási rendszer valódi indokait. Ugyan az előadóművészeti törvény a nemzeti és kiemelt kategóriákba sorolja a miniszter döntése szerint az együtteseket, de ezekhez a minősítésekhez semmilyen költségvetési vagy más jogszabályi garancia nem tartozik, így az általunk nem bizonyítható, de aligha vitatható módon jelenlevő „kapcsolati” minősítések döntenek a működés és ezzel együtt bérek támogatási mértékéröl. Azok az üres, jogilag értelmezhetetlen érvelések, mint például „a minőség” elsőbbsége, arra alkalmasak, hogy az erőszakos és hangos érintettek komoly előnyt szerezzenek maguknak. Ez meg is történik.

Ezen a területen az egyetlen komoly pozitívum, hogy a kollegáink döntő többsége munkaviszonyban és relatív jogi biztonságban végezheti a munkáját. Sajnos ennek is több a ellenzője, mint a híve, de egyenlőre ezt a vívmányt, mint ahogy az előadóművészeti törvény munkajogi szabályait, sikerült megvédeni.

1.2. A foglalkoztatás általános helyzete

A fejezetben lényeges változások hiányában a 2019-es beszámolót idézzük:

„Az elmúlt öt esztendő foglalkoztatási helyzetét értékelve ismételten megállapítható az, hogy az adott körülmények között a legfontosabb feladatunk a munkahelyek megőrzése volt.

Rendkívül fontos volt az, hogy ne kerüljön sor se létszámcsökkentésre, se intézményi tevékenység jelentősebb szűkítésére, mert – tekintettel az ilyen eseményekkel kapcsolatos tapasztalatainkra – okkal tartottunk attól, hogy a munkavállalók és így értelemszerűen szakszervezetünk szempontjából hátrányos intézkedések könnyen járványszerűvé válhatnak a fenntartók körében. Szerencsére ilyen intézkedések nem történtek és a létszámviszonyok nem változtak hátrányosan.

Kezdeményezésünkre az előadó-művészeti törvény munkaviszonyban (közalkalmazotti jogviszonyban) történő foglalkoztatáshoz köti a normatív jellegű, a nemzeti és kiemelt kategóriába sorolt zenei szervezeteknél a támogatási jogosultságot.

A vonatkozó törvények a foglalkoztatásban nem eredményeztek negatív változásokat.

A szabadfoglalkozású kollégáinkra vonatkozóan nincs semmiféle foglalkoztatási statisztika, amely ezt bemutatná, és azt is be kell látni, hogy befolyásunk is összehasonlíthatatlanul gyengébb, mint a közalkalmazotti, vagy munkaviszony körében.

A szórakoztatózenészek körében változatlanul nagy a foglalkoztatási, egzisztenciális bizonytalanság és a munkanélküliség a cigányzenészek között.”

A beszámolós időszak legsúlyosabb válságát a covid világjárvány okozta. Az előadóművészeti helyszínek, a koncerttermek, a vendéglátó helyek hosszú időre megfosztották a kollégáinkat a munkalehetőségtől, a közönséget az események események látogatásától.

Sajnálatos módon gyors és hathatós állami segítséget nem kapott a terület, ami ezt javította csupán szűk körben és későn érkezett.

Szakszervezetünk, karöltve az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesülettel a lehető leggyorsabban nyújtott segítséget a megélhetés nélkül maradt szabadfoglalkozású és szórakoztatózenész kollégáinknak. Természetesen az alapvető hátrányokat éppen csak mérsékelni tudtuk, de úgy tapasztaltuk, hogy az érzékenység és a figyelem sokat jelentett számukra a segélyezés mellett.

