125 ÉVE
SZÜLETETT
Hoór Tempis
Erzsébet
énekművészész-tanár
(Budapest, 1899. július 30. –
Budapest, 1981. október 20.)
Operaénekesnek készült,
de az elszenvedett járványos gyermekbénulás betegség miatt bot, ill.
kerekesszék használatára kényszerült, így csak dalesteken léphetett fel.
Kisgyermekkorától tanult
zongorázni. A Zeneakadémiára kerülve Georg Anthes ének-
és Ember Nándor zongoratanítványa lett. 1921-ben kapta meg
előadóművészi, 1924-ben tanári oklevelét. Később Milánóban továbbképzésen
vett részt.
1923-tól koncertező
énekművész. Repertoárján sok kortárs magyar szerző, így Bartók
Béla és Kodály Zoltán számos műve szerepelt. Gyakran volt
hallható a Magyar Rádióban is.
1924-ben a debreceni városi
zeneiskola énekszakának tanára lett. Első
férjével, a szintén ott tanító Galánffy Lajos zongoraművésszel
aktív résztvevői voltak a megyeszékhely zenei életének. 1937-ben, egy
nagyrészt tanítványaival előadott Székely fonó produkció
alkalmával figyelt fel rá Tóth Aladár, aki a háború után
az Operaház igazgatójává válva, Budapestre hívta, és 1947. szeptember
1-jei hatállyal a dalszínház két éve üres énektanári posztjára nevezte ki. Ezt
az állást tizenhat havi kihagyással (1960. szeptember – 1961. december) halála
napjáig megőrizte. Közben 1949-től egykori alma materében, a
Zeneakadémián is oktatott. Innen 1962-ben nyugdíjazták. Utolsó pillanatáig
fogadott magántanítványokat, tanácsot kérőket lakásán. Második férje,
Posta Béla az Operettszínház kórusának tenoristája volt.
Tanítványai elméletileg
is rendkívül felkészült, maximalista tanárként jellemezték. Jó technikájának
köszönhetően énekhangját haláláig megőrizte. Fordított dalszövegeket,
operarészleteket. Készített jelmez- és kellékterveket.
Neves tanítványai közül néhány: Andor Éva, Balla Mária, Bán
Elemér, Bándi János (magántanítvány), Bándi János visszaemlékezése, Berdál
Valéria, Csák József (magántanítvány), Déry Gabriella, Domahidy
László (Debrecenben), Domonkos Zsuzsa, Gencsy
Sári (Debrecenben), Nádas Tibor, Neményi Lili (Debrecenben), Póka Balázs, Raffay Erzsébet, Takács
Paula, Terebessy Éva (magántanítvány), Tolnay Klári (Debrecenben),
Turján Vilma.
NYOLCVAN ÉV[1]
Hoór Tempis Erzsébet, az Operaháznak (1947 óta)
jelenleg is énektanára (közben 1950–1962-ig a Zeneművészeti Főiskolán
is tanított), most nyolcvanéves. Tanári pályafutását 1925-ben kezdte a
Debreceni Városi Zeneiskolában. – Ott töltöttem életem legboldogabb huszonkét
évét. – emlékszik vissza. – Az Adytársaság és a Csokonaikör rendezvényein sokat
szerepeltem. Bemutattam Molnár Antal Csokonai és Lányi Viktor Ady és
Petőfi verseire írt dalait. Különösen emlékezetes az 1927-ben rendezett
Babits-est, ahol a költő maga mondta el a verseit. Én pedig megzenésített
költeményeit énekeltem. Zongorakísérőm Szabó Emil tanártársam volt,
SzabóMagda író unokatestvére. Szoros kapcsolatot tartott a debreceni Csokonai
Színházzal, s ez Horváth Árpádigazgatása idején még intenzívebbé vált. Hoór Tempis Erzsébet tanította be
Kodály Székely fonócímű daljátékát. Basilides Mária
volt az egyetlen vendégművész, a többi szerepet mind a tanítványai
énekelték: Neményi Lili, Turján Vilma, D. Kovács József és mások. Az
előadást Komor Vilmos vezényelte. A nagyszerű bemutatóról Tóth Aladár
így ír a Pesti Napló 1937. május 30-i számában: „...Debrecenben háromnapos
Kodály-ünnepséget rendeztek ... Egy magyar színigazgató (Horváth Árpád)
megmutatta azt is, hogy milyen sokat tehet a vidéki színház a legmagasabb
rendű zenekultúráért ... A magyar zenés színpad remekével, a Székely
fonóval megismerkedhetett a magyar vidék is. Az első vidéki előadás
így a debreceni színház múlhatatlan érdeme. ... A zeneiskola tanári karának köszönhetjük azt a szép hangversenyt is, mely a
Kodály-ünnepségen a Székely fonó-előadást megelőzte. A zeneiskolának
országos viszonylatban is elsőrendű énekpedagógusa, Hoór Tempis Erzsébet énekelt
Kodály-dalokat nemes stílusban, igazi művészi megértéssel és átéléssel.
A kiváló művésznő azonban mint pedagógus is szinte
pótolhatatlan hivatást teljesített: ő tanította be a Székely fonó
magánszólamait a szereplőknek, mégpedig olyan bámulatos művészi
eredménnyel, hogy nincs az a híres operai korrepetitor, aki ne lehetett volna
büszke ilyen tökéletes zenei beállításra.”
Tanítványait felsorolni szinte lehetetlen. Hiszen Neményi Lili, Takács
Paula, Mátyás Mária, Turján Vilma, Kelemen Zoltán és Geszty
Szilvia után még sokan következnek, akik tőle tanulták meg szeretni és
érteni a zenét, a művészetet.
B.
S. (Balassa Sándor?)