DR. ITTZÉS TAMÁS[1]
Hangképzés márpedig nem létezik, avagy a hang=oldás
A hegedülésben szükséges természetes mozgások, és azok megtanításának
fontossága[2]
Absztrakt
A tanulmány elsődleges célja egy olyan szemlélet átadása,
amely bizonyos szempontból a végletekig leegyszerűsíti a hegedülést és a
hegedűtanítást. A hang létrejötte egyszerű szabállyal meghatározható: a hang
= oldás. Az oldást feszültség előzi meg, ami a hang megszólalásakor
oldódik. Minden szinten, minden irányban. Ez egy olyan általános szabály (avagy
szemlélet), amely segít abban, hogy a hegedülés, s így értelemszerűen a
hegedűhang oldott, természetes, szép legyen. A pragmatikusság érdekében a
szükséges aktív feszültség és oldódásának létrejöttét, a
gravitáció megjelenési formáit, ha úgy tetszik, „használatát” veszem végig,
pontról pontra. Ennek főbb elemei: test- és hangszertartás, karok és
„csapok” (váll/felkar, könyék/alkar, csukló, kézfej, ujjak) természetes
irányú mozgásai, a bal kéz pozíciói, billentés és vibrato,
a vonó és a húr viszonya, vonóhelyek használata, vonások. Ezek megfelelő
tanítása, ismerete nélkül nem alapozható meg egyetlen hegedűs megfelelő
mechanikája sem, s ezen hiányosságok miatt rengeteg tehetséget
veszítünk el, akik nem tudják megközelíteni sem saját határaikat, vagy nem
is kerülnek végül zenei pályára.
Kulcsszavak: hangképzés, oldás, természetes mechanika,
szabadság, gravitáció, hegedű
Hangképzés márpedig nem létezik, avagy a hang=oldás