Elhunyt Novák Ferenc koreográfus, rendező, etnográfus

(1931-2024)

Novák Ferenc

Életének kilencvennegyedik évében 2024. augusztus 17-én elhunyt Novák Ferenc, Kossuth-díjas koreográfus, rendező, etnográfus, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. A magyar néptánciskola és a folklór színházi megjelenítésének egyik megteremtője volt. Novák Ferencet az MMA saját halottjának tekinti. 

Nagyenyeden született 1931. március 27-én. Erdélyben töltött gyermekkorát követően a II. világháború alatt költöztek Budapestre. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán 1963-ban szerzett okleveles etnográfus diplomát, majd hét évvel később a Színház- és Filmművészeti Főiskola koreográfus-rendező szakán végzett.

Érettségi után műszaki gyakornokként dolgozott a Vegyipari Gép- és Radiátorgyárban, ahol tánccsoportot szervezett, majd az Építők Táncegyüttes oszlopos tagja lett. Ennek bázisán alapította meg 1954-ben a HVDSZ Bihari János Táncegyüttesét olyan kiválóságokkal együtt, mint Timár Sándor, Éri István, Pesovár Ernő, Pesovár Ferenc. 1987-ig irányította a Biharit, amely az amatőr néptáncmozgalom vezető együttese lett. 1964–75 között a Honvéd Együttesnek is tánckarvezetője, majd 1983-tól művészeti vezetője volt. 1977–83 között az amszterdami Nemzetközi Folklór Táncszínház koreográfus-rendezője, 1975–89 között a Szegedi Nemzetközi Néptáncfesztivál művészeti vezetőjeként dolgozott.

Az első budapesti táncház 1972. május 6-án. Balról Korniss Péter fotóművész, Novák Ferenc koreográfus, Borbély Jolán etnográfus, Csoóri Sándor költő

(Fotó: Fortepan/Szalay Zoltán)

1956 nyarán utazhatott újra Romániába, Erdélybe, akkor találkozott először a még elevenen élő néptánchagyománnyal Széken, illetve a Mezőségben, és döbbent rá az erdélyi magyar és román férfitáncok Európában egyedülálló virtuozitására, szépségére. Úgy tartotta, hogy a táncot ugyanúgy kell megtanulni, mint az anyanyelvet, a paraszti kultúrát nem imitálni kell, hanem annak elemeiből kell a műveket létrehozni. Munkája révén is tett komoly hírnévre szert a Honvéd Együttes, nevéhez fűződik többek között a táncházmozgalom létrejötte. A Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti Tagozatának tagja volt.

(Kairosz Kiadó, 2008)

Főbb táncjátékai, koreográfusi munkái: Várj reám, Betlehem, Aska és a farkas, Passió, Ninive, Magyar Elektra, Kocsonya Mihály házassága, Forrószegiek, Szarvassá változott fiak, Kőműves Kelemen, Csíksomlyói passió, István a király, Árpádházi Szent Margit, Örök szertartás, Maszkok és mítoszok, Hősök körtánca, Kolumbusz, Ludas Matyi, József és testvérei, Háry János, A csodaszarvas, Egri csillagok, A magyar tánc évszázadai

Díjai, elismerései: SZOT-díj (1966), Erkel Ferenc-díj (1972), Érdemes Művész (1985), Ifjúsági Díj (1987), Magyar Művészetért-díj (1988), Kossuth-díj (1993), Magyar Örökség-díj (2000), Kölcsey Millenniumi-díj (2001), Hevesi Sándor-díj (2003), a Táncszövetség életműdíja (2003), Hazám-díj (2003), Prima-díj (2003), Jubileumi Primissima-díj (2007), Magyar Köztársasági Érdemrend (2011), Nemzet Művésze (2014), Budapest díszpolgára (2021) 1986-tól a Magyar Táncművészeti Szövetség főtitkára, majd 1999-ig társelnöke, 2000-től tiszteletbeli elnöke.

(MMA)

FÜGGELÉK:

Novák Ferenc „Tata” - Erdélyi magyar és román férfitáncok (41:16)

2012. június 30-án, a Magyar Művészeti Akadémia rendes közgyűlése előtt az erdélyi férfitáncokról tartott előadást Novák Ferenc akadémikus, közreműködtek a Honvéd Táncegyüttes szólótáncosai és zenekara. Az erdélyi születésű koreográfus 1956 nyarán utazhatott Romániába, és akkor találkozott először a még elevenen élő néptánchagyománnyal Széken, illetve a Mezőségben, és döbbent rá az erdélyi magyar és román férfitáncok Európában egyedülálló virtuozitására, szépségére. Novák Ferenc gyűjtőútjairól is mesél. Még több video: http://bit.ly/mma-tv

FolkStúdió: Novák Ferenc 90 - rendhagyó történelem óra (1:17:20)

A Kossuth- és Prima Primissima-díjas koreográfus–rendező, néprajzkutató Novák Ferenc „Tata” egy rendhagyó történelem óra keretében mutatja be nekünk az erdélyi, magyar és román táncok rejtelmeit. Magyar és európai történelmi korszakok, kultúrtörténeti fogalmak nyernek komplex értelmet, elevenednek meg a tánc, a zene és a szavak erejével.

FolkStúdió: Novák Ferenc Tata - Forrószegiek (51:48)

Péntek este Novák Ferenc Tata Forrószegiek című koreográfiáját hozzuk el újra, hogy akinek korábban nem volt rá lehetősége, most megnézhesse. „Novák Ferenc Forrószegiek című alkotása minden szempontból az önálló magyar táncdráma egyik emblematikus darabjának tekinthető, hiszen a világirodalom egyik legismertebb, számtalan színházi és filmes megfogalmazást is megélt szerelmi tragédiája, a Rómeó és Júlia klasszikus és egyetemes érvényű gondolatait jelenítette meg egy speciálisan magyar környezetben, sajátos módon, a magyar néptánc eszközeivel. Ebben a megközelítésben pedig a darab mindenképpen korszakalkotónak minősíthető.” (Dr. Jakabné Zórándi Mária: A „Magyar Iskola”). (2020)