Jubileumi Bartók-év Szegeden és Nagyszentmiklóson 

 125 éve született Bartók Béla, a magyar és az egyetemes zenetörténet kiemelkedő alkotója. A jubileumi évet országszerte jelentős hangversenyek, rendezvények köszöntötték. 
 Szeged, mint a Bartók szülővárosához, Nagyszentmiklóshoz legközelebb fekvő nagyváros, különös gonddal készült az évforduló megünneplésére. Bartókot Szegedhez szoros kapcsolat fűzte. Budapest és Pozsony után ez volt az a nagyváros, ahol legtöbbször megfordult. 1906 és 1939 között összesen 11 alkalommal adott hangversenyt. Első vidéki zeneszerzői estjét is Szegeden tartotta. 
 1906-ban első megtervezett népzenegyűjtő útja szintén Szegedre vezetett. Balázs Béla – akkor még Bauer Herbert –, későbbi jó barátja vendégeként egy héten keresztül együtt járják a Szeged környéki falvakat. Balázs Béla 1906. szeptember 5-i naplóbejegyzésében így ír a fiatal Bartókról: „Naiv, esetlen. Egy 25 éves csodagyerek. Csodálatos csendes szívósság van benne. Gyenge, vézna, beteges emberke, de nagyon is fáradt voltam már, ő meg egyre unszolt-hajszolt, hogy csak tovább, még gyűjteni.” 
 A Bartók jubileumi év szegedi rendezvényeinek sorában 66 esemény kapott helyet. A programokat „A szülőföld kötelez” mottó szerint szervezték. Január elején emlékbizottság alakult az év rendezvényeinek tervezésére, koordinálására. A művészetek összefogásának jegyében szimfonikus és kamarahangversenyek, balettelőadások, népzenei és világzenei koncert, néptáncfesztivál, kiállítások, bábelőadás szerepeltek az egész évet átfogó programban. A város „A szülőföld kötelez” címmel emlékkönyvet adott ki a jubi-leumi év alkalmából; a Szegedi Szép Szó ünnepi megjelenéssel köszöntötte. A Bartók-év rendezvényeit ismertető programfüzet borítóját Kass János grafikusművész bélyegterve díszíti. 
 A gazdag programból a teljesség igénye nélkül néhány emlékezetes eseményt szeretnénk kiragadni. A tavaszi születésnap körüli rendezvények sorában kiemelkedő helyet foglalt el a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kara által megrendezett II. Nemzetközi Bartók Béla Zongoraverseny. A március 22. és 26. között lezajlott versenyen, nemzetközi zsűri előtt, 17 fiatal zongorista mutatta be műsorát. A győztesek gálahangversenyét – immár második alkalommal – Nagyszentmiklóson rendezték március 26-án. A rendezők, a Kar és Nagyszentmiklós városa ily módon hagyományt szeretne teremteni. Szeptember 25-én a verseny legeredményesebb résztvevői, Andrei Banciu és Klebniczki György adhattak hangversenyt Szegeden a Kar Fricsay-termében és Nagyszentmiklóson. 
 A nyári szabadtéri rendezvények sorában is kiemelt szerepet kapott Bartók művésze-te. Augusztus 10-én a Szegedi Szimfonikus Zenekar Gyüdi Sándor vezényletével adott ajándékkoncertet a Dóm téren. A hangversenyen Bartók mellett, az idei Mozart évforduló jegyében Mozart-műveket is hallhattunk. A Zeneművészeti Kar által rendezett Nemzet-közi Simándi Énekverseny díjazottjai Mozart-áriákat énekeltek, valamint Némethi Zsófia, a II. Bartók Béla Zongoraverseny győztese a G-dúr K. 453 zongoraverseny első tételét játszotta. Az időközben eleredő eső sajnos megakadályozta a teljes mű eljátszását. Augusztus 12-én került sor az év egyik legizgalmasabb, jellegéből adódóan talán a legnagyobb látogatottságot élvező programjára „Találkozások Bartókkal – zenés forgatag Szegeden” címmel. A rendezvény a szó jó értelmében vett utcazenélés volt, melynek keretében a Klauzál tér három különböző pontján felállított színpadon Bartók zenéjét és népzenei produkciókat kísérhettek figyelemmel a szándékosan és a véletlenül arra járók. A szervezők nem titkolt szándéka az volt, hogy ezzel a látványos forgataggal közelebb hozzák egy kicsit Bartókot azokhoz, akik egyébként nem, vagy csak nagyon ritkán látogatnak el a koncerttermekbe. 
