DR. RADICS ÉVA[1]
200 éve született Anton Bruckner
(Ansfelden, 1824. szeptember 4. – Bécs, 1896. október 11.)
Anton Bruckner aláírása
A muzsika a szív
szószólója – a belső világ nyelve. Így indítja zenészeti dolgozatát Bolyai
Farkas az 1700-as évek végén. Szavai ma is érvényesek. Ahol a hangok világa
megjelenik, ott a nyelv elnémul. Ezek a gondolatok jutnak eszembe Bruckner
befejezetlenül maradt IX. szimfóniájának hallgatása közben.
Kortársai sokáig
azt se nagyon tudták a visszahúzódó természetű Brucknerről, hogy
zeneszerző. Csak az 1800-as évek közepén, a VII. szimfónia kirobbanó
sikerű lipcsei bemutatóján döbbentek rá a muzsikusok és a közönség, hogy a
romantika egyik hatalmas komponistájával állnak szemben, aki már csaknem
befejezte életművét.
Bruckner szülőháza a
felső-ausztriai Ansfeldenben
Bruckner a
felső-ausztriai Ansfeldenben született 1824.
szeptember 4-én. Tizenegy gyerekes, zeneszerető családban nőtt fel,
apja kántortanító volt. Fiatalon a Szent Flóriánban, az apátsági templom kórusában
énekelt, hegedűn és orgonán játszott, később zongorázni is megtanult.
Összhangzattant, s autodidakta módon zeneszerzést tanult. Simon Sechter és Otto Kitzler vezette
be a zeneelméletbe és a hangszerelésbe. Vidéki segédtanító volt, majd 1845-ben
visszatért Szent Flóriánba tanárként, 1850-ben pedig a kolostor ideiglenes
orgonistája lett. 33 évesen a linzi dóm állandó orgonistájának nevezték ki, s a
fiúkórus karnagya lett. Egyik műve a másik után született. 1868-ban Bécsbe
költözött, a Hofkapelle egyik orgonistájaként a
konzervatóriumban, később pedig az egyetemen is oktatott ellenponttant, zeneelméletet,
és orgonajátékot. Tagja lett a „Die Wilden von Währing” (A währingi vadak) kerekasztalnak és a währingi
férfikórusnak. Nagy sikerű orgonahangversenyeket adott Angliában, Németországban,
Svájcban és Franciaországban. Szakmai elismertsége közvetve visszahatott bécsi
megítélésére is: egyetemi díszdoktori címet kapott. 1886-ban a császár a
Brucknerrel szemben tanúsított magánkitüntetések mellett a Ferenc József-rend
lovagkeresztjével tüntette ki. Finanszírozta a 3. és 8. szimfónia nyomtatását,
művészi ösztöndíjat adott Anton Brucknernek, és 1895-ben bérmentes lakást
adott neki a Felső Belvedere gondnoksági szárnyában, ahol a
zeneszerző 1896. október 11-én szívbetegségben elhunyt. Bécs városa pompás
gyászszertartást rendezett, melyen Brahms is részt vett. Végakarata szerint
Brucknert Szent Flóriánban, az apátsági templomban temették el, sírja a
szeretett orgonája alatt áll.
Kéziratait tanulmányozván megállapíthatjuk, hogy jellegzetes
kottaírása, vonalvezetése hírt ad a komponálás folyamatáról, s vérbeli
alkotóegyéniséget vetít elénk. Hangtornyainak, dallam-árkádjainak, harmóniapillérjeinek
kottapapírra vetett képeiből monumentális templom – a grál lovagok
szentélye – bontakozik ki.
E hatalmas
méretekkel, e titokzatos, misztikus világgal nem a felső-ausztriai
kántortanító korában, hanem Bayreuthba elzarándokolván Wagner operáiban
találkozott. A mesternek rendíthetetlen hívévé, sőt rajongójává vált. Belépett
a bécsi akadémikus Richard Wagner Társaságba – ezzel kiváltotta Brahms körének
idegenkedését, ellenszenvét. Wagnert személyesen is megismerte, s zenei
nyelvezete átitatódott halhatatlan példaképe stílusával. Azonban át tudta törni
az epigonizmus határát: műveiben a valódi, egyéni kifejezésmód jut
érvényre. Klasszikus hagyományokra utal azonban a tételrend, a forma, a
felépítés. Hatott rá Palestrina és a barokk kontrapunktikája
is. A műzenei benyomások mellett jelentékeny szerepet játszik
művészetében az osztrák népdal is: jellegzetes ritmus-képletei éppúgy az
osztrák táncokban gyökereznek, mint scherzóinak honvágy-hangulatú középrészei. Igényes és kritikus volt magával szemben.
