BODNÁR GÁBOR*

 

 

BACHELOR-MASTER KÉPZÉS

AZ ELTE BTK ZENEI TANSZÉKÉN**

 

Előzmények

 

1984-ben, Magyarországon elsőként, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképző Karának Zenei tanszékén indult meg az ének-zene tanárok főiskolai szintű képzése (2003-tól a Zenei Tanszék a Bölcsészettudományi Karhoz tartozik). A tanszék oktatási koncepciója keretében az ének-zene, karvezetés (AN és AE 8, illetve DE 6 féléves) szak mellett a későbbiekben létrejött az ének-zene tanár (DE 6 féléves), továbbá a szolfézstanár (DN és DE 6 féléves) szak is. A zenei-kulturális nevelés 3+2 tanulmányi éves szisztémába történő átstrukturálása következtében a tanárképzés érdemi folyamata kettévált: az első 3 évben az alapozó, majd a tényleges, illetve differenciált szakmai ismeretek elsajátítása után, a hallgatók „ének-zene alapszakos zenei szakember” megnevezésű diplomához jutnak, mely feljogosítja őket a zenei élet, valamint a kulturális-művészeti szféra minden területén történő szakreferens-menedzser típusú tevékenységre. Az egységes tanári szak részeként megvalósult ének-zene tanári MA-modul e képzés szerves, immár egyetemi szintű folytatása, mely magába foglalja az iskolai tanításhoz szükséges zeneelmélet-, zeneikészség-, és interpretációs ismeretek magas szintű elsajátítását, s kiemelten foglalkozik a szakmódszertan-oktatással.

 

Az eddigi képzéstípusok és integrálásuk feladatai

 

A képzések általános célja volt – és természetesen a BA-MA rendszerben is az – , hogy a közoktatást olyan szaktanárokkal lássuk el, akik a zenetudomány megfelelő szaktárgyainak (zeneelmélet-szolfézs, zenetörténet, metodika stb.) átfogó, magas szintű tudásával rendelkeznek, s ezt a tudást sokirányú gyakorlati képzettségükkel tegyék élővé, továbbadhatóvá. Alapvető célkitűzés emellett olyan tanárgeneráció nevelése, melynek tagjai egyaránt alkalmasak általános iskolai, gimnáziumi és zeneművészeti szakközépiskolai tanításra. A különböző képzésfajták speciális tárgyait azonban egy tantervbe kell integrálni (pl.: a megszűnő szolfézs szak emelt szintű elméleti képzését a BA-szak kiemelkedő képességű hallgatóinak óráin oktatni, illetve az eddigi kiemelt karvezetés-képzést szakirány formájában vinni tovább).

 

 

A zenei műhelyek munkája, a tevékenység továbbfejlesztésének feladatai

 

Kórusok

A Zenei Tanszéken folyó oktatás jelentős területe az itthon és külföldön egyaránt elismert kórusműhely. Az ELTE „Pro Musica Hungarica” Vegyeskar a Tanszék alapításával egy időben, 1984-ben alakult, a kórus a tanszék mindenkori hallgatóiból áll. A nyolcvanas évek vége felé a vegyes kar mellett az ELTE Leánykar is létrejött, ekkorra ugyanis – a hallgatói létszám változása következtében – a szólamarányok jelentősen differenciálódtak. Az együttesek az elmúlt években számos itthoni és nemzetközi fesztiválon értek el jelentős sikereket, főbb díjaikat főként német-, francia-, olaszországi és belgiumi versenyeken nyerték. A különböző képzések egybeolvadása miatt a kórusok létszáma a jövőben évről évre váltakozhat, de mindenképpen kisebb lesz az eddigieknél. Mivel azonban az énekkari tapasztalat a szakember- és a pedagógusképzésben is nélkülözhetetlen, a változó létszámot különböző kórustípusokban kell foglalkoztatni (pl.: a nőikarral összevont vegyes karban, ad hoc kamarakórusokban, énekegyüttes-formációkban stb.).

 

Szakmai rendezvények

A Zenei Tanszék kiemelkedően fontosnak tartja a hallgatók ismereteinek rendszeres bővítését, szakmai ismereteik sokoldalúvá tételét, ennek szellemében rendezi meg évről évre nemzetközi karvezetői kurzusait, melyek során a magyar és európai kórusélet képviselői tartanak koncerttel egybekötött előadás-sorozatot egy-egy szűkebb zenetörténeti korszak művészetéről. Kórusfesztiváljaink és szakmai továbbképzéseink az egyes tantárgyak (pl. zeneelmélet, kórusmódszertan) aktuális problémáinak megtárgyalása mellett a szakmai összetartást és az információcserét is szolgálják. Az igények változását azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül: a kínálatba be kell építenünk a pedagógiai-pszichológiai jellegű előadásokat (első lépésként a Professzorok az Európai Magyarországért Egyesület képviselői látogattak a Zenei Tanszékre) és a „közönségcsalogató” rendezvényeket (ennek szellemében koncertezett nálunk német egyetemi jazz-kórus, ill. adott hangversenyt az egyik legnevesebb magyar zongoraművész).

