MAROSSY ÉVA[1]
Zenével nevelni
A
zenepedagógiai mentálhigiéné szemléleti alapjai és gyakorlata
Miért tanulunk zenét
Azért
szeretném, hogy zenét tanuljon a gyerek, mert az általános iskola nagyon
kiborítja. Nálad megnyugszik. Ez talán megvédi az idegrendszeri
problémáktól. mondta a növendékem
anyukája, régi iskolatársam.
A
kisfiú még óvodás volt, mikor eldöntötte, hogy zongorát szeretne tanulni. Egy
héten két alkalommal tanítottam, tíz-tíz percet. Ezalatt az idő alatt
megtanulta az előkészítős tananyagot, és szerepelt a tanszaki
hangversenyeken is. Nyugodtan, hibátlanul játszott. Aztán első osztályos
lett az általános iskolában, és előkészítő első osztályos a
zongora tanszakon. Továbbra is jól tanult a zenét, de a magatartása változott.
Az óvodáskori motiváció már nem volt, egykedvűen ült a zongoránál, de
azért gyakorolt. A második osztály volt a mélypont. Nem készült az órára sem,
és talán még azt is elfelejtette, amit addig tanult. Egyszer diplomatikusan
elmondtam, hogy azért otthon is kellene gyakorolni. Ekkor kiborult, hogy amióta
iskolás lett, nincs ideje játszani. Délután négyig az iskolában kell lennie, és
otthon is tanulni kell, és hogy ő játszani szeretne. A gyereknek igaza
volt. Egy kisiskolásnak játszani is kell, és szabad levegőn lenni,
gyereknek lenni.
Ezután
semmit nem tettem kötelezővé. Azt mondtam, hogy akkor gyakoroljon, ha van
kedve. Az órán is akkor zongorázott, mikor kedve volt. A hangszeres
előkészítő gyakorlatait tanultuk, léggömbös, labdás játékokat, és
beszélgettünk.
Az
iskoláról, a gyerekekről. Egy idő után motiváltabb lett, elkezdett
gyakorolni, készülni az órára. Tizenkét évig volt az iskola tanulója. Sikeresen
szerepelt a növendékhangversenyeken, zenei versenyeken, városi rendezvényeken.
Kamarazenélni
is szeretett, családtagjaival és tanszaktársaival is gyakran játszott együtt.
Kedves, önálló személyiség lett, aki odafigyel másokra is. Miért tanulunk zenét
– azért, amiért minden mást: mert szükségünk van rá.
Változások az iskolai mentálhigiéné
gyakorlatában
A
mentálhigiéné a lelki egészségvédelemmel foglalkozik. Lényege a lakosság széles
köreinek az egészséget megőrző magatartásra nevelése. [1]
Egészségvédelmi feladatai három prevenciós szintre tagolódnak. Az
elsődleges prevenció gyakorlata két csoportra osztható. Egyrészt az olyan
tevékenységekre, amelyek az általános egészséget segítik elő, másrészt
azokra, amelyek a speciális betegségek megelőzését szolgálják. A
másodlagos megelőzés, pl szűrővizsgálatok, a zavarok korai
kiszűrésével és kezelésével azok lefolyásának időtartamát csökkentik.
A harmadlagos megelőzés a betegség okozta károsodásokat és a
maradványtüneteket szünteti meg. A mentálhigiéné célja, hogy lehetővé
tegye az optimális intellektuális és érzelmi fejlődést, testi, lelki,
szociális kibontakozást. Megegyezik a társadalom legfontosabb értékeivel. Az
iskola, mint mentálhigiénés intézmény, kulcsfontosságú az egészségvédelem
számára. Legfontosabb területe a primer prevenció. Az iskolai mentálhigiénés
programok egyrészt a gyerekek megterhelés és konfliktustűrő
képességét növelik, másik részről a környezetből adódó
megterheléseket csökkentik. Korábban a prevenciós programokat a klinikai,
terápiás szemlélet-szűrés, diagnosztizálás kezelés- jellemezte, amelyeket
az iskolaorvosok vezettek. A pedagógus feladata az oktatói funkciók ellátása
volt. Az utóbbi évtizedekben a diagnosztikus szemléletet felváltották az
edukatív típusú programok, amelyek jobban illeszkednek az iskola kultúrájához,
szervezeti sajátosságaihoz. A humanisztikus megközelítés nem a személyiség
problémáinak feltárására, megértésére törekszik, hanem a jó kapcsolat kialakítására,
amely gyógyít. Az iskolai mentálhigiéné mai gyakorlatában fontos szerepe van a
pedagógusoknak. Az utóbbi években kidolgozott preventív módszerek a tanulást is
javítják az egészségvédelem ellátása mellett. Nem terápiás tevékenység, az
iskola erőforrásaira és a pedagógus kompetenciájára épül.
