
Múlt És Jövő Alapítvány, 2026
TARTALOM
1. A magyar beatkorszak
históriás éneke
A magyar ifjúsági zene regénye és/vagy történelme | 7
Posztbeatkorszak posztok (1997–2025)
a| Tabáni beatünnep most | 47
b| Táncházünnep | 49
c| Atlantisz örvénye, a beatkorszak emlékei | 51
d| „Egyszer szépek voltunk együtt...” (somló Tamás-ünnep után) | 58
e| Bródy János mégis kétszer lép ugyanabba a folyóba | 61
f| „Álmodtam, vagy igaz talán?” – Kóbor János halálára | 66
g| Bródy-jelenség a nosztalgia- és veteránipar felett | 70
h| Címlapikonok now. „Miért hagytuk, hogy így legyen?” | 73
i| Üzenet a Bródy Jánost ekézőknek | 81
j| „Békét hozó angyalok, könyörögjetek érettünk!” itt is, ott is | 86
k| A beatünnep humusza – szörényi 80 / illés 60 | 91
l| A Magyar Péter-jelenség és az egykori Beatrice leckéje | 96
m| Kései köszönet Nagy Ferónak | 102
Függelék
1. Sztárok felelnek (1977) | 106
a| Balázs Fecó | 108
b| Benkő László | 110
c| Bródy János | 112
d| Demjén Ferenc | 115
e| Frenreisz Károly | 118
f| Katona Klári | 121
g| Komár László | 124
h| Koncz Zsuzsa | 126
i| Kovács Kati | 129
j| Miklóska Lajos | 132
k| nagy Ferenc | 134
l| Presser Gábor | 136
m| Révész Sándor | 141
n| Somló Tamás | 141
o| Som Lajos | 145
p| Szörényi Levente | 148
q| Szűcs Judit | 150
r| Török Ádám | 153
s| Zorán | 155
2. Az azonosság muzsikái | 160
AJÁNLÓ
Ennek a könyvnek a kiváltó oka és nemkülönben főszereplője – akár minden elbeszélésnek vagy magának a történelemnek – az idő. A meg- és beérett (bekattant) idő.
A magyar beatkorszak históriája anyagát akkor siettem nagy hirtelen egybefonni és rögzíteni, amikor arról értesültem, hogy Bródy János, a magyar beatzene és -korszak meghatározó alakja, a 2026-os év tavaszán – még pedig milyen borotvaélen habzó korszak- és világváltást delejező évszakban! –, a 80. születésnapja figyelmeztetésére (április 11-én) be kívánja fejezni nagyobb szabású koncertjeit. A tantusz leesett.
Igen! (,,Mindig egy szót szól énnekem...”) Ez a soha vissza nem térő alkalom egyúttal a magyar beat (és korszaka) mágikus-szimbolikus lezárulásának is számít. Igen? (,,Mindig így felel, ha kérdezem...”) Nem éppen, vagy nem teljesen ebben az időintervallumban. Hiszen a históriás narratívámnak az a keretet adó megállapítása, hogy a múlt század hatvanas éveinek elején kezdődött magyar beatkorszaknak ugyan e század nyolcvanas évei második felében vége szakadt. Utóvédharcai az évtized- és rendszerváltásra estek. Más megfogalmazásban: a Kádár-korszak kimúlására. (Ezt a fordulatot és egyben felszabadítóan [beat]ünnepi végszót idézi meg a címlapon az Illés együttes 1990. szeptember 15-i Népstadion-koncertje.) Tehát a következő idő mozgásaiban a beatkorszak vulkánja kihűlt és megmerevedett, hogy lehetővé válhasson históriája szakaszokba szedése és rögzítése.
Mindehhez sokáig muszáj volt élni, hiszen ahhoz, hogy egy adott történelmi korszakot hitelesen – még az utókor szenvtelen vizsgálódó magyarázatai előtt – ábrázolni lehessen, nemcsak az elevenen lávázó időt kell túlélni, hanem még a következőt, sőt a legújabb hajnalát is. Nem mindenkinek adatik meg a biológiai és a históriai idők effajta összepasszintása. Bródy Jánosnak azonban – akinek még az is megadatott, hogy kétszer ugyanazon folyó vizébe lépjen –, valamint krónikás druszájának része lehetett abban, hogy átküzdjön több, markánsan elkülöníthető periódust a magyar 20. század második felében – ami lehetővé teszi számukra a ,,beat ünnep” balladája elskandálását, sőt: kötelességét. A kimerevedő-kristályosodó idő homogenizálódása során a múlt többdimenziós jövővé gazdagodik. (Lásd a kötet Függelékét.)
A ,,Posztbeatkorszak posztok” részben pedig – a nemzedék
hősei elmenetelét elsiratva – a krónikás azzal szembesült, hogy az ifjúság
múzeumarchívumával mit lehet/kell kezdeni? Hogyan adja tovább, s főleg –
ez adhat ügyet, célt maradék idejének – hogyan szervítsék
és építsék be ,,túlélő” nemzedéktársaival ,,érzéki-erotikus” élményeiket
és tapasztalataikat – túl merész kísérlet? – az ezeréves magyar kultúra
univerzumába.

Illusztráció a könyvből