Anton Bruckner szimfonikus
életműve, amely nemzetközi hírnevet biztosított számára, Beethoven és
Schubert életművét folytatja. Kilenc szimfóniája hangzásában és
hangszerelésében Richard Wagner hatása alatt áll (I. c-moll 1865/1866; II. d-moll
1871/1872; III. d-moll 1873; IV. Esz-dúr 1874; V.
B-dúr 1875–1877; VI. A-dúr 1879–1881; VII. E-dúr 1881–1883; VIII. c-moll 1884–1887;
IX. d-moll 1877–1896). Szimfóniáin kívül maradandó katolikus egyházi
műveket alkotott, például a 150. zsoltárt, és számos motettát, misét.
Egyik
legnépszerűbb nagyszabású oratóriuma a Te Deum.
Hangfelvételek
·
1.
szimfónia – Youtube.com, Közzététel: 2012.
márc. 16.
·
2.
szimfónia – Youtube.com, Közzététel: 2015.
febr. 21.
·
3.
szimfónia – Youtube.com, Közzététel: 2014.
dec. 23.
·
4.
szimfónia – Youtube.com, Közzététel: 2013.
szept. 3.
·
5.
szimfónia – Youtube.com, Közzététel: 2018.
okt. 10.
·
6.
szimfónia – Youtube.com, Közzététel: 2013.
máj. 21.
·
7.
szimfónia – Youtube.com, Közzététel: 2016.
aug. 31.
·
8.
szimfónia – Youtube.com, Közzététel: 2012.
szept. 8.
·
9.
szimfónia – Youtube.com, Közzététel: 2014.
dec. 2.
·
Te
Deum – Youtube.com,
Közzététel: 2014. márc. 22.
·
150.
zsoltár – Youtube.com, Közzététel: 2012. dec. 22.
Szerzeményeit
aprólékos műgonddal újra és újra átvizsgálta, javította. Sokszor csiszolt
a hangszerelésen, több helyen a struktúrán is változtatott, a harmónia
túlterheltségeit, merészségeit tompította, „legömbölyítette”. Zenéje ugyan
sosem lép ki egészen a tonális keretek közül, kései műveiben gyakran
találkozunk hosszabb-rövidebb ideig tartó, bizonytalan hangnemű
szakaszokkal.
Feltűnő,
s talán közelebb visz gondolkodásmódjának megértéséhez, hogy előadói
utasításai között leggyakrabban az „ünnepélyesen” („feierlich”)
szó fordul elő. Szimfóniái a hangversenytermet katedrálissá, a
hangversenyt vallási szertartássá magasztosítják.
Emlékére a derék
bécsiek szobrot állítottak a városi parkban, valamint az egyetem árkádos
udvarán és a hajdani Bourgoing-palota előtt.
Emléktáblákat helyeztek el egykori lakóházain, a Piarista templomon, a
Felső-Belvedere területén lévő házon, ahol meghalt, s nemrég a Karlskirche oldalán.
Az osztrákok a
2024-es évet Bruckner-évnek nyilvánították, melynek során országszerte számtalan
hangversennyel emlékeznek a mesterre. Az Osztrák Nemzeti Könyvtár a
rendelkezésre álló dokumentumokból kiállítást rendezett, mely 2024. március
21-től 2025. január 26-ig tekinthető meg a Díszteremben.
Anton Brucknert
így méltatta a XX. század nagy újítója, Arnold Schönberg: „Egyszerűség és
nagyság egyesült lényében, és hozott létre teljesen egyéni, óriási hatást
keltő muzsikát. Neve fennmarad, amíg a zenét szeretik és becsülik.”
Anton-Bruckner-Múzeum Ansfelden
(https://www.upperaustria.com/en/oesterreich-poi/detail/)