A Zenetanárok Társasága (továbbiakban: ZETA) 2002. december 14-én tartotta meg soron következő esedékes közgyűlését. A helyszín a korábbiakhoz hasonlóan a Rátkay Klub (VI. Városligeti fasor 38) volt.

 Dénes László elnök nyitotta meg a közgyűlést. Majd megállapította, hogy a 242 tagot számláló Társaságból megjelentek száma (24 fő) alapján nem lehet határozatképes a ZETA legfelső döntéshozó fóruma. A közgyűlést feloszlatta, s fél órával későbbre ismét összehívta. 
 A szünetet zeneiskolás növendékek színvonalas zenei előadásai hidalták át. 
 A másodjára megnyitott közgyűlés a megjelentek számára való tekintet nélkül – az Alapszabályban foglaltak szerint – határozatképessé vált. A jelenlévők megválasztották a közgyűlés tisztségviselőit. Levezető elnökül Ferenczi Annát, jegyzőkönyv vezetőnek Muity Máriát, a jegyzőkönyvhitelesítőket, valamint a szavazatszámláló bizottságot (elnöke: Béres Károly)
 Ferenczi Anna, a levezető elnök (a továbbiakban: LE) beterjesztette a meghívóban már közzétett napirendet, amelyet a közgyűlés résztvevői változtatás nélkül elfogadtak. Az első napirendi pont szerint a meghívott vendégek kaptak szót, közülük is elsőként Csengery Adrienne, a Magyar Zenei Tanács (MZT) elnöke. 

 Referátumában első helyen említette a 2002. április 13-án megtartott „Hang és Lélek” konferenciát. Anyaga kiadványban is megjelent. 
 A szakmai díjak a jövőben nem konvertálhatók habilitációra. 
 Kodály Zoltán születésének 120 éves évfordulójának tiszteletére konferenciát és hangversenyt rendezett a Magyar Kodály Társaság a MZT közreműködésével. 
 Támogatásai során az NKA hangsúlyt helyezett az ifjúság művészetoktatására, az amatőr mozgalmak támogatására és modern zenei, hangszeres pályázat kiírására. 
 Várakozással tekint a Duna-partra tervezett új kulturális központra, amely magában foglalja majd az alábbiakat: Modern Magyar Művészet Háza, Hagyományok Háza, Koncertterem és Kiállító-terem. 
 A Fertőd-Eszterházy Haydn koncertekről szólt, az Operaház főigazgatójának megválasztásáról, a jogvédő intézmények működéséről (tankönyv, kazetta vonatkozásban), a zeneoktatás érdekében kialakított kapcsolattartásról különböző intézményekkel, kiemelve a két minisztériumot (OM, NKÖM). A MZT tervei között szerepel konzultáció az OM miniszterével, Magyar Bálinttal.

 A következő vendég: a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége alelnöke, Ásztai Csabáné tolmácsolta Szövetsége elnökségének üdvözletét.

 Szólt a két szervezet kapcsolatáról. Majd a zeneoktatás fejlődésének statisztikai mutatóiról tájékoztatott. Szót ejtett az OKÉV által elrendelt vizsgálatokról, az iskolák finanszírozásáról, az EU csatlakozás zeneoktatást érintő kérdéseiről, az EMU elnökségi ülésről (azóta ez Szekszárdon lezajlott), a madridi miniszteriális találkozóról, amelyen Magyar Bálint és Dr. Szűcsné Hobaj Tünde vesznek részt. Szövetségük és a ZETA jövőbeni együttműködésének reményében zárta tájékoztatóját.
 Ezt követően a LE felkérte Dénes László elnököt beszámolójának megtartására. Beszámolójában Dénes László a következőket mondta:

