Tóth-Bakos Anita, Csehiová Agáta

Zene az inklúzió jegyében. Alternatív zenepedagógiai és zeneterápiás irányzatok a komplex fejlesztés és a befogadóvá nevelés jegyében

Tóth-Bakos Anita, Csehiová Agáta

Music in the spirit of inclusion. Alternativa music education and music therapy approaches for complex development and inclusive eduction

Komárom: Selye János Egyetem Tanárképző Kar, 2023. 229 p. ISBN 978-80-8122-482-9

Tóth-Bakos Anita és Csehi Ágota rendkívül kiterjedt kutatási bázissal bír mind publikációs aktivitásukat, mind az érintett területben szerzett jártasságukat tekintve. A szerzőpáros munkássága nyomán a zenei/művészeti nevelés területén már az elmúlt években is jelentős tanulmányok jelentek meg. Jelen munkájuk hiánypótló kiadványnak tekinthető, hiszen az elmúlt években magyar és angol nyelven hasonlóan átfogó és alapos összehasonlító elemző könyv nem készült. Ezen ismeretek tükrében nélkülözhetetlen minden olyan pedagógus számára, aki az óvodai/iskolai ének-zene területén tanít, illetve a felsőoktatás azon szereplői számára, akik ének-zenei tárgyak, kurzusok oktatásával, komplex művészeti neveléssel foglalkoznak. A mű végén található bibliográfiai jegyzék arról tanúskodik, hogy az alkotók nem kizárólag a magyar, valamint a közép-európai tudományos műveket, hanem a nemzetközi releváns szakirodalmakat is alapul vették a könyv megírásához.

Már az Előszó és a Mottó megfogalmazza a mű alapgondolatát: Zenéljünk jó(l)? Mi lehet az oka annak, hogy noha a gyermekek fiatal korban jellemzően pozitívan állnak hozzá a zenéhez és a zenetanuláshoz, mégis az életkor előre haladtával ez a lelkesedés és pozitív attitűd mintha csökkenne. Hogyan tudjuk pedagógusként elérni - a szerzők által Kodály Zoltán gondolatát idézve – hogy, „Legyen a zene mindenkié?” Hogy a zenetanulás örömforrás legyen, annak jótékony hatásait mindenki élvezhesse? Az alkotók felvetik annak a lehetőségét, hogy a pedagógusok számára már adottak a feltételek eddig kevéssé ismert, vagy alkalmazott újabb szemléletű zenepedagógiai módszerek alkalmazására. Ugyanakkor a könyv kitér arra a kérdésre is, hogy a zene, mint prevenciós eszköz, fejlesztő, inklúziós eszközként is felfogható, a zeneterápia, a személyiség fejlesztés során. Így viszont a zeneoktatás képes alkalmazkodni a 21. század kihívásaira is, a megváltozott társadalmi, szociológiai környezethez. Így a monográfia célja deklaráltan az is, hogy összefoglalja, bemutassa azokat az alternatív módszereket, koncepcióka, mely „multidiszciplináris jellegüknek köszönhetően alkalmasak a zenei nevelésen túl a komplex és harmonikus személyiség fejlesztésére…”

A munka a megnevezett célokat és módszereket három egymásra épülő nagyobb egységben mutatja be:

A szerzők az első egységben tágabb értelmezésben mutatják be a zene helyét, oktatásban betöltött helyét, annak fejlesztő hatásait, a zenepszichológia, a zenei transzferhatások, kogníció, zene és terápia, inkluzív nevelés részterületein keresztül. Mindezeket az ismereteket széles szakirodalmi bázisra alapozva mutatják be, elemzik, értelmezik összefoglalják.

A második nagyobb rész az eddig általam ismert legösszefoglalóbb munka a zeneoktatásban nemzetközi viszonylatban ismert, elismert és alkalmazott zenepedagógiai módszerekről, szemléletekről. Így a munka 12 különböző zenepedagógiai alternatívát mutat be. Részletesen tárgyalja Dalcroze, Montesori, Ward, Kodály, Williems, Orff, Suzuki, Martenrot, Dr. Kovács, Ulrich (Ulwila)Kokas, valamint Sáry (Kreatív zenei gyakorlatok) zenei nevelésről alkotott rendszereit. Érdemes megemlíteni, hogy mindegyik tárgyalt módszer bemutatása illusztrációkban gazdag, számos eredeti fotót tartalmaz, azonkívül, az adott szemléletek, elképzelések jobb megértését is elősegítő ábrát, képes magyarázatot tartalmaz, ezzel is elősegítve azok gyakorlati alkalmazásának sikerességét. A fejezet végén található egy rendkívül érdekes és teljes mértékben hiánypótló rész, melyben a szerzők elemzik és összehasonlítják a különböző zenepedagógiai megközelítéseket, bemutatva azok egyezéseit és különbözőségeit.

A mű harmadik záró része egy saját empirikus kutatás leírását bemutatását és az azokból levonható konzekvenciákat tartalmazza. A pedagógus hallgatók körében végzett kutatás a zenei neveléssel kapcsolatos attitűdjét vizsgálta. Általános tapasztalat, hogy a felsőoktatásba érkező leendő pedagógusok zenei műveltsége, előképzettsége, művészeti ágakkal való kapcsolata rendkívül sokszínű. Ez érthető módon hatással van későbbi pályafutásukra is. Így a vizsgálódás legfontosabb kérdése az volt, hogy a zenei nevelést milyen mértékben tartják fontosnak a pedagógus jelölt hallgatók. A kutatás kimutatta, hogy a vizsgálatba bevont személyek körében a zenei nevelés nagy fontossággal bír. Éppen ezért is fontos a könyv második egységében bemutatott 12 pedagógiai koncepció, hiszen ezek segítségével a leendő pedagógusok jelentős eszköztárat kapnak a kezükbe későbbi munkájukhoz. A kutatás a későbbiekben vizsgálja a bevont személyek elfogadásról, toleranciáról alkotott véleményét, kitérve a multikulturalizmus fontosé s időszerű kérdésére.

Külön érdemes kiemelni a kötet végén szereplő fontos gondolatot, a munka eszmei összefoglalóját, miszerint „zenélni jó(l) úgy érdemes, hogy annak pozitív hatásai a lehető legnagyobb teret kapják, elérhető legyen ez az élmény a lehető legtöbb ember számára. Legyen a zene mindenkié!”

Révész József