 

E háromfajta, egymásba kapcsolódó tevékenység (oktatás, kórusmunka és rendezvényszervezés) ötvözete jelenti tanszékünk képzési koncepciójának lényegét, s ezt kell megőriznünk, illetve átalakítanunk és továbbfejlesztenünk a következő években, a bolognai típusú oktatás keretei között.

 

A kétciklusú oktatási képzés főbb feladatkörei

 

Ének-zene alapszak (BA)

 

Alkalmazkodás a munkaerőpiaci igényekhez

Bachelor szinten 6 féléves oktatási időben képzünk ének-zene alapszakos zenei szakembereket. Az itt szerzett diploma önmagában is piacképes, mivel számos intézmény (például önkormányzat, művelődési ház, egyházi testület stb.) igényel olyan, zenei alapképzettségű szakreferens-menedzsert, akinek működése a zenei élet minden formájára, valamint a kulturális-művészeti szféra egyéb területeire is kiterjedhet. Előzetes piackutatási felméréseink szerint jelentős az igény a jól képzett, megfelelő oklevéllel rendelkező szakember iránt, akinek nemzetközileg elismert végzettsége biztosítja a kulturális kommunikációban hamarosan vezető szerepet vivő, – akár határokon átnyúló – regionális kapcsolatteremtésre való alkalmasságot. A képzés természetes bázisát alkotják a kiemelt zenei képzést adó gimnáziumok tanulói, de hallgatói utánpótlásunk az újrainduló egyházi középiskolákból is verbuválódik. Mivel a hárommilliós Közép-magyarországi régióban csak a mi intézményünk indított ének-zene alapszakot, az utánpótlás az évről-évre kisebb gyereklétszám és az ének-zene órák csökkenése ellenére is biztosított.

 

Alkalmazkodás a nemzetközi képzésformákhoz

A várhatóan jelentős fejlődésnek induló kulturális jellegű információ-áramlás és -csere mellett nem elhanyagolandó szempont a zenei ízlés hozzáértő szakemberek általi fejlesztése, a leendő zenehallgató-generációk nevelése, a személyiség művészetek révén történő fejlesztése. Az erre irányuló társadalmi igény – a sokszínű európai és tengerentúli kultúra befogadásának következményeként – az elkövetkezendő évtizedekben valószínűleg növekedni fog. A leendő szakemberek képzése az Európai Felsőoktatási Térségben, de az Egyesült Államokban és Kanadában sem az előadóművészeket képző speciális, zeneművészeti jellegű felsőoktatási intézmények, hanem elsősorban a bölcsészképzést is végző egyetemek feladata. Az előadóművészet- és zenetudományi oktatást folytató intézmények szakjai és az ének-zene alapszak profilja között ugyanis jelentős az eltérés, melyet a szakma és a felvevőpiac is érzékel (a különböző szakokon oktatott egyes tárgyak esetleges hasonló elnevezése – pl. zeneelmélet, zongora stb. – merőben más tartalmat takar). A művészeti nevelés Bachelor-Master szisztémára alapozott rendszere Európa két legnagyobb államában, Németországban és Franciaországban hangsúlyozottan az egyéb tárgyak oktatását is ellátó intézmények hatáskörébe tartozik, de hasonló a képzési struktúra pl. Finnországban, s eltérő példát csak az egyéni képzés-szerkezetű oktatási rendszert alkalmazó intézményeknél találtunk. Az Egyesült Államokban és Kanadában és Ausztráliában szintén ez a szisztéma az uralkodó.

 

A tantervi háló átalakítása a megváltozott igények szerint

Mivel az alap- és középfokú énekoktatás általános minősége, az óraszámok drasztikus csökkenése és a tárgy presztízsének visszaszorulása miatt szükségszerűen romlott, a leendő hallgatók többsége a korábban megszokottnál kisebb szakmai tudással érkezik a felsőoktatási intézményekbe. Ehhez alkalmazkodva mindenképpen szükséges a főbb elméleti, készségfejlesztő és interpretációs tárgyak felzárkóztató képzését erősíteni – az úgynevezett minor szakra jelentkezők esetében erre még jelentősebb igény mutatkozik. Ugyanakkor a magasabban kvalifikáltak (például művészeti szakközépiskolából érkezők) részére e tantárgyakból emelt szintű oktatást is lehetővé kell tenni, így a BA-képzés egyes területeken három belső lépcsőre oszlik, s ezek között a tantervnek biztosítania kell az átjárás lehetőségét. A megváltozott társadalmi viszonyok teszik elengedhetetlenné a zenei képzéshez közvetetten kapcsolódó tantárgyak bevezetését: ilyen a zenei informatikai készségfejlesztés (tulajdonképpen a számítógépes kottagrafika elterjedtebb verzióinak ismerete), valamint a rendezvényszervezés és a főbb zenei neveléstípusok oktatása. A karvezetés szakirány mellett lehetőséget biztosítottunk egyházzenei specializációra is, az egyházi intézmények várhatóan növekvő szak­ember­utánpótlás-igénye okán.