1.3. A társadalombiztosítás, nyugdíjszabályozás, adózás

Elöljáróban sajnálatos ismét idézzük a 2014-es beszámoló sorait: ”A legfájdalmasabb intézkedés az un. művész-nyugdíj 2012. január 1-i hatállyal történő megszüntetése volt. A kormányzat, majd az Országgyűlés mindezt minden előzetes egyeztetés nélkül, a művészeti szakmai és érdekvédelmi szervezetek döntő többségének egységes tiltakozása figyelmen kívül hagyásával szabályozta így, tudva azt is, hogy az intézkedésnek a költségvetési hozadéka – teljes nyugdíjrendszer nagyságrendjén belül – elenyésző. Ugyanakkor az intézkedéssel egyidejűleg a jogalkotó nyitott egy kisebb, de átjárhatónak tűnő lehetőséget is azzal, hogy létrehozta az un. balettművészeti életjáradékot, amelynek jogosultsági feltételei lényegében megegyeztek a hatályon kívül helyzett művész-nyugdíj előírásaival, azzal a különbséggel, hogy ez már nem nyugdíj, hanem járadék, továbbá az igénybe vevők alanyi körét négy nevesített intézményben balettművészként foglalkoztatottakra szűkítette.

Szakszervezetünk a kezdetektől fogva kezdeményezője volt a megoldás keresésének. Látva azt, hogy a korai nyugdíjak megszüntetésében a kormányzat a nálunk lényegesen nagyobb létszámú és erőteljes tiltakozásokat is megszervező képviseletek követelését sem veszi figyelembe, úgy döntöttünk, hogy – hasonlóan más esetekhez is – annak ellenére, hogy a helyzet talán nem ezt kívánta volna meg, kezdeményezéseket, javaslatokat tettünk a kérdés megoldására, tudva azt is, hogy ebben számíthatunk a kulturális kormányzat megértésére, majd a későbbiekben esetleges támogatására.

A legcélszerűbbnek az látszott, ha az ügy megoldására tett javaslatunk nem csupán egy szakszervezeti kezdeményezés, hanem egy szélesebb támogatáson alapuló közös elhatározás formájában kerül a kulturális államtitkárság és más állami szervek elé.

A javaslat teljes egyetértésben az előadó-művészeti törvény módosítása során létrehozott új testület, a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács (NEÉT) – amelynek elnökévé egyhangú szavazással szakszervezetünk főtitkárát választotta meg az alakuláskor húsz tagú tanács – állásfoglalásaként került az illetékes állami szervek elé. Ez a folyamat 2012 kezdetétől tart, és ugyan végeredményt még nem hozott, de részeredményeket igen: a Kormány 2012.júliusi ülésén döntést hozott arról, hogy a művész-nyugdíjak kérdését rendezni kell, a Parlament 2012. decemberi döntésével úgy módosította az előadó-művészeti törvényt, hogy egyfelől létrehozta az előadó-művészi járadék intézményét, másfelől a Kormány hatáskörébe utalta e járadék feltételeinek részletes szabályozását. Az ennek alapján készülő kormányrendelet-tervezet előkészítésébe szakszervezetünk képviselője a NEÉT elnökeként aktívan részt vett, és jelenleg is folynak a kormányzaton belüli viták, egyeztetések a megoldásról. Szakszervezetünk az ügy napirendre tűzése érdekében levélben fordult a Miniszterelnökhöz is.”

Sajnálatos módon az ügy továbbra sem oldódott meg, egy kis lépésként a táncművészek közül a népiegyüttesek tagjaival bővült a kedvezményezettek köre, de kormányrendelet, vagy átfogó megoldás egyelőre nincs.”

Amellett, hogy a korengedményes nyugdíjazás ügye teljesen feledésbe merült, egyre gyakrabban találkozunk a foglalkozási betegségekkel, amelyek a művészi munka sajátos betegségei, a természetellenes testtartástól a szervezet abnormális leterheléséig. Ma ezzel a kérdéssel senki nem foglalkozik. Ijesztő példaként a Magyar Állami Operaház balettegyüttesénél számos pert kellett végig vinnünk – eredménnyel - amikor a munkáltató a munkahelyi egészségvédelmi szabályokat felhasználva, a munkavállalók egészségvédelme helyett a művészek egészségügyi alkalmatlanságára kívánt tőlük megszabadulni. Szomorú példája volt a gátlástalan munkahelyi vezetésnek az a több tucat hasonló eset, amely a pernyertesség ellenére is szakmai karriereket tört össze, helyrehozhatatlanul.

