KISS ERNŐ

LONDON, OXFORD, BÉCS

A Szegedi Szimfonikus Zenekar Esterházy-bérletének nyitóhangversenye 2024. október 30-án a Szegedi Nemzeti Színházban

Új, négy hangversenyből álló bérleti sorozatot hirdetett a Szegedi Szimfonikus Zenekar, mely helyszínét és műsor összeállítását tekintve egyaránt eltér az eddigi három (Tisza, Fricsay, Vaszy) bérlettől: e hangversenyek a Szegedi Nemzeti Színház Kisszínházában lesznek, mely más, közvetlenebb kapcsolatot jelent a művészek és közönségük között. Amint bevezetőjében Gyüdi Sándor, a szimfonikus zenekar Liszt Ferenc-díjas igazgató karnagya elmondta, s bérleti hirdetésben is szerepelt: A sorozat műsorát Haydn korszakának – hiszen ezért kapta minden idők egyik legnagyobb művészeti mecénása, Esterházy Fényes Miklós nevét a sorozat – zeneirodalmából válogatták, de kitekintenek a megelőző barokk, illetve a bécsi klasszicizmusból kifejlődő, korai romantikus korszak felé. A műveket jellemzően kamarazenekari összeállításban, a korszerű régizene-játszás igényével szólaltatják meg.

galántai Esterházy Miklós József

(ragadványnevén Fényes vagy Pompakedvelő Miklós)

(Bécs, 1714. december 18. – Bécs, 1790. szeptember 28.)

az Esterházy család, fraknói ágából származó galántai gróf, császári és királyi tábornok, a fertődi kastély építtetője.

A nyitóhangverseny Händel, Purcell és J. Haydn művekből állt; színtiszta barokk a második koncert (Corelli, Brescianello, Händel, J. S. Bach), a harmadikon már Vivaldi-gordonkaversenyek mellett Rossini egyik zenekari szonátájában és Schubert A halál és a lányka kvartettje Mahler-féle átiratában is gyönyörködhetünk (ez a két koncert Kalló Zsolt hegedűművész és Fenyő László gordonkaművész hangversenymesteri irányításával szólal meg). A bérlet Joseph Haydn–Esterházy Péter–Nádler István Hét utolsó szó c. művével záródik Mácsai Pál és Kerekes Éva színművészek közreműködésével, Dubóczky Gergely vezényletével.

Dubóczky Gergely és a Szegedi Szimfonikus Zenekar

(Szabó Luca felvételei)

Igazi ünnepi zenével kezdődött a nyitóhangverseny: Sába királynőjének bevonulása a ritkán hallható Händel művek közé tartozik Salamon c. oratóriumából. A bevezető után valódi gyöngyszem következett: Händel B-dúr hárfaversenye (melyet orgonaversenyként is szoktak játszani) Razvaljeva Anasztázia tüneményes szólójával; ujjai alatt szépen zengtek a virtuóz és a lírai részek egyaránt. Purcell A tündérkirálynő c. semioperája részletei élő előadásban először 1975 decemberében szólaltak meg Szegeden a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Ének-zene-tanszéke produkciójaként: a mű 53 száma közül 13 vokális és zenekari tétel hangzott ekkor el. A Monoki Lajos és Bárdi Sándor által válogatott részletek (a vokális betéteket Bárdi Sándor fordította) 1993-ban az Újszegedi Kamarazenekar egyik koncertjén ismét bemutatásra kerültek a Bálint Sándor Művelődési Házban. A jelen hangversenyen két kivételtől eltekintve teljesen más tételek – csak zenekariak – szólaltak meg, így az újdonság erejével hatottak, friss, üde levegőt és Purcell különleges világát varázsolva közénk. Csakúgy, mint a hangverseny zárásaként felcsendülő „Oxford”-szimfónia, Haydn 92., G-dúrban írt zenekari remekműve.

Dubóczky Gergely

Dubóczky Gergely, aki a teljes műsort tökéletes stílusérzékkel vezényelte, ebben a műben is remekelt, kiválóan építkezett, a szikár, egyszerű, derűs haydn-i maradéktalanul jelenítette meg, a darab intenzitását fokozatosan erősítette a szikrázó negyedik tételig. A Szegedi Szimfonikus Zenekar mindvégig szép tónussal, kiegyensúlyozottan játszott, a zenekari művészeken látszott, hogy örömmel játszanak a megszokottól eltérő korhű kamarazenekari stílusban. Az Esterházy-bérlet tehát már első koncertjén győzött: Dubóczky Gergely innovatív ötlete sikeresnek bizonyult – várjuk a további hangversenyeket!