Bada Márta[1]

 

„Mozgással a zenéhez”

 

Mozgásalapú előkészítés a hangszeres tanulás szolgálatában

 

http://www.kovacsmethod.com/images/vidamterem.jpg

A mosolygós csoportképen dr. Pásztor Zsuzsanna (közepén kék labdával) tanítványaival, egy tornateremben

(http://www.kovacsmethod.com/magyar/new-m.htm)

 

„A zene nemcsak hangokkal tanulható, hanem a testtel is.”

 (Emile Jaques-Dalcroze)

 

„Amire a zenésznek szüksége van, az az űrhajós fizikum és kötélidegzet.”

(Dr. Pásztor Zsuzsanna)

 

A zene tanulása nem kizárólag hallás és technika kérdése – a test, a mozgás és az idegrendszer állapota legalább ilyen fontos szerepet játszik abban, hogy egy gyermek hogyan kapcsolódik a hangszeréhez, és hogyan tud benne kibontakozni. Az elmúlt évek tapasztalatai, tanulmányaim és a Fischer Annie Zeneiskolában végzett 25 éves munkám is megerősítettek abban, hogy a mozgás tudatos beépítése a zeneoktatásba nemcsak szükséges, hanem elengedhetetlen.

 

2023-ban végeztem az ELTE Bölcsészettudományi Kar Művészetközvetítő és Zenei Intézetében a Zenei Munkaképesség-Gondozás (ZMG), avagy Kovács-Módszer c. szakirányú továbbképzésen, ahol mesterem, dr. Pásztor Zsuzsanna – (a hallgatók által szeretettel 'Zsuzsa néninek' hívott zongoraművész-tanár, egyetemi oktató) – vezetett be a mozgás és zene szoros kapcsolatának komplex pedagógiájába.

 

A zeneiskolánkban a zenei előképzős növendékeim heti két szolfézsórán vesznek részt, amelyek közül az egyik órán a tananyag előtt egy 20 perces mozgásblokk segíti a ráhangolódást. A második órán rövidebb, de célzott bemelegítő és pihentető mozgásokat alkalmazunk. Mindezt egy különálló, 40 perces mozgásóra egészíti ki az iskolai tehetséggondozás-program keretében, amikor kizárólag a fizikai gondozással foglalkozunk.

 

Hangszeres egyéni óráimon is (kürt, furulya) alkalmazom a Kovács-módszert, amit égetően szükségesnek látok. Hiszen a zenét tanuló gyerekek többletterhelésben dolgoznak. Mire a délutáni zeneórára érkeznek, már 5–6 tanórányi ülőtevékenységen vannak túl, szellemileg és fizikailag is kimerültek. A mozgás segít abban, hogy a szervezetük oxigénellátását javítsuk, és ezáltal a figyelmük és motiváltságuk új erőre kapjon.

 

Egyre gyakrabban keresnek meg kollégáim más tanszakokról is, hogy különféle szakmai események keretében tartsak mozgásórát olyan növendékeknek is, akik korábban még nem találkoztak ezzel a módszerrel. Ezek az alkalmak kiváló lehetőséget teremtenek arra, hogy a gyerekek feszültségét oldjuk, jobban ráhangolódjanak a feladatra, és játékos formában tapasztalják meg testük tudatos használatát.

 

Mozgásóra a fafúvós tanszak szakmai napján

(Fotó: Tóth Judit)

 

Kiemelkedő sikert hozott az idei tavaszi szolfézs vetélkedő, amelyet a második osztályos növendékek számára szerveztünk. Hatvan gyermek vett részt az eseményen, akik 4-5 fős csapatokban dolgoztak. A program részeként egy 15 perces közös mozgásblokkot tartottam számukra, amelybe mind a 60 gyermeket sikerült bevonnom. A visszajelzések alapján ez volt az egyik legkedveltebb programrész: sokan kiemelték a léggömbös mozgásos játékot, mint kedvenc feladatukat.

 

A mozgás nem pusztán „átmozgatás”, hanem idegrendszeri előkészítés, segíti a figyelem fókuszálását, a testtudat kialakulását, a koordináció fejlődését. A hangszeres tanulásban ezek kulcsfontosságúak. Nem mindegy például, hogyan tartja a kisgyermek a kürtöt vagy a furulyát; ehhez nemcsak izomerőre van szükség, hanem stabil egyensúlyérzékre, helyes váll- és karhasználatra, megfelelő testtartásra, légzésre – ezek pedig nem alakulnak ki maguktól.

 

A Zenei Munkaképesség-Gondozás gyakorlataival éppen ezeket az alapkészségeket fejlesztjük. Megelőzzük a helytelen beidegződéseket, testi feszültségeket, és segítjük a tanulási folyamat gördülékenységét. Gyakran már az előképző első heteiben látványos a fejlődés: a gyerekek kiegyensúlyozottabbak, együttműködőbbek, és az iskolai közegben is jobban boldogulnak.

 

Sajnos egyre több olyan gyermekkel találkozunk, aki idegrendszeri éretlenséggel, figyelemzavarral vagy szorongással küzd. Sokuk nem kap hivatalos diagnózist, de nehézségeik nagyon is valósak. Ilyenkor különösen fontos, hogy a zeneiskolában olyan pedagógusok dolgozzanak, akik felismerik a problémát, és tudják, hogyan lehet megfelelő módszerekkel, mozgással és empátiával segíteni.

 

A ZMG-program nem csodaszer, hanem egy tudatos pedagógiai eszköztár, amelyet a zenetanárok részére dolgoztak ki. Ez a tudás nemcsak abban segít, hogy jobban tanítsunk, hanem abban is, hogy érzékenyebbé váljunk a tanítványaink valódi szükségleteire.

 

A cél nem a verseny, hanem az egészséges, boldog zenetanulás – és ebben a mozgás ugyanúgy partner, mint a hangjegyfüzet.

 

2. kép. Mozgáspihenő a szolfézs vetélkedőn – kézügyesítő léggömbös játék

(Fotó: Fekete Anita)

 

„A zene lelkitáplálék, és semmi mással nem pótolható,” mondja Kodály Zoltán. A mozgással összekapcsolt tanítás elmélyíti a zenei benyomások bevésését, szilárdabbá teszi a rögzítést és biztosabbá a felidézést. Emellett a mozgás örömélménye életre szólóan köti a gyermeket a zenéhez.

 

 

 



[1] Bada Márta a Budapest XIII. kerületi Fischer Annie Zeneiskola kürt- furulya- és szolfézstanára, valamint a Budapesti Ward Mária Általános Iskola, Gimnázium és Zeneművészeti Szakgimnázium zenei munkaképesség-gondozás tanára. Legutóbbi kutatási területe „Az integrált magyar zeneoktatás helyzetelemzése – Hogyan támogatja az oktatási rendszer a tanárokat az eltérő idegrendszeri struktúrájú tanulók tanításában.” Szakdolgozatát ebben a különösen időszerű témában védte meg az ELTE BTK Művészetközvetítő és Zenei Intézetének szakirányú továbbképzésén 2023-ban. A dolgozat itt olvasható: http://www.kovacsmethod.com