Legán˙ Dezső zenetörténész beszéde
1985. november 5-én az Erkel-emléktábla avatásakor
(Budapest, VI. Király u. 84.),
Erkel 1883–1893 közötti utolsó lakásának háza
előtt.[1]
„E ház második emeletén lakott 1883-tól halála
évéig Erkel Ferenc (1810-1893)”
„Honnan nézne ránk a 175 éve született Erkel,
ha megtehetné, hogy lásson minket? E ház második emeletéről, ahová 73 éves
korában élete végéig, 83 éves koráig feljárt. Csak ő járt e háznál? Ó,
nem! Liszt írta neki egyik levelében:
’Ma este fél
nyolckor elkísérem Önt, tisztelt Barátom, az Írók Társaságába.’ Tehát Liszt is
járt itt. Öt évvel később, amikor
Erkel 50 éve megkezdett nemzeti színházi működését ünnepelték és Jókai
mondta rá az ünnepi beszédet, abból megtudhatták: látta, hogy Erkel új operán
dolgozik, a ’Kemény Simon’-on. Tehát Jókai is
járt itt; ez elég! Nagyok lépkedtek a környéken, ahol mi állunk és lépkednek
még mindig emlékeinkben. A tervezett utolsó Erkel-operából, a ’Kemény Simon’-ból csak egy románc maradt az utókorra. De itt
dolgozott Gyula fiával utolsó bemutatott operáján, az egykor nagy
sikerű ’István király’-on, amit Liszt is
meghallgatott.
Ide jártak fel
tanítványai, e csodálatos öreg emberhez, ahogy egyikük, Vasziljevics
Olga elmondta, hogy órán kívül igen sokat négykezesezzenek vele, főleg
Beethoven-szimfóniákat.
Ezen a lakásán
készült élete két utolsó szólista zongoraművészi fellépésére, noha akkor
már közel 30 éve nem szerepelt szólistaként. Az egyiket Lisztért vállalta,
akinek hamvait a végrendeleti örökös és Liszt ismételten kinyilvánított
kívánsága ellenére nem engedték hazahozni. Ezért a Zeneakadémia tanári kara úgy határozott, hogy annál inkább éltetni fogja itt
szellemét, mindenekelőtt az október 22-i Liszt-születésnapi ünnepi
koncerten. Kilencvenkilenc éve történt e fogadalom és ma is él. Erkel az
elsők közt járult hozzá, hogy így legyen és 77 éves korában, a
Liszt-születésnapi emlékhangversenyen hatalmas sikerrel eljátszotta tőle a
’Petőfi szellemének’ kompozíciót és a rendkívül virtuóz ’Puritánok’
fantáziát, éppen azt, amit Liszt az 1838-i pesti nagy árvízkatasztrófa
áldozatainak megsegítésére játszott első bécsi hangversenyén. E
fantáziával is emlékeztetett Erkel Liszt felülmúlhatatlan
zongoraművészetére és kiapadhatatlan jótékonyságára.
Utoljára akkor
készült fel e házban szereplésére, amikor 80-ik születésnapjának ünnepségein Mozart
d-moll zongoraversenyét adta elő saját kadenciájával, amit 29
évvel korábban játszott nyilvánosan, azóta sem.
Hódolattal állunk
utolsó lakásának háza előtt, mert dicséri minden, mit életre segített: a
magyar operajátszás, a magyar operairodalom, a filharmonikusok hangversenye, az
országos kórusmozgalom, a Zeneakadémia. A tábla e házon emlékeztető és
szimbólum: Erkel az egész magyar nép szívében él – Himnuszával.”
BUDAPEST, VI. KIRÁLY U. 84.
A Budapest VI., Király utca 84. szám alatt élt élete utolsó éveiben a
zeneszerző
(Fotók: googlemaps.com)
Az épület Erkel Ferenc jó barátja, Dubez Péter hárfaművész tulajdona volt.
Erkel Ferenc az erkélyes lakásban lakott.