A tanulási folyamatok meghatározó
tényezői
A
hagyományos didaktika a személyiség intellektuális fejlesztését vonatkoztatja a
tanulásra. A személyiségkomponens fejlesztési feladatokat a nevelés köré
csoportosítja. [2] A tanulást a bevéséssel és az ismeretek elsajátításával
azonosította, amelyben a figyelem, a megértés, és a memória fejlesztése
játszott központi szerepet. Az általános pszichológiai tankönyvek a tanulásról
szóló fejezeteiben a memória volt a döntő tényező. Ez passzív és
reproduktív tanulói magatartást eredményezett. Ebbinghaus elméletében az
emlékezet mechanikus regisztráló szerkezet. A pedagógusok egy része még most is
úgy véli, hogy a tanulás lényege a memoriter, ezért a gyakorlásra és az
ismétlésre helyezi a hangsúlyt. Az utóbbi évtizedekben a tanuláspszichológiai
kutatások olyan új és alapvető tényeket tártak fel a tanulásról, amelyek
változást hoztak a tanulás pedagógiai és pszichológiai értelmezésében. A
Limbikus rendszer a nagyagy ősi kérgi és kéreg alatti területeinek
neuronhálózata. [3] Ez a terület az érzelmek, és egyben a tanulás központja. Ez
az egyik oka annak, hogy a tanulás az érzelmekhez kötött. Az idegrostok között
az információkat a neurotranszmitterek továbbítják. A tanulás minősége
ezeknek az arányától és mennyiségétől függ. Ez akkor optimális, amikor a
gyerek nyugodt és derűs. Az új információ nem akkor rögzül, amikor
foglalkozunk vele, ezért a sok gyakorlás önmagában nem elég. [4] A
részképességek akkor automatizálódnak, amikor mást csinálunk. A kutatások által
feltárt tények pedagógiai szemléletváltást eredményeztek. A modern tanulási
módszerek nem csak gazdaságosak, hanem az egészség védelmét is szolgálják.
Preventív
módszerek a zenepedagógiában
Korábban
a pedagógiai gyakorlatban az egyéni és csoportos mentálhigiénés módszerek
önálló rendszert alkottak. [2] A pedagógusok feladata a szaktárgy tanítása
volt. Az oktatás elsődleges feladata mindig a tanítás. Azonban az
intézmény nevelési feladatainak fontos szerepe van a tanulásszervezésben is.
Az
iskolai mentálhigiéné mai gyakorlatában a tanulás-tanítás intellektuális és
személyiségkomponens része egy rendszert alkot. A tanulási folyamatokra
irányuló kutatások, és a neveléselmélet megerősítik azt a megfigyelést,
hogy a tanulás nem csupán intellektuális folyamat, hanem az egész személyiség
tevékenysége. A prevenció a tanulásszervezésben és a pedagógiai módszerekben
rejlik.
Az
elsődleges megelőzés mai gyakorlata három prevenciós szintre
tagolódik.
- A
kompetencia kiépítésével és megerősítésével segítik a mentálhigiénét.
A
tanulás a teljes személyiség tevékenysége, amelyben a pszichikai tényezők
is szerepet játszanak. Ha egy tanár figyelmet fordít a növendék
lelkiállapotára, azáltal a tanulást és a személyiség fejlődését is
támogatja. A derűs, nyugodt légkör fontos része a tanulásszervezésnek, és
a prevenciónak. Az óra hangulata a gyerek tanulási kedvét és motivációját is
meghatározza. A személyes törődés, amikor a gyerek megbeszéli a
tapasztalatait a pedagógussal, javítja a tanulási eredményt is. [5] A pedagógus
is megtalálja a neki való módszert. A fejlesztő interjú abban segíti a
növendéket, hogy megismerje önmagát, erősségeit, gyengeségeit, saját
motivációit, kapcsolati és szociális készségeit. [1] A pedagógiai értékelés,
mint nevelési módszer külső szabályozó szerepet tölt be a személyiség
fejlesztésében. Segíti a reális énkép és önismeret kibontakozását is. [6] Az
adaptív oktatás a gyerek egyéni fejlődéséhez, tempójához, alkatához igazítja
a tananyagot. A gazdaságos tanulási módszerek az egészséges életvitelt
támogatják.
- A
gyereket körülvevő rendszer megváltoztatásán keresztül gyógyít.
