Eckhardt Mária[1]

Liszt, az európai és a magyar

zenekultúra apostola*

Barabás Miklós: Liszt Ferenc (1847)

„Engedtessék meg nekem, hogy a magyar nyelvben való sajnálatos tudatlanságom ellenére születésemtől a sírig szívemben és érzéseimben Magyar maradjak, és ennek megfelelően odaadóan elő kívánjam mozdítani a magyar zenekultúra ügyét” – írta Liszt Ferenc 1873-ban, a budapesti Zeneakadémia létrehozása előtti csatározások idején barátjának, báró Augusz Antalnak.[2]

Akkor vetette papírra ezeket a hitvallás jellegű sorokat, amikor a kiegyezés utáni évek hazánkban nemcsak a gazdasági életet lendítették fel hatalmas mértékben, hanem a kultúra területén is megnövekvő igényeket és rohamos fejlődést hoztak.

A tanulmány teljes szövege itt olvasható: PDF | REZ

---

* Magyar Művészet 2016/1

[1] Erkel Ferenc- és Szabolcsi Bence-díjas zenetörténész, muzeológus, tudományos főtanácsos, szakíró. Fő kutatási területe Liszt Ferenc élete és munkássága, Liszt kortársai, tanítványai és a XIX. századi magyar zenetörténet, zenei intézménytörténet.

[2] Weimar, 1873. május 7. PRAHÁCS Margit ed.: Franz Liszt, Briefe aus ungarischen Sammlungen 1835–1886, Bp.– Kassel etc., Akadémiai–Bärenreiter, Nr. 249, 1966, 160. Német nyelven, a „Magyar” szó magyarul. Fakszimiléjét ld. FÜSSMANN, Werner – MÁTÉ Béla: Franz Liszt. Ein Künstlerleben in Wort und Bild. Langensalza–Berlin–Leipzig, Beltz, 1936, Nr. 201, 183.; ECKHARDT Mária: Magyar és európai. Liszt Ferenc 1811–1886, Bp., Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont, 2011, 30.