 Bartók Béla halálának napján kis túlzással talán, de elmondhatjuk, hogy egész nap Bartók zenéje szólt Szegeden. 9-től 15 óráig „Bartók-maraton” címmel a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar Ének-zene Tanszék oktatói és hallgatói a Gyermekeknek és a Mikrokozmosz sorozatot adták elő. A Zeneművészeti Kar Fricsay-termében pedig 19 órától „In memoriam Bartók Béla” címmel zenés virrasztás kezdődött. A Kar kezdeményezésére a város minden zenei intézménye, elfogadva a meghívást, magas színvonalú produkcióval képviseltette magát. Az eseményt a Mentés Másként Trió népzenei összeállítása tette még színesebbé. A hajnali fél kettőkor végződött hangverseny közönsége és a résztvevő művészek számára bizonyára emlékezetes marad ez az este. 
 Az őszi rendezvények során folytatódtak a Fricsay-teremben a kamara- és zenekari hangversenyek. Többek között elhangzott a Kontrasztok, S. Dobos Márta, Maczák János és Kerek Ferenc; a Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre Zsigmond Zoltán, Zsigmondné Pap Éva, Siklósi Gábor, Somorjai Péter; az Op. 14. szvit Lucz Ilona; a Két arcképből az Ideális Szecsődi Ferenc, Fekete Márta, a Zeneművészeti Kar művésztanárai előadásában. Növendékhangversenyt is hallhattunk, melyen az alap-, közép- és felsőfokon zenét tanuló diákok mutatták be műsorukat. 
 Október 1-jén került sor a Szegedi Nemzeti Színházban a Kékszakállú herceg vára opera és a Táncszvit balettelőadására a Szegedi Kortárs Balett és a Szegedi Szimfonikus Zenekar közreműködésével. 
 Október 19-én a Tisza Szálló falán emléktábla avatására került sor. Az eseményen részt vevő Vásárhelyi Gábor, Bartók Béla jogutóda nagy elismeréssel nyilatkozott a jubileumi év szegedi rendezvénysorozatáról. 
 A szegedi művészeti élet képviselői tevékeny részt vállaltak a nagyszentmiklósi ünnepi rendezvények szervezésében és lebonyolításában is. A Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kara Dr. Kerek Ferenc főigazgató vezetésével már 2001 óta együttműködik a Nagyszentmiklósi Pro Bartók Társasággal. A Kar és Csongrád megye segíteni kíván abban, hogy Bartók szülővárosa méltó emléket állíthasson világhírű szülöttének. Egy eleven, Bartók emléke köré szerveződő kulturális élet kialakítása a cél, hangversenyekkel, konferenciákkal, illetve különféle egyéb rendezvényekkel. 
 Ennek kapcsán talán érdemes néhány szót szentelnünk annak, hogyan alakult a bartóki hagyományok ápolása Nagyszentmiklóson. Szekernyés János „Bartók és a Bánság” című, Temesváron megjelent könyvéből (Solness Könyvkiadó, 2006) megtudhatjuk, mik is voltak a kezdetek. A könyv szerzője a bukaresti „Előre” című magyar nyelvű napilap tudósítójaként 1968 őszén a pár héttel korábban csöndes diszkrécióban berendezett és megnyitott „Bartók-emlékmúzeumot” kereste. Meglepetésére a városban senki sem tudott a kiállítás létezéséről. A végül megtalált városszéli földműves iskola épületének falain néhány fotómásolat volt hivatva megjeleníteni a nagy magyar zeneszerző életének fontosabb állomásait. Megtudta, hogy a megnyitás óta ő volt az egyetlen látogató. Szekernyés János ekkor erős felindulásában megkereste a helyi történész tanárt, Szőcs Gyulát, aki beszélgetésük hatására komolyan hozzálátott a Bartók-családra vonatkozó emlékek földerítéséhez. Hamarosan sikerült is néhány figyelemre méltó adatra bukkannia, és a későbbiekben valóságos szenvedélyévé vált a Bartók-emlékek utáni kutatás. Lelkesedése diákjaira is átragadt, akiket szintén bevont a munkába. Kutatási eredményeiről cikkek, tanulmányok jelentek meg. 
