
Simon Géza Gábor
(1947) a nemzetközileg legelismertebb magyar jazztörténet kutató és
diszkográfus. Magyar, német és angol nyelven megjelent publikációi, valamint az
általa készített magyar jazztörténeti hanghordozó újrakiadások itthon, valamint
Ausztriában, Hollandiában, Lengyelországban, Nagy Britanniában és a Német
Szövetségi Köztársaságban jelentek meg.
Enciklopédiánkban
a magyar jazz immár mintegy százhúsz esztendős történetében először
kívánjuk megmutatni azt a rendkívül sokszínű világot, amely nemcsak a
jazzmuzsikusokból, hanem a legalább annyira fontos „háttéremberekből” (is)
állt – mégpedig már a legelső
pillanatoktól kezdve.
A muzsikusokkal
egyenértékűként tekintünk mindazokra, akik a jazzprodukciók létrejöttét
segítették: hangmérnökök, zenei rendezők, kotta-, könyv- és
hanghordozó-kiadók, rádiós-tv-s-filmes-szakemberek, szakírók, festők,
grafikusok, borítótervezők, klubvezetők, koncertszervezők stb.,
szóval az összes nélkülözhetetlen
szakemberre, akik nélkül nem beszélhetnénk a jazz műfajáról, mert
nélkülük – és, persze, a hallgatók/rajongók/lemezgyűjtők nélkül – soha, semmilyen formában itthon nem jöhetett
volna létre a műfaj.
Fontos
megjegyezni, hogy csak már elhunyt személyekkel foglalkozunk. Minden személy
egy önálló oldalt kapott, teljesen függetlenül attól, hogy mikor, milyen
pozícióban működött. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az illető az
általunk ismert összes névváltozatában szerepeljen, ugyanis a mai
számítógépes/internetes világban csak így biztosítható az egyértelmű
azonosítás.
A
kiadó