 Tisztelt Közgyűlés!
 Engedjék meg, hogy rövid, de szándékom és ismereteim szerint átfogó áttekintést, összegzést adjak a Zenetanárok Társasága és elnökségének, ill. választmányának a 2001. október 20-iki  rendkívüli közgyűlése óta végzett munkájáról.
 Mint tudjuk, e rendkívüli közgyűlés első rendű feladata az volt, hogy a Legány Dénes halála miatt megüresedett főtitkári posztot betöltsük, ill. a Választmány által 2001 márciusában a főtitkári teendők ellátásával megbízott Kovács Győző tanár urat tagságunk e tisztségében megerősítse. Az a szólás járja, hogy pótolhatatlan ember nincsen.
 Legány Dénes visszavonhatatlan hiánya meggyőző cáfolata ezen állítólagos igazságnak. Ezúton is szeretném kifejezni köszönetemet a Magyar Zenei Tanács jelenlévő elnökének azért a november 27-iki bensőséges és magas színvonalú emlékkoncert megrendezéséért, amelyen Legány Dénest e rendkívüli teherbírású és sokoldalúan tehetsége kollégánkat saját műveivel idézhettük meg.
  Jelen beszámolómra, meg kell vallanom, szorongva készültem, mert úgy ítéltem meg, hogy igencsak szegényes az a program, végzett munkánk, amelyről számot tudok adni, hiszen talán még soha nem szűkölködtünk ennyire anyagi támogatásban, nem volt részünk a pályázatok során annyi elutasításban, mint e beszámolási időszakban.
 Végül is áttekintve az év történéseit, megváltozott a benyomásom annak ellenére, hogy – be kell látnunk – igazán népes kollektívát mozgósító rendezvényünk alig volt.
 Mielőtt időrendben haladnánk az eseménynaptárban, ezúton is kérném a szakmai tagozatok vezetőit, ha takarékoskodva is az idővel, egészítsék ki e sommázó felsorolást, hogy a tartalmi munkáról részletesebb, hitelesebb képet kapjunk. Tehát:

•  2001 október 20-21. (Fészek Klub) Közép Európai zenei nevelési konferencia „Progresszív zenepedagógiai törekvések a közép-európai országok újabb kiadványaink tükrében.”
•  2001 november 12 (Magyar Kulturális Alapítvány, Corvin terem). Részvétel a Közoktatásban Működő Civil Szervezetek Konferenciáján. Pálinkás József miniszteri referátuma (Elnök).
•  2001 december-2002 január  Az Országos Köznevelési Tanács és A Civil Szervezetek Kuratóriuma számára delegálási javaslat. (Kovács Kálmánné). A Kulturális Alapprogram kuratóriumába delegálás (Madarász Iván)
•  2002. február: Választmányi ülés: a Parlando elnöki funkciójának visszavonása.
•  Március 20.: (Rátkay Klub) „A felvilágosodás és a reformkor magyar kamarazenéje” címmel a Festetics vonósnégyes First Recording bemutató koncertet tartott.
•  Március 24.: A Harmonika tanári tagozat növendékhangversenyt, ill. válogató versenyt tartott a XIII. kerületi Zeneiskolában
•  Április 10.: A Kiss Árpád OKSzI számára a bevezetendő érettségi követelményeket és tartalmi szabályozókat véleményezte a ZETA (L.Nagy Katalin elnökhelyettes szakértésével).
•  Április 13.: „Hang és Lélek” – Zenei Nevelési Konferenciát rendezett  a Magyar Zenei Tanács. Két választmányi tagunk kapott meghívást előadásra: Laczó Zoltán és Földes Imre. Laczó Zoltán „Zenepedagógia és Társadalom” c. előadása olvasható a konferencia címét viselő kiadványban. Földes Imre a felsőoktatás aktuális feladatairól szólt előadásában.
•  Április 19-21.: A III. Országos Zeneiskolai és Szakközépiskolai Népzenei Versenyt rendezett a népzenei tagozat (Gödöllő) – Ferenczi Anna házigazda, Kobzos Kiss Tamás, tagozatvezető.
•  Május 31.: A Harmonika tagozat a növendékek számára megrendezte a verseny döntőjét, mely díjkiosztó hangversennyel zárult. A helyszín ismét a XIII. kerületi Zeneiskola volt
•  Június 20-23.: Békés. „Múlt, Jelen és Jövő” címmel rendezett konferenciát a zongora tagozat (EPTA Hungary) német, osztrák, szlovák, Amerikában élő és hazai magyar előadókkal (Ábrahám Mariann). Ennek keretében Laczó Zoltán „Érték és értékőrzés a zenepedagógiában” címmel tartott előadást.
•  Augusztus 11-16.: A XXV. ISME Konferencián (zenepedagógiai világkonferencia) Bergenben (Norvégia) Laczó Zoltán előadást tartott „Az erkölcsi nevelés lehetőségei iskolai zenehallgatás révén” címmel.
•  Szeptember 12-15.: Az Oxfordban élő Havas Kató előadássorozatot tartott a „Lámpaláz” c., magyarul is megjelent könyvének ismertetéseként. A jelentős érdeklődést kiváltó workshop a ZETA, az FPI és az IMYSO zenekari alapítvány összefogásával jött létre.
•  Október 4-5.: „Változó tanulási környezet és művészeti nevelés“ c. szekciót Dr. L.Nagy Katalin vezette, tartott bevezető előadást, valamint Laczó Zoltán „Modernizációs törekvések az iskolai zenehallgatásban” című referátuma hangzott el. A szekció az OKI által rendezett „A tanulás fejlesztése” c. konferencia részét képezte.
•  Október 26.: Laczó Zoltán “Elmélet és gyakorlat mezsgyéjén - dilemmák az iskolai ének-zene tanításban” c. előadást tartott a II. Országos Neveléstudományi Konferencián a Magyar Tudományos Akadémián. 
•  November 23.: A ZETA és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem közös rendezésében került sor a Fészek Klubban a „Zeneművészképzés – Tanárképzés” c. szakmai fórumra, amelyen az érintett intézmények és szervezetek szakmai képviselői vettek részt. Bevezetőt tartott Kedves Tamás, a LFZE főtitkára. Felkért hozzászóló volt Laczó Zoltán, egyetemi docens, a ZETA Választmányának tagja. 
•  A jövőbe tekintés jegyében meg kell említenünk a Magyar Zenei Tanács tervezett konzultációját Magyar Bálint oktatási miniszterrel. Csengery Adrienn, a MZT elnöke kérésére szervezetünk nevében Dénes László elnök levélben tett javaslatot a tárgyalandó tematikára. 
•  2003. március 27-30 között Zathureczky Ede emlékére verseny lesz mindhárom oktatási szint hegedűs növendékei számára Balassagyarmaton (ebben a ZETA is részt vesz társszervezőként.). 

