Bada Márta[1]
„Mozgással a zenéhez”
Mozgásalapú előkészítés a hangszeres tanulás szolgálatában
A mosolygós csoportképen
dr. Pásztor Zsuzsanna (közepén kék labdával) tanítványaival, egy tornateremben
(http://www.kovacsmethod.com/magyar/new-m.htm)
„A zene nemcsak
hangokkal tanulható, hanem a testtel is.”
(Emile Jaques-Dalcroze)
„Amire a
zenésznek szüksége van, az az űrhajós fizikum és kötélidegzet.”
(Dr. Pásztor
Zsuzsanna)
A
zene tanulása nem kizárólag hallás és technika kérdése – a test, a mozgás és az
idegrendszer állapota legalább ilyen fontos szerepet játszik abban, hogy egy
gyermek hogyan kapcsolódik a hangszeréhez, és hogyan tud benne kibontakozni. Az
elmúlt évek tapasztalatai, tanulmányaim és a Fischer Annie Zeneiskolában
végzett 25 éves munkám is megerősítettek abban, hogy a mozgás tudatos
beépítése a zeneoktatásba nemcsak szükséges, hanem elengedhetetlen.
2023-ban
végeztem az ELTE Bölcsészettudományi Kar Művészetközvetítő és Zenei
Intézetében a Zenei Munkaképesség-Gondozás (ZMG), avagy Kovács-Módszer c. szakirányú
továbbképzésen, ahol mesterem, dr. Pásztor Zsuzsanna – (a hallgatók által
szeretettel 'Zsuzsa néninek' hívott zongoraművész-tanár, egyetemi oktató)
– vezetett be a mozgás és zene szoros kapcsolatának komplex pedagógiájába.
A
zeneiskolánkban a zenei előképzős növendékeim heti két szolfézsórán
vesznek részt, amelyek közül az egyik órán a tananyag előtt egy 20 perces
mozgásblokk segíti a ráhangolódást. A második órán
rövidebb, de célzott bemelegítő és pihentető mozgásokat alkalmazunk. Mindezt egy különálló,
40 perces mozgásóra egészíti ki az iskolai tehetséggondozás-program keretében,
amikor kizárólag a fizikai gondozással foglalkozunk.
Hangszeres
egyéni óráimon is (kürt, furulya) alkalmazom a Kovács-módszert, amit
égetően szükségesnek látok. Hiszen a zenét tanuló gyerekek
többletterhelésben dolgoznak. Mire a délutáni zeneórára érkeznek, már 5–6
tanórányi ülőtevékenységen vannak túl, szellemileg és fizikailag is
kimerültek. A mozgás segít abban, hogy a szervezetük oxigénellátását javítsuk, és
ezáltal a figyelmük és motiváltságuk új erőre kapjon.
Egyre
gyakrabban keresnek meg kollégáim más tanszakokról is, hogy különféle szakmai
események keretében tartsak mozgásórát olyan növendékeknek is, akik korábban
még nem találkoztak ezzel a módszerrel. Ezek az alkalmak kiváló
lehetőséget teremtenek arra, hogy a gyerekek feszültségét oldjuk, jobban ráhangolódjanak a feladatra, és játékos formában
tapasztalják meg testük tudatos használatát.
Mozgásóra a fafúvós tanszak szakmai napján
(Fotó:
Tóth Judit)
Kiemelkedő
sikert hozott az idei tavaszi szolfézs vetélkedő, amelyet a második
osztályos növendékek számára szerveztünk. Hatvan gyermek vett részt az
eseményen, akik 4-5 fős csapatokban dolgoztak. A program részeként egy 15
perces közös mozgásblokkot tartottam számukra, amelybe mind a 60 gyermeket
sikerült bevonnom. A visszajelzések alapján ez volt az egyik legkedveltebb
programrész: sokan kiemelték a léggömbös mozgásos játékot, mint kedvenc
feladatukat.
A
mozgás nem pusztán „átmozgatás”, hanem idegrendszeri előkészítés, segíti a
figyelem fókuszálását, a testtudat kialakulását, a koordináció fejlődését.
A hangszeres tanulásban ezek kulcsfontosságúak. Nem mindegy például, hogyan
tartja a kisgyermek a kürtöt vagy a furulyát; ehhez nemcsak izomerőre van
szükség, hanem stabil egyensúlyérzékre, helyes váll- és karhasználatra,
megfelelő testtartásra, légzésre – ezek pedig nem alakulnak ki maguktól.
A
Zenei Munkaképesség-Gondozás gyakorlataival éppen ezeket az alapkészségeket
fejlesztjük. Megelőzzük a helytelen beidegződéseket, testi
feszültségeket, és segítjük a tanulási folyamat gördülékenységét. Gyakran már
az előképző első heteiben látványos a fejlődés: a gyerekek
kiegyensúlyozottabbak, együttműködőbbek, és az iskolai közegben is
jobban boldogulnak.
Sajnos
egyre több olyan gyermekkel találkozunk, aki idegrendszeri éretlenséggel,
figyelemzavarral vagy szorongással küzd. Sokuk nem kap hivatalos diagnózist, de
nehézségeik nagyon is valósak. Ilyenkor különösen fontos, hogy a zeneiskolában
olyan pedagógusok dolgozzanak, akik felismerik a problémát, és tudják, hogyan
lehet megfelelő módszerekkel, mozgással és empátiával segíteni.
A
ZMG-program nem csodaszer, hanem egy tudatos pedagógiai eszköztár, amelyet a
zenetanárok részére dolgoztak ki. Ez a tudás nemcsak abban segít, hogy jobban
tanítsunk, hanem abban is, hogy érzékenyebbé váljunk a tanítványaink valódi
szükségleteire.
A
cél nem a verseny, hanem az egészséges, boldog zenetanulás – és ebben a mozgás
ugyanúgy partner, mint a hangjegyfüzet.
2. kép. Mozgáspihenő
a szolfézs vetélkedőn – kézügyesítő
léggömbös játék
(Fotó: Fekete Anita)
„A
zene lelkitáplálék, és semmi mással nem pótolható,” mondja Kodály Zoltán. A
mozgással összekapcsolt tanítás elmélyíti a zenei benyomások bevésését, szilárdabbá
teszi a rögzítést és biztosabbá a felidézést. Emellett a mozgás örömélménye életre
szólóan köti a gyermeket a zenéhez.
[1] Bada
Márta a Budapest XIII. kerületi Fischer Annie Zeneiskola
kürt- furulya- és szolfézstanára, valamint a Budapesti Ward
Mária Általános Iskola, Gimnázium és Zeneművészeti Szakgimnázium zenei
munkaképesség-gondozás tanára. Legutóbbi kutatási területe „Az integrált magyar
zeneoktatás helyzetelemzése – Hogyan támogatja az oktatási rendszer a tanárokat
az eltérő idegrendszeri struktúrájú tanulók tanításában.” Szakdolgozatát
ebben a különösen időszerű témában védte meg az ELTE BTK Művészetközvetítő
és Zenei Intézetének szakirányú továbbképzésén 2023-ban. A dolgozat itt
olvasható: http://www.kovacsmethod.com