 

Ének-zene tanár modul (MA)

 

Új struktúra, új feladatok: énektanárképzés az egységes tanár szak keretein belül

Az ELTE-n várhatóan 2009-ben induló tanári mesterszak pedagógiai tárgyainak egységes rendszerben történő oktatása a Pedagógiai és Pszichológiai Kar feladata, míg a szakmai modulokért az egyes karok megfelelő tanszékei felelősek. Ez az eddigieknél szorosabb együttműködést kíván az érintett oktatóktól, melynek alapvető feltétele, hogy a szakmai tárgyak programja „pedagógia-centrikus” legyen, vagyis a képzés az egyes ismeretkörök tanításának módjára, s nem a szakterület pedagógiailag kevésbé hasznosítható tudományos ismereteire koncentráljon. A Zenei Tanszék MA-tanterve ezért a modul oktatási anyagát az iskolai zeneirodalom-ismeret, zeneikészség-fejlesztés és zene-interpretáció tanításához, valamint a szakterületi szakmódszertanhoz kapcsolódó tantárgyi blokkokba csoportosította. Tanszékünk oktatói számára új jelenség az énektanárképzés „egyszakosságának” megszűnése, hiszen az eddigi ének-zene, karvezetés szak hallgatói kizárólag énektanári diplomát nyerhettek – az MA-képzés azonban másik tanári szak felvételét is kötelezővé teszi, így a hallgatói struktúra homogenitása megszűnik. A zenei tagozatos, majd zeneművészeti iskolatípusokban végzett, illetve az alsó- és középfokú oktatás során kevésbé ének-zene centrikus nevelésben részesült hallgatók „keveredése” előidézhet ugyan konfliktusokat, de hosszú távon nyitottabb élet- és pedagógiai szemléletet is adhat a leendő tanárok részére és segítheti a műveltségi horizont szélesítését, az új, eddig tabuként kezelt műfajok felé történő nyitást. Ez a szemléletmód napjainkban ugyanúgy alapvető tanári követelménnyé vált, mint az egyes művészeti ágak integrált oktatására való törekvés, ezen belül a zene érzelmeket felszabadító, közösségformáló erejének hangsúlyozása a „szárazabb”, inkább a tudományos ismeretek elsajátítását előtérbe helyező iskola ellenében.

 

 

A sajátos szakmai kompetenciák elsajátíttatásának feladatai

A komplex szakmai képzés sikeres megvalósítása érdekében az ének-zene modul kompetenciáinak összhangban kell lennie a tanári mesterszak pedagógiai céljaival, az oktatott tárgyak tananyagának összeállításakor, ezért figyelembe kell venni a legfontosabb kompetencia-területek igényeit. Így például a tanulók műveltségének, készségeinek, képességeinek fejlesztésére irányuló terület fejlesztését elsősorban az interdiszciplináris szemléletet megalapozó tantárgyak oktatása során lehet elérni. Ezért „Az iskolai zeneelmélet- és zeneirodalom-ismeret tanítása” blokkjába tartozó tárgyak mindegyikének a többi zene- és művészettudományi terület ismereteit is hasznosítania kell (a zenetörténet nem nélkülözheti a társművészetek hasonló stíluskorszakaiból merített tapasztalatokat, és a zeneelméleti analízis elképzelhetetlen részletes zenetörténeti ismeretek nélkül). Az órai közös elemzés, vita, szemléltetés, esetmegbeszélés, és az ezekhez kapcsolódó irányított diszkusszió eredményessége később, saját pedagógiai munkája során válik a hallgató hasznára, amikor differenciált csoportos és egyéni feladatokkal fejlesztheti a tanulók ismereteit. A vezényléssel kapcsolatos tantárgyak kiválóak az együttműködési készség kialakítására, míg a tanulói személyiség fejlesztésének képességére irányuló oktatási cél főként az Ének-zene szakmódszertan tárgy anyagában jelenik meg (elsősorban a sajátos magyar zenei hagyományok, valamint az egyéb európai zenei nevelési módszerek tanulmányozásával és a különféle kulturális értékek integrált szemléletével). A szakmai kompetenciák elsajátításával a hallgató az ének-zene tanári modulban folyó képzés legfőbb célját is teljesítheti: ismereteit a zeneoktatás egészének, valamint a zenepedagógia elméletének és gyakorlatának szolgálatába állíthatja, valamint képes lehet leendő iskolája zenei életének megszervezésére, és cselekvő részesévé válhat az iskolán kívüli kulturális életnek.

 


* A cikk a II. Képzés és Gyakorlat Konferencián elhangzott előadás szerkesztett változata (2008. április 18., Kaposvár)

 

** Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar zenei tanszék :1088 Budapest, Múzeum krt. 4/F. Tel.: (36-1) 411-6700 / 2381, Fax: (36-1) 485-5220

E-mail: bodnar@ludens.elte.hu