Az adózás legjelentősebb és egyben a leghátrányosabb intézkedése volt, amikor a kormányzat, illetve a Parlament minden előzetes egyeztetés nélkül megszüntette a művészek számára előnyös, és sokak által alkalmazott KATA adózás lehetőségét. Szakszervezetünk ugyan nem volt igazi híve ennek az adózási formának, mert a minimális szociális ellátás mellett csak a legalagcsőnyibb nyugdíjakat generálta, amelyekkel sajnos nap, mint nap találkozunk és újratermelődnek.

1.4. Előadóművészi jogok

Szakszervezetünk elmúlt öt éves tevékenységének változatlanul az egyik legfontosabb területe az előadóművészi jogokkal kapcsolatos tevékenységünk. Szakszervezetünk, mint az előadóművészeket legnagyobb számban tömörítő és képviselő szervezet, amely az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) meghatározó fontosságú partnere. Szakszervezetünk képviselői az EJI különböző testületeiben az elmúlt öt évben kiemelkedően változatlanul fontos feladatot teljesítettek az EJI választmányában, elnökségében és jogdíjbizottságban. Szakszervezetünk képviselője egyhangú szavazással lett az EJI elnöke, továbbá az EJI valamennyi testületében részt vesznek szakszervezetünk választott előadóművész képviselői.

1.5. Az internetes zeneáruház, a dalok.hu

A www.dalok.hu elnevezésű internetes zenei portál és zeneáruház mai is szakszervezetünk egyik sikeres és kiemelten fontos vállalkozása.

A Dalok.hu a magyar zenészek kezdeményezésére és igényei szerint épülő non-profit internetes zenei portál, ahol letöltésre lehet magyar zenét vásárolni, videoklipeket nézni, és a zenészekről szóló információkhoz jutni. Az oldal üzemeltetője a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete gazdasági társasága, a Magyar Élőzene Művészeti Nonprofit Kft.

A Dalok.hu előkészítése 2004-ben indult el, az oldal 2005 júniusában kezdte meg működését, mérhető adatai 2006-tól vannak.

A portálon több, mint 120 ezer hangfelvétel hallgatható és vásárolható meg, illetve … videoklip tekinthető meg.

2. A szakszervezet élete

2.1. Kapcsolataink kormányzati és más állami szervekkel

Szakszervezetünk elnöksége kapcsolatait a kormányzati és más állami szervekkel egyrészt az érdekegyeztetés keretében, másrészt a napi partneri együttműködésben alakította.

Szakszervezetünk a Közoktatási Érdekegyeztető Tanács, a Kulturális Ágazati Érdekegyeztető Tanács munkájában folyamatosan részt venne, amennyiben ezek működnének. Sajnálatos módon e testületeket a kulturális kormányzat egyáltalán nem, az oktatási is csak elvétve hívja össze.

Kivételnek tekinthetjük az előadóművészeti törvény alapján működő Nemzeti Előadóművészeti Érdekegyeztető Tanácsot (NEÉT), amely elvileg érdemi kérdésekről tárgyalhat.

Reményeket fűzhetünk a köznevelés területén a Nemzeti Köznevelés-Stratégiai Kerekasztal munkájához.

Ugyanakkor rendszeres és pozitív munkakapcsolat alakult ki az a köznevelési államtitkárság vezetőivel, szakmai főosztályaival és munkatársaival.

Ezek a kapcsolatok kiegyensúlyozottak és minden látványos feszültségtől mentesek, ezért alkalmasak az érdemi munkára.

