Bácskai József

 

Szép és felemelő az a munka, amely a vidéki zeneiskolákban folyik

 

Szeretettel köszöntöm az 1. Országos Zenepedagógus Konferenciát abból az alkalomból, hogy végre teljesült régi vágyunk: önálló zenepedagógus szakosztályt alakíthatunk. Azt hiszem, mindannyian éreztük az önálló zenepedagógus szakosztály hiányát, mivel több ízben kénytelenek voltunk tapasztalni, hogy a közismereti tantárgyak pedagógusainak szakszervezeténél mi, zenepedagógusok egyszerűen mostoha gyerekek bánásmódjában részesültünk.

 

Ugyanakkor mindjárt meg kell jegyeznünk a tárgyilagosság kedvéért azt is, hogy ez természetes is, hiszen annak ellenére, hogy mind a közismereti tantárgyakat tanító pedagógus, mind a zenepedagógus egyaránt az ifjúság nevelésével foglalkozik, mégis sok tekintetben más természetű célok, problémák adódnak mindkettő gyakorlatában, még akkor is, ha a végcél mindkettőnél a szocialista új embertípus harmonikus kinevelése. A kétfajta pedagógus egymás munkáját kölcsönösen kiegészíti: az egyik célja és feladata főleg az értelmi, a másiké főleg az érzelmi, ill. esztétikai nevelés. Úgy gondoljuk, az önálló zenepedagógus szakosztály segít majd bennünket abban, hogy még fokozottabb eredményeket érjünk el, amely eredményeink eddig is szépek, biztatóak. Beszéljünk egy kicsit a vidékről, saját városunkról, Ceglédről.

 

Cegléd, Pest megye legnagyobb városa, mezőgazdasági város, termelő szövetkezeti város, 11 tsz-szel, állami gazdaságokkal. 1951 előtt Pest megyében állami zeneiskola nem volt. A zene-tanítás szórványosan magán személyeknél, jelentéktelen kis számban folyt.

 

A ceglédi állami zeneiskola 1951-ben alakult, majd később két fiókiskolája lett, Nagykőrös és Abony. Mindkét fiók-iskola ma már, mint önálló zeneiskola működik, és ezenkívül a megye területén kb. 50 kultúrházi és munkaközösségi zeneiskolában folyik zeneoktatás. Pest megyében 4-5 ezer gyerek tanul zenét. Ma termelőszövetkezeti városunkban és a tsz területén hallani a magyar népdal mellett preklasszikus, klasszikus és romantikus műveket. Ez annál is inkább örvendetes, mert a különböző stílusú művek elsősorban a munkás- és parasztszármazású gyerekek ujjai alatt csendülnek fel.

 

A ceglédi zeneiskola tanulóinak száma 700. A szociális összetétel igen jó, a paraszt- és munkásgyermekek aránya több mint 50 százalék. Az iskola megalakításánál többen feltették a kérdést, vajon lesz-e jelentkező a zeneiskolába? Az első hirdetésnél 900-an jelentkeztek és mindössze 200 gyereket tudtunk felvenni. A munkát mostoha körülmények között, lehetetlen helyiségekben kezdtük meg. Két-három év múlva a növendékek létszáma 700-ra emelkedett és az iskolát elfogadhatóvá varázsoltuk. Munkánkat mindig a párt művelődéspolitikájának szem előtt tartásával vittük előre. Eredményeink így nem is maradtak el. Ezt országos viszonylatra vonatkozóan is mondhatom.

 

Célját tekintve szép és felemelő az a munka, amely a vidéki zeneiskolában folyik. Rendtartásunk így fogalmazza meg: a zeneiskola zenei művelődési központ legyen, de nemcsak a város, hanem a zenei intézménnyel nem rendelkező környező falvak, akár az egész megye számára. Örömmel tapasztaltuk, hogyan fejlődik a zenei igény, és milyen irányban lehet fokozni és a helyes úton irányítani azt.

 

Ma már egyes helyeken bizonyos szomjúság nyilvánul meg a zene iránt. Cegléden és sok más városban is állandósultak az ünnepi Zenei Napok. Cegléden az idén tartottuk a VII. ünnepi Zenei Napokat, s a VII. ünnepi Zenei Napok már felölelték a műsorban a 11 tsz-t, állami gazdaságokat és üzemeket, természetesen a saját területükön. A műsorokat ismeretterjesztéssel kötöttük össze.

 

1958-ban mi rendeztük meg az I. Országos Ifjúsági Kamarazene Fesztivált Cegléden, ami igen jól sikerült és állandósult. Az idén Budapesten volt a III. fesztivál, amely ezen a vonalon már óriási fejlődést mutatott a vidék részéről is.

 

A zeneiskola irányításával Zenebaráti Köröket alakítottunk, és a Zenebaráti Körök segítségével mérjük fel a termelőszövetkezetek és üzemek zenei igényeit. Így került sor egy budapesti operalátogatásra a termelőszövetkezetek részéről. Az első operalátogatásra 50 tsz dolgozó jelentkezett, s a Hunyadi László c. előadást nézték meg. Az operaelőadás előtt a termelőszövetkezetben ismertettük az opera tartalmát. Az előadás után nagy tetszéssel nyilatkoztak a tsz-tagok, és többen azt mondták: most, hogy látták az előadást, már az operazenét is tudják értékelni.

 

Ez évtől kezdődően rendszeresítjük a tsz-ekben és állami gazdaságokban a tehetségkutatást. Fő céljaink között van a zeneszerető közönség nevelése is. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy pedagógusaink vigyáznak arra; ne lovalják a gyerekeket abba a tudatba - alaptalanul -, hogy művésztehetséggel rendelkeznek, és ilyen irányú elgondolásuk legyen. Elsősorban a jó átlag, az általános zenei műveltség kialakítása a cél, hogy öntevékeny zenekarokban másokat szórakoztathassanak és saját magukat is.

 

Pártunk és kormányzatunk komolyan foglalkozott a zeneiskolák fejlesztésével, és támogatja azt. 1952-ben lent járt nálunk Cegléden Nemes Dezső elvtárs és vizsgálta, tanulmányozta zeneiskolánk helyzetét. Azt mondta, ne sokat törődjek a külsőségekkel, hanem tartalmilag végezzek jó munkát, és ha ezt a felsőbb szervek meglátják, majd gondoskodnak a külsőségekről is. Ez a megjegyzése élesen emlékezetemben maradt, mert éreztem ennek valódiságát. Különösen, ha arra gondolok, hogy az idén kezdik meg Cegléden az új zenei kombinát építését.

 

Az összes vidéki zenepedagógusok nevében merem ígérni, hogy eddigi munkánkat igyekszünk tovább fokozni a párt művelődéspolitikája szerint.