 Sajnos, a Bartók 100. születésnapjára emlékező, nagy gonddal előkészített rendezvényt az akkori Ceausescu-vezetés az utolsó pillanatban meghiúsította. A magyar hivatalos delegációt be sem engedték az országba. A zeneszerző élő leszármazottait is várták Nagyszentmiklósra, de ilyen körülmények között ők sem vállalkoztak a részvételre. A kibővített és a Nákó-kastélyba áthelyezett kiállítás így egyetlen szó nélkül nyílt meg. 
 A Bartók-hagyományok ápolásában gyökeres változást az 1989-es romániai események hoztak. Az 1993-ban felállított Bartók-mellszobor már ennek egyik jelentős állomása. Tamás Sándor gyógyszerész vezetésével megalakult a Nagyszentmiklósi Pro Bartók Társaság, amely hivatalosan is felvállalta e hagyományok ápolását Nagyszentmiklóson és a Bánságban. 2001-ben, a Szegeddel való együttműködés megindulásakor a Társaság művészeti vezetője Kerek Ferenc főigazgató lett. Időközben számos magyarországi taggal bővült a Társaság, többen közülük a szegedi Zeneművészeti Kar tanárai, illetve a művészeti és tudományos élet más képviselői. 
 Az együttműködés jegyében az első hangversenyt 2002. március 24-én rendezték a nagyszentmiklósi Nákó-kastélyban. A koncerten a Nagyszentmiklósi Corala Doina kórus, valamint a Temesvári Nyugati Egyetem és a szegedi Zeneművészeti Kar művészei és hallgatói: Bartal Zsuzsanna és Theodor Milea, Dragos Mihailescu, Deák Tibor, Kerek Ferenc, Masopust Péter, Szabó Olga, és a Fricsay Vonósnégyes Bartók-műveket játszottak. Ezen az eseményen részt vett a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezetője, valamint Csongrád megye és Temes megye képviselői is. A Magyar Köztár-saság ajándékaként átadtak ez alkalomból egy Bösendorfer hangversenyzongorát és Bartók összes műveinek hanglemezsorozatát. Az első hangversenyt számos újabb követte. A fellépő művészek számára mindig nagy élményt jelent a Nákó-kastély zsúfolásig megtelt koncerttermében játszani és megtapasztalni a nagyszentmiklósi közönség szeretetét és lelkesedését. 
 A Zeneművészeti Kar és a Pro Bartók Társaság közös elhatározásának nyomán, a Szegeden kétévente Bartók születésnapján megrendezendő Nemzetközi Bartók Béla Zongoraverseny győzteseinek gálahangversenyét minden alkalommal Nagyszentmiklóson rendezik meg. 
 A nagyszentmiklósi jubileumi évet éppen a március 25-i születésnap köré csoportosuló rendezvények nyitották meg. A zongoraverseny győzteseinek gálahangversenye mellett tudományos emlékülést rendeztek Bartók művészetéről, amelyen Almási István, Georghe Firca, László Ferenc és Stachó László előadását hallhattuk. A Szegedi Kortárs Balett A csodálatos mandarin előadásával vett részt. A Cantata Profana szövegét három nyelven, három temesvári művész tolmácsolásában hallhatta a közönség. Ekkor került sor Szekernyés János fentebb már említett „Bartók és a Bánság” című könyvének bemutatójára is. Câmpean Mircea kolozsvári hegedűművész és együttese, valamint a Muzsikás együttes és Petrás Mária műsorát a nagyszentmiklósi Művelődési Házban rendezték március 25-én, majd 26-án ugyanitt a Kolozsvári Magyar Opera Zenekarának hangversenyét hallhatta a közönség. A Nákó-kastélyban a Kolozsvári Magyar Konzulátus kiállítása nyílt meg Képek Bartók Béláról címmel. Szeptember 24-én, Bartók halálára emlékezve a II. Nemzetközi Bartók Béla Zongoraverseny győztesei, Andrei Banciu és Klebniczki György adtak hangversenyt. 
 Végigtekintve a Bartók-év alkalmából rendezett változatos programok hosszú során, talán nem túlzás megállapítanunk, hogy mind Szeged, mind Nagyszentmiklós méltóképpen emlékezett meg a nagy zeneszerzőről. Örömmel láthatjuk, hogy az elmúlt évek erőfeszítéseinek nyomán mára szép hagyománya alakult ki Nagyszentmiklóson a Bartókról való megemlékezésnek. A nagyszentmiklósiak számára továbbra is fontosak a városukhoz kötődő Bartók-emlékek és a jubileumi év eltelte után is keresik a lehetőségeket a folytatáshoz. Mi szegediek örömmel veszünk részt ebben a munkában.