2.2. Együttműködés szakmai és más szervezetekkel

Szakszervezetünk tovább ápolta és erősítette a hagyományosan kiegyensúlyozott és jó kapcsolatait a zenei és táncművészeti élet szakmai szervezeteivel.

Ezek között is különösen fontos és hasznos az együttműködésünk a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségével, a Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetségével, a Zenetanárok Társaságával, a Magyar Jazz Szövetséggel, és még több, más országos szakmai szervezettel.

Együttműködésünk rendkívül széles, így a szakmai, jogszabályi kérdésektől a közös rendezvények szervezéséig terjed.

3.3. Szakszervezeti kapcsolatok

Szakszervezetünk továbbra is meghatározó jelentőségű, a legnagyobb szakszervezeti taglétszámmal rendelkező tagja az 1989. májusában újjáalakult, hat szakszervezetet tömörítő Művészeti Szakszervezetek Szövetségének (MSZSZ). A szakmai érdekazonosságok miatt ezen belül is különösen fontos - az előadóművészi jogokkal kapcsolatos feladatokra is tekintettel - a Színházi Dolgozók Szakszervezetével és az Artistaművészek Szakszervezetével való szoros együttműködésünk.

Szakszervezetünk főtitkárát 2020 – ban ismét, az MSZSZ és emellett 2020-ban az EJI elnökévé választották

Az országos szakszervezeti tömörülések közül szakszervezetünk továbbra is a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) tagja.

2.4. Nemzetközi kapcsolatok

Szakszervezetünk továbbra is tagja a Zenészek Nemzetközi Szervezetének (FIM), amely dinamikus fejlődése eredményeként ma már több, mint hetven ország zenész szakszervezeteit tömörítő világszervezet.

A FIM kongresszusain immár hetedik alkalommal választották meg szakszervezetünket a szervezet végrehajtó bizottsága tagjának.

Tevékenységünkben továbbra is hasznosítani tudjuk a nemzetközi tapasztalatokat, információkat és az utóbbi időszakban mi is tudtunk olyan eredményekről, módszerekről beszámolni.

Az európai, illetve világszervezetként tevékenykedő előadóművészi jogokat, érdekeket képviselő szervezetekkel való együttműködésünk általában az EJI kapcsolatrendszerén keresztül valósul meg.

2.5. Szervezeti kérdések

Szakszervezetünk az 1989-ben elfogadott alapszabály szerint tevékenykedik. Ennek megfelelően a szakszervezet tisztségviselői az alapszervezetekben, a tagozatokban és az elnökségben végzik tevékenységüket, és ezeken a szinteken illetve helyszíneken érvényesülnek és érvényesíthetőek a különböző szakszervezeti jogok.

A tagozatok között aktív és rendszeres tevékenység a zenepedagógus tagozatban.

Az elnökség a Küldöttgyűlés számára jelentős alapszabály módosítási javaslatot terjeszt be. Ennek fő oka a volt főtitkár, jelenlegi alelnök visszavonulása e feladattól, így az új vezetési, ügyvezetési struktúra kialakítása.

Szakszervezetünk – együttműködve az EJI Zenei Jogdíjbizottságával – 2007-ben megalapította a MAGYAR ZENE - ÉS TÁNCMŰVÉSZET KIEMELKEDŐ ELŐADÓMŰVÉSZE címet, melynek alapján a címet viselő nyugdíjas tagjaink rendszeres nyugdíjkiegészítő segélyben részesülnek.

2.6. Gazdálkodás

Szakszervezetünk gazdálkodása egy igen összetett szervezet működését tükrözi.

Szakszervezetünk tevékenységében olyan jelentős tételek jelennek meg szolgáltatásként, feladatként, amelyek – jogilag nem mindig, de gyakorlatilag igen – szorosan összekapcsolják tevékenységünket a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége gazdálkodásával. Ilyen szolgáltatások és tevékenységek többek között a Kőbányai Zenei Stúdió, a lapkiadás, a székház működtetésével összefüggő gazdálkodás, hogy csak néhányat említsünk ezek közül. Az MZTSZ gazdálkodásának jogszerűségét – noha erre jogszabály szakszervezetünket nem kötelezi - 1999 óta független könyvvizsgáló ellenőrzi.

