Mörk Leonóra

Bach asszony kottafüzetei

Részlet a szerző

Saját utakon — 15 vagány nő igaz története 3 évszázadból

c. könyvéből

(Jaffa Kiadó, 2024.)

1723-ban két utazóhintó futott be Lipcsébe, majd állt meg a Tamás-templom iskolájának nemrégiben felújított szolgálati lakása előtt. Ezzel új fejezet kezdődött a zenetörténetben, a kocsikban ugyanis Johann Sebastian Bach, a frissen kinevezett kántor és a városi zeneigazgató érkezett meg a családjával: öt gyerekével és a második feleségével. Mivel Bach a maga részéről elismerte és nagyra tartotta a felesége tehetségét, Lipcsébe költözésük után is minden alkalmat megragadott rá, hogy fellépési lehetőséget biztosítson neki. A kedvéért még a lipcsei egyházurakkal is szembeszállt, akik szó szerint értették Pál apostol kijelentését, miszerint „a ti asszonyaitok hallgassanak a gyülekezetekben”, és ragaszkodtak hozzá, hogy a templomi darabokban a női hangra írt szólamokat gyerekek vagy kontratenorok adják elő.

Emellett a feljegyzések szerint Anna Magdalena többször utazott vendégszereplésekre a férjével, például korábbi lakóhelyükre, Köthenbe, ahol láthatólag továbbra is megbecsüléssel gondoltak a házaspárra. De kiváló lehetőséget biztosítottak a hangja megcsillogtatására a férje által vezetett Collegium Musicum előadásai, és privát koncerteken is rendszeresen felléphetett. Ezeken a rendezvényeken további családtagok is közreműködtek, hiszen kicsi koruktól kezdve zenésznek nevelték őket. Erre utalva fogalmazhatott úgy Bach gyerekkori barátjának, Georg Erdmann-nak 1730-ban írott levelében, hogy „a családommal képesek vagyunk kórust és zenekart alkotva hangversenyt adni, főként hogy a jelenlegi feleségem tiszta szoprán hangon énekel, és a legidősebb lányom sem rossz.” Egy énekesnek rengeteget kell napi szinten gyakorolnia ahhoz, hogy megfelelő állapotban tartsa a hangját, Anna Magdalena bizonyára nem fektetett volna ebbe ennyi energiát, ha nem jut rendszeresen fellépési lehetőséghez.

Válogatások Anna Magdalena Bach jegyzetfüzetéből,

amely J. S. Bachnak, fiának, C.P.E. Bachnak és másoknak tulajdonított válogatásokat tartalmaz

Ennek ellenére a zenetörténet-írás teljesen elfelejtkezett volna a második Bach asszonyról, ha nevét nem őrizné az a két kottafüzet, amelyeket a házaspár 1722-ben, illetve 1725-ben közösen állított össze. Ebben énekhangra írott darabok mellett billentyűs hangszerre készült művek találhatók magától Bachtól, és egyéb szerzőktől. Mivel némelyik kimondottan virtuóz darab, joggal feltételezhető, hogy az asszony nemcsak énekesnőnek volt kiváló, hanem a csembalón is nagyszerűen játszott. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy akkoriban az énekesek a tanulmányaik során komponálni is megtanultak, hogy improvizálva tovább alakíthassák a leírt muzsikát, majd ezt kombináljuk a házaspár két tagjának gyakorlatilag megkülönbözhetetlen kottaírásával, már meg is született az alapja annak az elméletnek, hogy Bach bizonyos műveit valójában a felesége szerezte.

Ezzel a teóriával újabban többen is előálltak, az ausztrál zenész, Martin Jarvis például a híres csellószvitek szerzőségét tulajdonítja az asszonynak. Ezeket a sokáig elfeledett, megrendítően szép darabokat Pablo Casals fedezte fel önmaga és a világ számára, és azóta minden, magára valamit adó csellista elkészíti belőlük a maga lemezfelvételét. Jarvis a feltételezését arra alapozza, hogy a csellószvitek, miután az eredeti kéziratuk elveszett, Anna Magdalena Bach néhány évvel későbbi, pontos másolatában maradtak ránk, és ennek a másolatnak a címlapján, a jobb alsó sarokban az a francia nyelvű megjegyzés olvasható, hogy „Ecrite par Madame Bachen, Son Epouse”, azaz „Leírta Bach asszony, a (férfi) felesége”. (Ha valaki kíváncsi rá, digitalizált formában megnézheti a Staatsbibliothek Berlin, a berlini Állami Könyvtár honlapján.)

Pau Casals: Bach Cello Solo Nr.1, BWV 1007 (1954.8.) (15:02)

Jarvis olyan mélyen hisz ebben az ötletben, hogy még könyvet is írt, illetve dokumentumfilmet is forgatott Írta Bach asszony (Written by Mrs Bach) címmel. A felvetéséről több amerikai lap is támogatólag számolt be, a The Washington Posttól az U. S. Today-en át az erősen feminista irányultságú Jezebel női portálig, a zenetudomány azonban egyelőre nem tette magáévá a koncepciót.

Written By Mrs Bach: Broken Silence (2019) | Full Movie | Documentary | Music (1:23:38)

„Johann Sebastian Bach komponálta az összes legkedveltebb művét? Vagy az igazi maestro a második felesége, Anna Magdalena volt? A klasszikus világot alapjaiban megrázó Martin Jarvis professzor több mint 30 éven át kutatta az igazságot, és most először alkalmazza a törvényszéki tudományt annak megállapítására, hogy ki írta valójában a kéziratokat.” A dokumentumfilm ajánlójából.

Hogy valóban foglalkozott-e Madame Bach zeneszerzéssel, abban nem lehetünk tehát biztosak, de hogy sok ideje nem juthatott rá, abban igen. Carl Philipp Emanuel a lipcsei (1902-ben lebontott, így ma már nem látható) otthonukra úgy emlékezett vissza, mint ami „elevenségében tökéletesen hasonlított egy galambdúchoz”. A változó létszámú Bach família tagjain túl folyton ott jöttek-mentek a zene- és énekórára érkező tanítványok, ott vendégeskedtek a különféle rokonok és muzsikuskollégák, nem is beszélve a látogatókról, akik a híres komponistával és orgonavirtuózzal akartak személyesen találkozni. Ennek a nyüzsgő háztartásnak az irányítása akkor is a háziasszony fő feladata maradt, ha nem egyedül kellett megbirkóznia a teendőkkel, mert számos cseléd, szolga, szakácsnő és dajka segítségére támaszkodhatott.

Johann Gottfried Krugner: A lipcsei Tamás-templom és iskola (1723)

A szöveget kísérő illusztrációk a Parlando olvasói számára készültek!