HARSÁNYI LÁSZLÓ[1]
ZSIDÓ MŰVÉSZEK A VIHARBAN[2]
Hegedű szólisták 2.
László: Zsidó művészek a viharban (111. rész) –
hegedű szólisták 2.
1939-ben, az első két zsidótörvényt követően az OMIKE (Országos
Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) – a Pesti Izraelita
Hitközséggel szoros együttműködésben – a fellépési
lehetőségeiktől, kenyerüktől megfosztott zsidó művészek
számára létrehozta a Művészakciót. Ebben a nagysikerű
kezdeményezésben 1944. március 19-ig 550 színész, énekes, zenész, táncos,
festő, szobrász, író jutott lehetőséghez és szó szerint éltető
levegőhöz. E hasábokon időről-időre bemutatok egy-egy
művészt az akkor és ott fellépő, kiállító szereplők közül.
Tibor György
Az 1918-ban született Tibor György zenei tanulmányait a Zeneakadémián végezte.
1936-ban mutatkozott be a közönség előtt. 1938–44 között a
Székesfővárosi Zenekarban játszott.
Tibor György
A Centropa által felvett életinterjúk között
található Andai Ernőnéé, amelyben beszél korábbi
férjéről, Tibor György hegedűművészről:
„Tibor Györggyel a Zeneakadémián ismerkedtem meg. Ő akkor már végzett,
hegedűs volt. 1943-ban házasodtunk össze titokban, mert nem helyeselték
volna a szüleim, mert nem volt egzisztenciája, munkaszolgálatos volt. […] Nem
lehetett a zenekar rendes tagja, mint zsidó, csak napidíjas volt, de nagyon jól
megvolt. Majdnem minden nap el volt foglalva. […] A férjemet sikerült még 1944.
novemberben vagy decemberben kihozni a munkaszolgálatból. Borzasztó állapotban
volt, és azt mondtam, most pedig lefekszel, és ha leszakad a plafon, akkor sem
mozdulsz onnan, mert súlyos beteg vagy.
A férjem a háború után rögtön jelentkezett az Operaháznál, és rögtön fel is
vették a zenekarba. Fizetés nem volt, hanem mindenki kapott olyan élelmiszert,
amit az Opera meg tudott szerezni. Aztán az Operettszínháznak lett a
hangversenymestere, aztán később a Rádiózenekarban volt. […] Aztán mi
elváltunk 1957-ben.”
Az OMIKE Művészakcióban 1943 novemberében lépett fel egy kamarazenei
esten két kitűnő művésznővel: Farnadi
Edittel és Dénes Verával.
1944 januárjában részt vett Kósa György oratóriumának bemutatóján.
1945–48-ban az Operaház; 1948–1956 között a Fővárosi Operettszínház
koncertmestere volt. Megalakította Goitein Frigyessel
a „Harmónia” művészegyüttest, amellyel sokat szerepelt a rádióban.
Vonósnégyest is létrehozott Tibor-vonósnégyes néven.
1956–63-ban a Magy. Rádió Szimfonikus Zenekarának első hegedűse
volt. 1963–1978 között (nyugdíjazásáig) a Marlban
(NSZK) működő Philharmonia Hungarica
Szimfonikus Zenekar szólamvezető hegedűművésze. 1988-ban hunyt
el.
Trietsch György
A Múlt és Jövő című folyóirat 1932 januárjában kultúrestet rendezett. Az
estről szóló tudósításban az Újság kitért arra, hogy „Trietsch György pompás hegedűjátékával […] szolgált rá
az elismerésre”. A fiatal művész ekkor kilenc éves volt. Hat évvel
később szerepelt megint a neve, amikor a lapok beszámoltak a Budapesti
Orvosok Kamarazeneegyesületének házi hangversenyéről, majd pedig a
Zeneakadémia növendékhangversenyéről.
1940 júniusában számolt be a Népszava arról, hogy Trietsch György fellépett a növendékek művészi
oklevélpályázatán. Az újság jellemzése szerint „Trietsch
György játéka pedig már oly sima és biztos, mintha régi pódiumrutin lenne
mögötte”. Félév múlva, 1941 februárjában részt vett egy sikeres zenei esten,
ahol az Újság így írt róla.
„Kiemelkedő száma volt az estnek Trietsch
György szólója. A rendkívül tehetséges ifjú hegedűművész már tavaly,
mint Zathureczky tanár növendéke feltűnt a
főiskola záróvizsgáján és most Mendelssohn versenyének meleg tónusú,
bravúros technikájú előadásával fokozottan igazolta a pályájához
fűzött reményeket.”
1942 februárjában a Délmagyarország így vezette be a szegedi
fellépésérőírt beszámolóját:
„Egy ifjú és szenvedélyesen vérbeli hegedűs ellenállhatatlan lendülete és
félelmetes tempófokozása aratott sikert szombat este azon a hangversenyen,
amelyen Trietsch György mutatkozott be Szegeden.”
1941–1942 során lépett fel az OMIKE Művészakcióban. Tagja volt az Ajtai-Adler Viktor vezette vonósnégyesnek.
1943 júniusában karmesterként is debütált egy, a Hollán-utcai
hangversenyteremben rendezett előadáson.
Bársony Péter doktori értekezésében (A vészkorszak magyar muzsikus
áldozatai, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, 2010.) kortársak
beszámolóira hivatkozva azt írta, hogy Trietsch
Györgyöt kivégezték (feltehetően 1944-ben – H. L.)
Képek forrása:
1.) Centropa Andai
Ernőné interjú
2.) OMIKE Művészakció műsorközlő lap (más
résztvevőket közölt)
3.) Múlt és Jövő, 1932. január
4.) OMIKE Művészakció műsorközlő lap