Nagy Miklós

A közösségi ember kinevelése mindannyiunk fontos feladata

Kedves Elvtársak! Mint ismeretes, Győr-Sopron megye 1959. óta termelőszövetkezeti megyévé alakult át. Megyénk dolgozó parasztsága magáévá tette pártunk hívó szavát és közös termeléssel fejleszti mezőgazdasági szocialista keretben önmaga és hazája felvirágoztatását. Megyénkben az 1959-1960-as tanév kísérlet volt, hogy megkeressük a közösségi életet élő dolgozó parasztság nevelésének legjobb formáit. Az élet és munkakörülményeik követelően szükségessé teszik a szocialista új formák megkeresését és kialakítását.

Nem kívánok foglalkozni a kulturális nevelőmunka különböző formáival, csak a zenei ismeretterjesztő tevékenységet, az új helyzetben elfoglalt helyét szeretném néhány szóval elmondani, mit tettünk Győr-Sopron megyében ennek a célnak érdekében.

A közösségi ember kinevelése mindannyiunk fontos feladata. A tsz-ek megerősítése elképzelhetetlen jól dolgozó kollektíva nélkül. A nevelés céljára jó módszernek találtuk az énekkarokat. A Zeneművészeti Szakiskola éltetője volt a klubok munkájának, iskoláinkban otthont biztosítottunk az énekkaroknak, ma már tanácsért jönnek hozzánk, igénybe veszik az iskola lemez- és kottatárát. A fejlődés megyénkben ezen a téren igen élénk.

A zeneiskolák mit tettek, hogyan alakították ki a közösségi bázisokkal a kapcsolatokat, és hogyan igyekeztek fejleszteni a tsz énekkari tagok zenei látókörét? Az énekkari mozgalom eddig elért eredményei a megyénkben azt mutatták, hogy jó közösségi élet alakult ki az énekkarokban, és az együvé tartozás olyan közvetlen kapcsolatot létesített, hogy képesek voltak egy községet kulturálisan mozgatni és fejleszteni. A zeneiskolák ebbe a hálózatba az énekkarokon keresztül tudnak bekapcsolódni, és így érdekeltté tesszük az egész községet a zenei munkában.

Így osztottuk el kísérletképpen a megye egyes községeit a zeneművészeti szakiskola és a zeneiskolák között. Olyan községekbe mentünk, ahol énekkar működik, ahol azonban eddig jóformán nem sikerült hangversenyeket rendeznünk, s ahol az előző években létrejött ún. „Zenebarátok Köre” sem tudott olyan eredményeket elérni, melyek biztatók lettek volna. Így jött létre az egyik Csornán, a másik pedig Kapuvár termelőszövetkezeti községekben. Amikor a zeneművészeti szakiskola KISZ-szervezete a csornai termelőszövetkezeti énekkarral az év elején megkötötte az egyességet, már az első szereplés alkalmával tapasztalható volt, hogy az érdekeltté tevés milyen nagy eredményeket hoz. Telt ház előtt hangzott el valamennyi műsor és olyan lelkes közönség volt, hogy valóban alig akarták elengedni a szereplőket. Ezzel az énekkart is segítettük.

A rendezvényen a helyi énekkar is fellépett. Az énekkar kb. 60-80 létszámú, s valamennyien elhozták az összes hozzátartozóikat és barátaikat a hangversenyre.

Ugyanilyen eredménnyel zárultak a kapuvári hangversenysorozatok is. Reméljük, hogy az a lendület, amely a megyében tapasztalható, még tovább fog folyni.

A napokban a mosonmagyaróvári szakiskola ajándékműsort adott a termelőszövetkezet dolgozóinak. Az egyik járás területén a munka értékelését most a nyár folyamán szeretnénk megtartani, hogy lássuk, melyik forma lesz alkalmas a közönség érdekeltté és aktívvá tételére. Itt is minden esetben kivették részüket a közösségi munkából a termelőszövetkezet élenjáró dolgozói.

A másik kérdés, amellyel szeretnék foglalkozni, a munkástanulók segítése és nevelése. Tehetségkutatást végeztünk, és így válogattuk ki az iskola leendő új növendékeit. A százalékos arány jónak mondható, de a probléma ott van, hogy ha el is jutnak az 1. osztályba, de megakadnak a hangszernél, főként a zongoratanulásnál. Ezért tartjuk nagyon fontosnak, hogy a tehetségeseknek gyakorlási lehetőségeket biztosítsunk az iskolán belül is, ezen kívül a szülői munkaközösségekkel és a társadalmi szervekkel karöltve minél több lehetőséget adjunk a helyes gyakorlásra.