A
családi háttér a sikeres életpálya egyik legfontosabb tényezője. [7] A
kedvező tanulási stratégiák, az értékrend és az életszemlélet
kialakításában döntő a szülő szerepe. A gyerekeknek sokszor a családi
körülményei miatt van olyan érzelmi problémája, ami tanulási nehézségeket is
okoz. A probléma hátterében sokszor az áll, hogy a szülő nem ismeri a
gyereke igényeit és képességeit. A pedagógus abban tudja a szülőt
segíteni, hogy jobban megértse és elfogadja a gyermeket, és megismerje a
nevelés élettani és érzelmi alapjait. A családokkal kialakított jó partneri
viszony nem csak a pedagógiai célok megvalósításában segít, hanem a szülői
szemléletet is formálja.
- A
veszélyeztetett csoport számára nyújt védelmet
A
veszélyeztetett gyerekek esetében a gyermekvédelem mellett fontos a pedagógus
munkája. A családi körülmények megváltoztatásában az iskola nem kompetens, a
másodlagos korrekciós intézmények foglalkoznak vele. Azonban a pedagógus sokat
tehet azért, hogy a gyerekeknek normális felnőttkora legyen. Az óra
elsődleges feladata a biztonságos támogató kapcsolat a pedagógussal, és a
kortárs csoporttal. A pedagógiai beszélgetéseken kívül a jó iskolai
közösségnek, a tanszaktársak támogatásának és elfogadásának, a darabválasztásnak
kiemelt korrekciós szerepe van.
-
Kovács-Módszer
A
Zenei Munkaképesség Gondozás a huszadik század második felében kialakult új
pedagógiai tudományterület. [8] Kodály Zoltán szorgalmazására dr. Kovács Géza
és munkatársa, dr. Pásztor Zsuzsa kidolgozták a muzsikusok fizikai gondozásának
pedagógiáját. A KM természettudományos alapokon nyugvó edzésmódszer, életmód
program és életszemlélet, amely a zenészeket segíti a szakmai és életfeladatok
ellátásában. Előkészít a várható terhelésekre, zenei feladatokra, védelmet
nyújt, kimerülés esetén helyreállít.
A
zenészek szükségleteinek megfelelően kidolgozott edzésmódszer az optimális
személyiségállapotot a fizikum oldaláról közelíti meg, a zenei foglalkozás
követelményeihez igazított speciális edzéssel. Ellát egy egészségvédelmi
feladatot, és megtanít gazdaságos tanulásra. Életmód programja abban segíti a
muzsikust, hogy a munkaképesség megőrzését beépítse a napi programjába,
napirendjébe.
Életszemlélet,
amely a megtanít az egészség fontosságára.
A
Kovács-Módszer edzés-és életmód programja megtanít a gazdaságos gyakorlásra, és
az egészséges életvitelre.
Szemlélete
megegyezik az iskolai mentálhigiéné szemléletével, értékrendjével.
Feladatkörei
preventív, korrekciós funkciót látnak el, ami nem terápia.
A
zenepedagógiában egyedülálló lehetőség van a modern tanulásszervezésre,
amelynek az egészség megőrzésére való törekvés az integráns része.
Felhasznált irodalom:
[1] Bagdy
Emőke-Telkes József: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában,
Tankönyvkiadó, Budapest, (1990), ISBN 963-182-626-0
[2] Báthory
Zoltán: Tanulók, iskolák- különbségek, Egy differenciális tanításelmélet
vázlata, Budapest, Tankönyvkiadó, (1992), ISBN, 963 18 24496
[3] Az emberi
magatartást kialakító tényezők:
https://slideplayer.hu/slide/2202231/ (hozzáférés: 2025.04.20.)
[4] Vekerdy Tamás:
Érzelmi biztonság Mit kell(ene) tudnunk a gyerekről és magunkról
ISBN 978 963 89026-9-6
[5] Vekerdy Tamás,
Belső szabadság - Elég jó szülő - elég jó gyerek, Kulcslyuk Kiadó
Kft, (2017) ISBN: 9786155281280
[6] Hunyady
Györgyné-M. Nádasi Mária: Osztályozás? Szöveges értékelés? Dinasztia
tankönyvkiadó (2003), ISBN 963-657-380-8
[7] Martonné Tamás
Márta - Dr. N. Kollár Katalin: A tanulók életmódjának kérdőíves
vizsgálata, Budapest, MondAt Kft (2001)
[8] Dr. Kovács
Géza, Dr. Pásztor Zsuzsa Zenei munkaképesség- gondozás az iskolában és otthon
Kovács Módszer stúdió 2003 Budapest