 A ZETA-rendezvények realizálhatóságához mindössze az Oktatási Minisztérium által nyújtott 500.000 Ft biztosította a működési keretet. A békési rendezvényt az NKA támogatta 270 ezer Ft-tal. A Havas-kurzushoz a Halász Ferenc Alapítvány nyújtott a pedagógusok számára 80 ezer Ft részvételi támogatást. A harmonika tagozat évek óta az Előadóművészek Jogdíjalapjából kap 120-150 ezer Ft támogatást. 
A Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete segítő készségének számos megnyilvánulásáról a főtitkári beszámoló minden bizonnyal szólni fog. Mindezek ellenére számos megoldatlan problémával küszködünk, melyeken haladéktalanul változtatni kell. Ilyen pl. az új tagok jelentkezésének módja, elfogadásának folyamata, azok regisztrálása. Elfogadhatatlan, hogy fontos értekezletekről maradtunk le, vagy több esetben megválaszolatlanul hagytunk minisztériumi megkeresést, mert pl. – ez konkrét eset – az Oktatási Minisztérium október 21-iki keltezésű levele november 18-ikán érkezett lakásomra. 
 Kétségtelen, s így jogos észrevétel lehet, hogy a fentebb vázolt eseménysorozatban több olyan előadásról tettem említést, amely nem konkrétan ZETA szervezésű programban hangzott el. Mégis indokoltnak tartom ezek számba vételét, mert annak a grémiumnak, szellemi tőkének a súlyát reprezentálja, mellyel Társaságunk rendelkezik. Hasonlóképpen nehezemre esik említés nélkül hagyni Gonda Jánosnak a közelmúltban megjelent “Zenei rögtönzéspedagógia” című videófilm-sorozatát, mert az az élő zenepedagógiai gyakorlatra hat. 
 Az is kétségbevonhatatlan, hogy a ZETA jelenlegi működésének hatékonysága és mozgósító ereje nem felel meg saját elvárásainknak sem, ugyanakkor feltétlenül nagyra értékelem, hogy tevékenységünk iránya és széles köre teljes mértékben harmonizál azzal a cél- és feladatrendszerrel, amelyet Alapszabályunkban megfogalmaztunk…
Néhány másodpercet szánjunk ennek felidézésére: 

„3. A ZETA célja: a magyar zenepedagógia különböző képzési szintjein és képzési keretei között működő tanárok szakmai tevékenységének összehangolása és szakmai érdekvédelme.

