A Magyar Kultúra Napja Dunapatajon

Végvári Rezső Dunapataji népdalgyűjtemény című kötetének ünnepélyes könyvbemutatója

A Magyar Kultúra Napját 2025-ben a kalocsai-sárközi Dunapatajon nagy ceremóniával ünnepelték az egykori unitárius templomból múzeummá alakult épületben, a gyönyörű kazettás mennyezet alatt. A háromezer fős település és környékének apraja-nagyja szerepelt az igen színes ünnepi műsorban: gyermek és felnőtt néptáncosok, népdaléneklők, népzenészek, furulyások, vers- és mesemondó. A környék zenei és táncos hagyományát, illetve Kodály Zoltán nevezetes műveit megidéző műsort Szűcsné Török Ilona, a Dunapataji Népdalkör és Hagyományőrző Egyesület vezetője állította össze.

Az esemény középpontjában Végvári Rezsőnek az 1970-es évek első felében Dunapatajon végzett népzenei gyűjtéséből még általa összeállított Dunapataji népdalgyűjtemény c. kötete állt. A gazdag válogatás, amely huszonhét énekes adatközlő százhetven dalát tartalmazza, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet és Dunapataj község közös kiadásaként 2024-ben posztumusz – a szerző elhunyta után néhány hónappal – jelent meg. (Végvári Rezső koreográfus, zeneszerző és népzenegyűjtő szakmai életútjáról rövid nekrológban olvashatunk az Intézet honlapján: https://zti.hu/hu/hirek-esemenyek/115-2023/1174-2023-december-14-en-eletenek-93-esztendejeben-elhunyt-vegvari-rezso-koreografus-zeneszerzo-nepzenegyujto.)

A könyv szerkesztői, a Zenetudományi Intézet munkatársai, Erdélyi-Molnár Klára és Kővári Réka részletesen ismertették a kötet létrejöttének történetét és körülményeit, megidézték Végvári Rezsőt (1931‒2023) a dunapataji gyűjtéséről még az 1970-es években írt tanulmánya révén (Pataj népzenei vizsgálata. Forrás, X, 1978, 7-8.: 46-53.). A Végvári-gyűjtés néhány archív hangfelvételéről a jelenlévők újra hallhatták édesanyjuk, rokonaik, ismerőseik éneklését.

A könyvismertetést keretező programban néhány további dal is felcsendült a bemutatott könyv anyagából. A Dunapataji Népdalkör, valamint a Fényes Csillag citerazenekar is megszólaltatta a fél évszázada Végvári Rezső által rögzített dalkincs egyes elemeit. A táncok és néhány népdal zenekari kíséretét Wolfárt László és népzenész barátai szolgáltatták. Az esemény kezdetén Szabó László nyugalmazott iskolaigazgató, önkormányzati képviselő köszöntő beszéde kötötte össze a múltat a jelennel. Az ünnepség végén Schill Tamás Péter, a múzeum igazgatója, valamint Dusnoki Csaba polgármester köszönte meg a fellépőknek és az egykori dunapataji lakos özvegynek, Végvári Rezsőné Ildikó asszonynak a közreműködést, illetve a kötet megjelenését.

Végezetül a műsorban elhangzott költemény utolsó sorait elevenítjük fel. Fodor András (1929‒1997) Három eskü című, korai művének első szakasza, Az énekmondó Kodály Zoltán személyét idézte elénk. A Mester maga többször is járt Dunapatajon: egyik első látogatója volt a helyi tájháznak, részt vett az utóbb róla elnevezett Művelődési Ház alapkő-letételén, majd 1966 novemberében a létesítmény avatásán is, itt mondta el utolsó nyilvános beszédét. Csaknem hatvan esztendővel később szívet melengető élmény volt látni és érzékelni, milyen gonddal és szeretettel munkálkodnak itt ma is Kodály szellemi örökségén. A nagyszerű dalos-zenés-táncos ünnepség, valamint az új kötet – amely visszaadja a településnek régi, szép dalait – a költemény záró sorait teljes mértékben alátámasztotta.

„Őrködj szikáran, ősz zenész,

barátodért is pártot állva.

S maradj velünk, hogy általad

szeresse még e nép a sorsát;

hogy nem veszett el, megmaradt

a dalban-élő Magyarország!”

Kővári Réka

Dunapataji Fényes Csillag citerazenekar

Kővári Réka

Erdélyi-Molnár Klára és Végvári Rezsőné Ildikó asszony

Dunapataji Népdalkör és Hagyományőrző Egyesület

A fényképeket készítette: Kővári Réka és Erdélyi-Molnár Klára