TÓTH TERÉZ
ALKOTÓERŐ –
KÉPZELET – HATÁROK A MAGYAR ZENEPEDAGÓGIA ÚJ GENERÁCIÓJÁNAK
Kerekasztal-beszélgetés a jelenkori magyar
zenepedagógia vívmányairól
Örökös dilemma, mely különösen makacsul befészkelte magát a mi zenepedagógiai
világunkba, hogy mit kezdjünk a nagy örökségekkel: őrizzük, ápoljuk,
múzeumokban kiállítva mutassuk meg értékeit, tanítsuk az ősök tudását vagy
hagyjuk fejlődni, plántáljuk el és lássuk, mi lesz belőle. Patinás
intézményeink, alkotóműhelyeink, egyesületeink képviselik ez előbbi
szemléletet. Hatnak ugyanakkor olyan szellemi áramlatok, műhelyek, alkotó
zenepedagógusok – nem egyszer éppen olyan nagy múltú intézményekben, mint a
Zeneakadémia vagy a Kodály Intézet –, akik a gyorsan változó XXI. századi
közegben kihívást látva bátran és következetesen viszik tovább a nagy
örökségeket, nem félve a változástól és változtatástól sem. Összekapcsolnak,
határokat lépnek át, felfedeznek. Az általuk létrehozott zenepedagógiai
innováció már nem olyan, mint az eredeti, tanult módszer, de a zenepedagógusokat
hallgatva az embernek óhatatlanul az motoszkál a fejében, hogy amit találnak,
az valahogy mégis az örökség része volt, csak nem szembe tűnően. A
gyakorlati megvalósítás és az összekapcsolások feltárnak eddig ismeretlen,
rejtett, de mégis valahogyan benne foglalt tudást, amire rá kellett találni.
Ahogyan Kodály Zoltán egész koncepcióját nem lehet a szolmizációra
szűkíteni, úgy a nagy tanítvány, Kokas Klára tudását sem a zenére spontán
mozgást produkáló gyerekek megfigyelésére. Mély és nagy az a szellemi hagyaték,
amit ők ránk hagytak, és ma már létezik egy olyan új, magyar zenepedagógus
generáció, akik a megőrzés mellett újabb és újabb rétegét fedezik fel az
örökségnek, vagy a nemritkán kudarcokkal is tarkított kísérletezést bátran
vállalva újabb területekre merészkednek és új tudást hoznak létre. Ezekből
szeretnénk bemutatni néhányat ebben az írásban.
A Parlando szerkesztősége kerekasztal-beszélgetést
szervezett 2024. május 17-én a Marczibányi téri Kodály Iskolában,
Alkotóerő – képzelet – határok címmel. A beszélgetés résztvevői: Buda
Sára Dinamikus Zenepedagógus, karnagy, a Tutti Cantabile
Énekegyüttes művészeti vezetője, Kokas-foglalkozásvezető, Demel Eszter zenepedagógus, énekkar- és
zenekarvezető, Kokas-oktató, a 2 veszprémi Csermák Antal Alapfokú
Művészeti Iskola tanára, Farnadi Tamara
Artisjus-díjas zenepedagógus, karnagy, Kokas-oktató, a Dinamikus Zenepedagógia
képzési vezetője, Körtvési Katalin szolfézs-zeneelmélet tanár,
Kokas tanító, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Intézetének
tanára, Novák Anikó
zongoraművész, zongora- és zongorapedagógia-tanár, a Liszt Akadémia Kodály
Intézetének tanára, Stachó László zenepedagógus, zenetudós,
pszichológus, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Zenepedagógiai
Tanszékének és Doktori Iskolájának tanára. Az alább közölt írás a
kerekasztal-beszélgetés szerkesztett és kibővített változata. A
beszélgetést vezette és az írást összeállította, szerkesztette: Tóth Teréz.
A panel
szervezője és résztvevői külön köszönetet mondanak Őri Csillának, a Marczibányi téri
Kodály Iskola igazgatójának, hogy biztosította számukra a helyszínt, ezáltal
közönség előtt, nyilvánosan kerülhetett sor a beszélgetésre.
A teljes írás az alábbi
linken és filmen érhető el:
(Parlando
2025/4.)
Alkotóerő – képzelet –
határok: a Parlando kerekasztal- beszélgetése (2024. V. 15.) Vitavezető: Tóth
Teréz. (A videófelvételt Tóth Ernő készítette, 1:53:52)
(Parlando
2025/6.)