„A harmadik nagy magyar”

Lajtha Fesztivál – A népzenétől a komolyzenéig

Van egy zeneszerzőnk, akiről manapság kevés szó esik, pedig a „három nagy magyar" egyikeként, Bartók és Kodály egyenrangú társaként emlegették a korában. Lajtha Lászlót külföldön rajongás és megbecsülés, itthon megalázó mellőzöttség kísérte. A háromnapos Lajtha Fesztiválon komoly- és népzenei koncertek, filmkülönlegességek és családi programok várták a közönséget 2024. szeptember 6. és 8. között Bicskén, a géniusz emlékének szentelt Lajtha Házban.

Alkotó személyisége, az életművön átszűrődő humanizmusa legalább annyira érdekessé teszi Lajthát, mint a szerteágazó munkássága. A párizsi szellemi elit befogadta, külföldi útjain ünnepelték. Tüzértisztként végigszolgálta az első világháborút, antifasiszta ellenállókkal szövetkezett a másodikban, és londoni karriert hagyott ott 1948-ban, hogy hazatérjen. Itthon mellőzték és megalázták. A Kossuth-díjjal járó pénzösszeget elosztogatta a rászorulóknak, és soha nem kötött kompromisszumot a politikai rendszerrel.

Francia hatásokból, az első kézből megismert magyar népzenéből – amelyet Lajtha 18 éves korától kezdve gyűjtött – és a nyugati zene több évszázados hagyományából építkezik az a sajátos zenei nyelv, amely Balog József tolmácsolásában, a Korossy Quartet és a Notos Quartett előadásában felcsendült a fesztiválon. Lajtha egyik legelhivatottabb hazai interpretálója Balog József – nem véletlenül! Mivel a zeneszerző elsődlegesen zongoraművész volt, kompozíciói az ebből fakadó technikai virtuozitást és szellemi szabadságot tükrözik.  Lajtha munkásságáról előadást tartott Solymosi-Tari Emőke zenetörténész, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozatának vezetője, aki Kvartettől kvartettig – Lajtha László, "a harmadik nagy magyar" címmel vezette be a közönséget a zeneszerző világába.

Francia hatásokból, az első kézből megismert magyar népzenéből – amelyet Lajtha 18 éves korától kezdve gyűjtött – és a nyugati zene több évszázados hagyományából építkezik az a sajátos zenei nyelv, amely Balog József tolmácsolásában, a Korossy Quartet és a Notos Quartett előadásában felcsendült a fesztiválon. Lajtha egyik legelhivatottabb hazai interpretálója Balog József – nem véletlenül! Mivel a zeneszerző elsődlegesen zongoraművész volt, kompozíciói az ebből fakadó technikai virtuozitást és szellemi szabadságot tükrözik.  Lajtha munkásságáról előadást tartott Solymosi-Tari Emőke zenetörténész, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozatának vezetője, aki Kvartettől kvartettig – Lajtha László, "a harmadik nagy magyar" címmel vezette be a közönséget a zeneszerző világába.

Solymosi-Tari Emőke előadása

Az alkotó etnográfusi hagyatékából nemzedékek sora táplálkozik: széki gyűjtése az 1972-ben induló táncházmozgalom sarokköve. Táncgyűjtéseinek jelentősége talán kevésbé ismert, pedig Lajtha rögzítette elsőként mozgóképen a táncosok mozdulatait. A hagyaték ezen aspektusát az Ifjú Szivek Táncszínház előadása idézte meg a fesztiválon. Navratil Andrea és a Békás Banda Lovakrul és vitézekrül című, mesével kiegészült koncertje Erdély kistájait járta végig Lajtha gyűjtéseire is támaszkodva. Hangszeres és szakrális gyűjtések alapján adott koncertet Lakatos Róbert és zenekara, közreműködött: Navratil Andrea és Demeter László.

Tóth I. (MMA)

Fotók forrása: Lajtha Ház Kulturális Központ