Az MZTSZ titkárságának létszáma az előző küldöttértekezlet óta nem változott.

A beszámolási időszak fő számai:

2.7. A szakszervezet szervezeti részei, szolgáltatásai

2.7.1. A Magyar Élőzene (M.É.Z.) nonprofit Kft

A Magyar Élőzene (M.É.Z.) nonprofit Kft (korábban közhasznú társaság) alapítója a szakszervezet elnöksége, az alapítás éve 2005. A M.É.Z. Kft alapfeladata a művészfoglalkoztatás, és emellett a cég keretei között működik a Dalok.hu zenei portál, zeneáruház is.

A Kft. keretei között működik a már említett Duna Szimfonikus Zenekar.

Az Országos Szórakoztatózenei Központ az MZTSZ elnöksége közvetlen irányításával működő önálló jogi személyiséggel nem rendelkező, országos hatókörrel tevékenykedő, megyei és regionális kirendeltségekkel, képviseletekkel rendelkező önállóan gazdálkodó intézmény.

2.7.2. A Kőbányai Zenei Stúdió

Az MZTSZ Kőbányai Zenei Stúdió Művészeti Szakgimnázium1998 óta - amikor szakszervezetünk elnöksége megalapította, és az óta fenntartja - működik, mint államilag elismert, a szakképzés rendszerében a könnyű műfaj művészeit képző középfokú oktatási intézmény, amelyben a tanulók szakmai képesítést, végzettséget szerezhetnek. A szakképző iskola az elmúlt évben ünnepelte fennállásának huszonötödik évfordulóját. Volt növendékeink közül számosan meghatározó zenészei, énekesei nem egy, a legelső vonalba tartozó együtteseknek.

Első ízben 2013. szeptember 1-vel szakszervezetünkkel szakképzési megállapodást kötött Budapest Főváros Kormányhivatala, amely megállapodást az elmúlt években háromévenként megújítva a köznevelésért felelős minisztériummal kötjük, legutóbb 2023-ban. A jelenlegi – az új köznevelési törvényen alapuló – költségvetési támogatás megnyugtató módon biztosítja az iskola működéséhez szükséges forrásokat.

2.7.3. Lapkiadás, honlap

Elnökségünk adja ki a 2013-től csak internetes formában megjelenő PARLANDO című zenepedagógiai folyóiratot, amely évente hat alkalommal, jelenik meg a www.parlando.hu címen.

A Magyar Szimfonikus Zenekari Szövetséggel közösen adjuk ki több, mint húsz éve a Zenekar című, évi nyolc alakalommal, több, mint 2 000 példányban megjelenő folyóiratot.

Szakszervezetünk internetes honlapja is működik a www.mztsz.hu címen.

2.7.4. Segélyezés, a szakszervezet mobilflottája

Szakszervezetünk változatlanul segélyekkel is (szociális, szülési, temetési) igyekszik a rászorultak szociális helyzetén javítani.

Szakszervezetünk elnöksége megállapodva az egyik mobil szolgáltatóval a szakszervezeti tagok részére ún. flottát épített ki. A flotta rendkívül kedvező tarifájú szolgáltatásai mellett a tagság és szakszervezet, illetve a tagság egymás közötti kapcsolattartását, információcseréjét hivatott szolgálni.

A Küldöttgyűlés ezúton is köszönet mond mindazoknak, akik az elmúlt években segítették és támogatták tevékenységünket: a szakszervezet tisztségviselőinek és tagságának, a szakszervezet munkatársainak, szövetségeseinknek, valamint azoknak a partnereknek, munkatársaknak és vezetőknek, akik hozzájárultak eredményeinkhez.

Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete Küldöttgyűlése