MAHLER-ÜNNEP A FRICSAY-BÉRLETBEN

Mahler II. szimfóniája nagyszabású bemutatása Szegeden

Gustav Mahler 1892-ben

Mahler művészetét – mint oly sok mindent a Zene világában – Vaszy Viktor szerettette meg velünk, szegediekkel, amikor Lengyel Ildikó remek szólójával műsorra tűzette az osztrák mester Kindertotenlieder (Gyermekgyászdalok) c. zenekari dalciklusát, melyet 1968. március 24-én Lukács Ervin vezényelt. Azóta számos alkalommal hallhattunk Mahler-művet a Tisza partján, azonban a nagyszabású II. Feltámadás szimfónia 2024 őszéig nem szólalt meg városunkban.

Gustav Mahler II. szimfóniája („Feltámadás”) a Szegedi Nemzeti Színházban 2024. X. 1-jén.

(Szabó Luca felvételei /szeged.hu)

Mahler II. - először Szegeden – Szegedi Híradó – 2024. 10. 01 ... (2:39)

A Szegedi Híradó felvétele a monumentális Mahler-szimfónia próbáján készült

Aki jelen volt a Fricsay-bérlet nyitóhangversenyén, elmondhatja: érdemes volt idáig várni, mert hatalmas élményben volt része. Egészen kiváló volt az az elgondolás, mely szerint a szimfónia elé egy különleges „nyitányt” helyeztek: Haydn A teremtés c. oratóriuma Bevezetését – A káosz bemutatását. Ez a rövid részlet egészen más, mint Haydn többi műve, olyan zenei anyagokat alkalmaz, olyan akkordokat, olyan formálást, mely, melyek szinte Mahler szimfonizmusa előzményének tekinthetőek. Így logikusan indulhatott a Mahler-szimfónia drámai első tétele, mely gyászindulónak is felfogható, mindenekelőtt azonban igen nagy hatást gyakorol ránk Mahler hatalmas zenekara Haydn kisebb együttese után. Ez az első tétel önmagában egy teljes zenei világ, annyi gondolat, szín, vonulat követi egymást. Kettős hatású ezután a II. tétel (Andante maestoso): látszólag könnyed ländler, miközben nem feledhetjük a mélyben lappangó sorskérdéseket. Ugyanilyen többszintű a harmadik tétel, melybe a komponista egy másik remekművéből, A fiú csodakürtje c. zenekari dalciklus 6. dalának – Páduai Szent Antal a halaknak prédikál – főmotívumait emelte át (a dalciklust csaknem egyidőben komponálta a II. szimfóniával); az áttetsző hangvétel azonban hirtelen, sokkhatásszerűen megváltozik. A negyedik tételben az előbbi tételhez hasonlóan a Csodakürt-ciklus egyik dala szólal meg meghangszerelt változatban, mégpedig épp a 13. („Urlicht” – „Ősfény”), tehát az összegző dal. S itt már szerepet kap az énekszóló (mezzoszoprán) is: Kissjudit Anna csodálatosan puhán indítja szólamát, voltaképp finoman emelkedik ki a hangszerek közül: „Ó piros rózsa! / Ínség az ember sorsa / Az embersors gyötrelem – / Bár lennék már a mennyben fenn!” Mindezt magasztossá teszi a rézfúvósok korálja (Mahler e művében 15 rézfúvóst alkalmaz). S végül elérkezünk a minden ízében monumentális negyedik tételhez, mely magam a megváltás, a Feltámadás. Ezt azonban meg kell, hogy előzze az Utolsó Ítélet, mely Klopstock költeménye szerint: „Feltámadsz, feltámadsz, tudom, / Rövid pihenő után, porom! / Halhatatlan életet / Aki hívott, ő ad majd neked. / Vetnek, s leszel új kalász-özön! / Az aratás Ura jön, / És begyűjti utánunk, / Amit elragadott halálunk!” A tétel szövegét maga Mahler fogalmazta tovább, Klopstock szellemében, melynek utolsó sorait idézzük: „Feltámadsz, feltámadsz te még, / Szívem, egy villanás elég! / Egy élet szívverése / Röpít Isten elébe.” (Mindkét idézet Tandori Dezső fordítása.) A hatalmas méretben, technikailag, zeneileg egyaránt kifogástalanul hangzó zenekart a távolból (ezen az estén a koncertteremként szolgáló Szegedi Nemzeti Színház I. emeleti folyosóin) visszhangzó rézfúvósok is erősítik, s diadalmasan zeng a szegedi Vaszy-kórus (karigazgató: Gyüdi Sándor) és a Magyar Nemzeti Férfikar (a korábbi Honvéd-kórus, karigazgató: Riederauer Richárd), a két kórus csodálatos teljesítményt nyújtott. Tisztán, lelkesen énekelt Kriszta Kinga (szoprán), Kissjudit Annával egymást erősítették.

Dubóczky Gergely karmester, Kriszta Kinga és Kissjudit Anna szólóénekesek, továbbá a Vaszy Viktor Kórus, a Magyar Nemzeti Férfikar, és a Szegedi Szimfonikus Zenekar

Kriszta Kinga és Kissjudit Anna

Dubóczky Gergely karmester és az énekes szólisták

Dubóczky Gergely karmester

E hangverseny lelke, zseniális karmestere Dubóczky Gergely volt, aki felépítette, betanította és végigvezette a nagy Mahler-szimfóniát. Nagy nyereség városunknak, hogy ő lett több mint egy éve a Szegedi Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője; bár voltak már feladatai, de ezen estén a legmaximálisabban bizonyított Szegeden is. Reméljük, kívánjuk, hogy újabb és újabb koncerteken találkozhassunk karmesteri alkotókészségével.

Kiss Ernő