Új karnagy az Egri Bazilika élén

Interjú és beszámoló az Egri Bazilika zenei életéről

Kubík Tamás

Kubík Tamás orgonaművészt, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem tanársegédjét, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem DLA Egyházzene program doktorandusz hallgatóját, nevezték ki 2024. december 1-jével az Egri Bazilika orgonaművész-karnagyává.

– A kinevezéssel együtt, milyen elképzelések fogalmazódtak meg Önben a Bazilika zenei életének megreformálására?

– Az Egri Bazilika zenei életének már harmadik éve aktív résztvevője vagyok, mert 2022 őszén kezdtem el szervezni a vasárnap 10 órakor kezdődő Káptalani szentmisék kórusokkal együttműködő zenei szolgálatát. Azóta legalább 30 különböző kórus és kamara formáció fordult meg a szentmise szolgálatban, ezzel színesítve a liturgia zenei elemeit és nyitva a teret az eddig misére nem járó hívek számára, hiszen sok éneklő ember sok hozzátartozója látványosan növeli a misére érkező hívek számát is.

– A már működő kórusok mellett úgy tudom, hogy újra szervezte a Bazilika Kórusát is

– Igen, a kinevezésemhez a Bazilika Kórusának vezetése is hozzátartozik, mely kórus 2020 óta, a pandémiát követően nem énekelt együtt. Most 20 fővel indult újra és közöttük találkozhatunk régi kórustagokkal is.

– Miért Eger?

– Gyermekkorom óta álmom volt, hogy egy nagy székesegyház orgonistája legyek. 2010 júniusában jártam először az Egri Bazilikában és akkor magával ragadott mind az épület, mind a liturgikus tér tökéletessége. Egri barátomnak ekkor ezt mondtam: „Egyszer én leszek a Bazilika orgonistája” -viccelődtem vele, és persze én sem gondoltam komolyan.

– Adott-e Eger egyéb, nem várt pluszt az elmúlt években, mely még szorosabbra fűzte a várossal kapcsolatát?

– Erre a kérdésre nagyon hosszan válaszolhatnék, de szakmailag kiemelkedő jelentőségű és szükséges megemlítenem doktori disszertációm témáját, melyet Szabó József Béla atya az Egri Főegyházmegye Zenei Főigazgatója javaslatára választottam: „Az Egri Főszékesegyház Zenei élete 1845–1887-ig Zsasskovszky Ferenc és ifj. Zsasskovszky Endre munkássága tükrében.”

Kutatómunkám során a Főegyházmegyei Levéltár értékes gyűjteményébe kaptam betekintést, és teljes Zsasskovszky Endre misék előadhatóságán dolgozom.

– Mit tart a legkiemelkedőbb zenei sikernek az elmúlt időszakból?

– A Duna Televízió által 2024. december 24-én élőben közvetített Éjféli szentmisét. Kinevezésem után 3 héttel ez igen nagy kihívás volt, mégis sikerült ilyen rövid idő alatt kiállítani egy felkészült, erre az alkalomra válogatott kórust kiállítani, ami a Bazilika egyik védőszentje után a Szent Mihály Kórus nevet kapta. Nagyszombaton ugyanez a kórus végzi majd a zenei szolgálatot a Húsvét Vigilia szentmisén. Továbbá kiemelkedő miseként említeném meg a Vox Aeterna Kamarakórus mai zenei szolgálatát, mely jelentős előrelépés a bazilika egyházzenei életében.

Kiemelkedő zenei élményben lehetett része azoknak a híveknek, akik február 9-én jelen voltak az Egri Bazilikában tartott Káptalani szentmisén. A Schmiedmeiszter Szilvia által vezetett Vox Aeterna Kamarakórus és Kubík Tamás orgonaművész imponáló tehetségükről tettek tanúbizonyságot a liturgia szolgálatában.

A Bazilika karnagya ritkán hallható klasszikusok műveiből a szertartással koherens zenei szolgálatot állított össze, figyelembe véve azt a tényt, hogy a liturgia egy közös imádság és nem az önkifejezés egyik formája. A népénekek mellett olyan művek hangzottak el, mint Claudio Monteverdi: Messa da Cappella a quattro voci, Kersch Ferenc: Dextera Domini, Pierre de La Rue: O salutaris hostia és Johann Sebastian Bach: G - dúr fantázia BWV 571.

Az orgonakísérettel megszólaló népénekek bevezető improvizációi német barokk és francia szabad stílusban szólaltak meg.

Claudio Monteverdi Messa da Cappella a quattro voci című műve a kora barokk zene egyik és fontos példája, amely a liturgikus zene strukturális fejlődését tükrözi. A kompozíció a 1641-ben készült, a katolikus egyház szertartásaihoz. Tartalmazza az ordinárium tételeit, mint a Kyrie, Gloria, Credo, Sanctus, Benedictus és Agnus Dei. Ezek közül a Credo tétel magyarul, imádságként hangzott el. A műben madrigálra jellemző kifejező és érzelmi zenei nyelv érvényesül. A reneszánsz vokálpolifónia alapjait továbbgondolva, ötvözve a kialakuló barokk szerkesztésmóddal bontakozik ki a latin liturgikus szöveg tartalma. A szólamok hangszíntónusai, dinamikája, frazeálása kifejezte a zenei irányok frázisokban való szerkesztésmódját, követve a korhű előadásmódot.

Felajánlásra Kersch Ferenc „Dextera Domini” című műve hangzott fel, ami egy komplex, sokrétű alkotás és vallásos útkeresés, gazdag szimbolikával és érzelmi mélységgel, emellett ötvözi a klasszikus és romantikus zenei elemeket. Ezen interpretáció mélyebb hatást gyakorolt hallgatóira a remény és a megváltás eszméiben, elképzelve a vallási szimbólumokat és képeket. Az előadás során a mű szélsőséges dinamikai különbségeinek hangsúlyozása, gravitáns fortéi, expresszív pianissimói és az átmenő bőszextes modulációja éteri magasságokba emelték a napomat.

Áldozásra Pierre de la Rue: O salutaris hostia című alkotása volt. Az alkotás középpontjában a felfelé ívelő és meditatív hangvétel mellett, a Krisztussal való találkozás és a szentáldozatban való részvétel áll. A Vox Aeterna Kamarakórus szuggesztív és ihletett előadása, lágy pianissimói, emblematikus remekműként varázsolta elénk a szerző kompozícióját.

A szentmise záróéneke után Bach G-dúr Fantázia következett, ami a barokk zene lenyűgöző stílusjegyeivel ellátott mű. A jelenlévők megbizonyosodhattak Kubík Tamás orgonaművész, az Egri Bazilika karnagyának virtuozitásáról és kifejező játékáról. A főszékesegyház visszhangos terében az előadásában érthetően és tagoltan csendült fel Bach zenéje, plasztikus szólamvezetéssel és világos és egységes artikulációval. Érzékeny és érzelem gazdag játéka elvarázsolta a hallgatóságot.

Kubík Tamás és a Vox Aeterna Kamarakórus

A hallottak alapján meggyőzödéssel mondhatom, hogy az Egri Bazilika mostantól nem csak a megújult épület szépségei, hanem a zenei élet fellendülése okán is kihagyhatatlan úticél lehet az Egerbe érkező turisták és hívek számára.

Nagy Nándor karnagy, zeneszerző,

a Miskolci Nemzeti Nemzeti Színház korrepetítora