TÓTH TERÉZ

 

ALKOTÓERŐ – KÉPZELET – HATÁROK A MAGYAR ZENEPEDAGÓGIA ÚJ GENERÁCIÓJÁNAK

 

 

Kerekasztal-beszélgetés a jelenkori magyar zenepedagógia vívmányairól


Örökös dilemma, mely különösen makacsul befészkelte magát a mi zenepedagógiai világunkba, hogy mit kezdjünk a nagy örökségekkel: őrizzük, ápoljuk, múzeumokban kiállítva mutassuk meg értékeit, tanítsuk az ősök tudását vagy hagyjuk fejlődni, plántáljuk el és lássuk, mi lesz belőle. Patinás intézményeink, alkotóműhelyeink, egyesületeink képviselik ez előbbi szemléletet. Hatnak ugyanakkor olyan szellemi áramlatok, műhelyek, alkotó zenepedagógusok – nem egyszer éppen olyan nagy múltú intézményekben, mint a Zeneakadémia vagy a Kodály Intézet –, akik a gyorsan változó XXI. századi közegben kihívást látva bátran és következetesen viszik tovább a nagy örökségeket, nem félve a változástól és változtatástól sem. Összekapcsolnak, határokat lépnek át, felfedeznek. Az általuk létrehozott zenepedagógiai innováció már nem olyan, mint az eredeti, tanult módszer, de a zenepedagógusokat hallgatva az embernek óhatatlanul az motoszkál a fejében, hogy amit találnak, az valahogy mégis az örökség része volt, csak nem szembe tűnően. A gyakorlati megvalósítás és az összekapcsolások feltárnak eddig ismeretlen, rejtett, de mégis valahogyan benne foglalt tudást, amire rá kellett találni. Ahogyan Kodály Zoltán egész koncepcióját nem lehet a szolmizációra szűkíteni, úgy a nagy tanítvány, Kokas Klára tudását sem a zenére spontán mozgást produkáló gyerekek megfigyelésére. Mély és nagy az a szellemi hagyaték, amit ők ránk hagytak, és ma már létezik egy olyan új, magyar zenepedagógus generáció, akik a megőrzés mellett újabb és újabb rétegét fedezik fel az örökségnek, vagy a nemritkán kudarcokkal is tarkított kísérletezést bátran vállalva újabb területekre merészkednek és új tudást hoznak létre. Ezekből szeretnénk bemutatni néhányat ebben az írásban.

 

A Parlando szerkesztősége kerekasztal-beszélgetést szervezett 2024. május 17-én a Marczibányi téri Kodály Iskolában, Alkotóerő – képzelet – határok címmel. A beszélgetés résztvevői: Buda Sára Dinamikus Zenepedagógus, karnagy, a Tutti Cantabile Énekegyüttes művészeti vezetője, Kokas-foglalkozásvezető, Demel Eszter zenepedagógus, énekkar- és zenekarvezető, Kokas-oktató, a 2 veszprémi Csermák Antal Alapfokú Művészeti Iskola tanára, Farnadi Tamara Artisjus-díjas zenepedagógus, karnagy, Kokas-oktató, a Dinamikus Zenepedagógia képzési vezetője, Körtvési Katalin szolfézs-zeneelmélet tanár, Kokas tanító, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Intézetének tanára, Novák Anikó zongoraművész, zongora- és zongorapedagógia-tanár, a Liszt Akadémia Kodály Intézetének tanára, Stachó László zenepedagógus, zenetudós, pszichológus, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Zenepedagógiai Tanszékének és Doktori Iskolájának tanára. Az alább közölt írás a kerekasztal-beszélgetés szerkesztett és kibővített változata. A beszélgetést vezette és az írást összeállította, szerkesztette: Tóth Teréz.

 

A panel szervezője és résztvevői külön köszönetet mondanak Őri Csillának, a Marczibányi téri Kodály Iskola igazgatójának, hogy biztosította számukra a helyszínt, ezáltal közönség előtt, nyilvánosan kerülhetett sor a beszélgetésre.

 

A teljes írás az alábbi linken és filmen érhető el:

 

Tóth Teréz: Alkotó erő – képzelet – határok. A magyar 
zenepedagógia új generációjának műhelyében. Kerekasztal-beszélgetés a jelenkori magyar zenepedagógia vívmányairól (A Parlando kerekasztal-beszélgetése a Marczibányi téri Kodály Iskolában 2024. V. 17-én)

(Parlando 2025/4.)

 

Alkotóerő – képzelet – határok: a Parlando kerekasztal- beszélgetése (2024.  V. 15.) Vitavezető: Tóth Teréz. (A videófelvételt Tóth Ernő készítette, 1:53:52)

(Parlando 2025/6.)