Ennek megfelelően feladata
–  zenei nevelésünk tradícióinak őrzése és a képzés fejlesztése,
–  a tudomány és a metodika eredményeinek a zenetanárok körében való széleskörű megismertetése,
–  a hazai és külföldi szakmai kapcsolatok bővítése,
–  szaktanácsadás az érdekképviseletek és az állami szervek számára,
–  a Parlando szakfolyóirat kiadásában közreműködés
–  a nemzetközi szervezetekben való magyar képviselet (pl.: ESTA, EPTA),
–  a kortárs magyar zeneművészet alkotásainak propagálása a zenepedagógia területén,
–  tanfolyamok, konferenciák szervezésével a magyar zenepedagógia értékeinek és a külföldi szakmai tapasztalatoknak széleskörű megismertetése.

3/A. Célját, feladatát a ZETA az alábbi tevékenységek ellátásával kívánja teljesíteni:
a) tudományos tevékenység, kutatás,
b) nevelés és oktatás; ismeretterjesztés, szakmai továbbképzés,
c) kulturális tevékenység,
d) kulturális örökség megóvása
e) határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység
f) euroatlanti integráció elősegítése.

3/B. A ZETA tevékenységével a magyar zenepedagógia egészét kívánja szolgálni, ezért szolgáltatásait minden magyar zenepedagógus igénybe veheti tagsági viszonyára tekintet nélkül, a ZETA szabályzatainak, illetve a konkrét szolgáltatás igénybevételi feltételeinek megfelelően.”
 Úgy vélem, ennek a feladatrendszernek irányt mutatónak kell lennie a jövőben is. 
Az Alapszabályban szükségesnek tartott néhány módosításra később, a határozatok között kívánok még javaslatot tenni. 
 Tisztelt Kollégák! Az Elnökség úgy döntött, hogy a mai napon kollektíve lemond. Ezért is jeleztük a meghívóban, hogy ezúttal tisztújító közgyűlést tartunk. Gonda János tanár úr már 1999-ben így fogalmazott: Ami a Választmányt illeti, tapasztalt szakemberek foglalnak abban helyet, akik nagy szakértelemmel és nagy élettapasztalattal tudtak hozzászólni a ZETA ügyeihez. A fiatalításnak azonban most már eljött az ideje. Nem lehet elég erőteljes egy olyan testület, ahol csupa idős ember ül egy asztal mellett. A fiatalítás azonban nem lehet kampányszerű. A folytonosságot és a rotációt teljes megfontoltsággal biztosítani kell. Demokratikus szervezetekben azért van rotáció, hogy új szemléletmódok érvényesüljenek, új energiák szabaduljanak fel.” Szavai szó szerint most is érvényesek!
 Döntésünket néhány vonatkozásban mégis kommentálni kívánom. L.Nagy Katalin alelnök asszony igazán nem sorolható az idősek közé. Itt arról van szó, hogy betöltötte azt a kétszer három éves ciklust, amit Alapszabályunk a választhatóság időtartamaként megjelöl. A további mérlegelés a tagság megítélésén múlik.
 S hogy a szót személyesre váltsam: 1959-ben diplomáztam, s kezdő tanárként lettem alapító munkatársa a Parlando-nak. Kötődésem a szakma közösségi dolgaihoz tehát elég régi keletű, s csak megerősödött a Zeneművészek Szakszervezetének országos Zenepedagógus Szakosztályában évtizedekig betöltött tisztségeim nyomán. Ezt a szolgálatot koronázta meg az a megtisztelő bizalom, hogy 1999. májusában a tagság a Zenetanárok Társasága elnökévé választott. 1973 óta tanítok talán egyedülállóként a zeneoktatás mindhárom szintjén. Ezért is érzem oly mélyen magaménak Társaságunknak az Alapszabályban megfogalmazott integráló célkitűzését.
 Nem első sorban életkorom, hanem az késztet lemondásra, hogy e pozícióban nem terhelhetem a ZETA-t több, mint fél éve jelentkező szívpanaszaim miatt egyre labilisabbá váló egészségi állapotommal. Több alkalommal végzett gyógykezeltetésem reményt ad a stabilizálódásra, s így, ha hasznosnak ítélik, a Választmány munkájában továbbra is készséggel veszek részt. 
 Mindent meg kell tennünk azért, hogy a Zenetanárok Társasága életképesen, a jelenleginél operatívabban működjön. Szervezetünk súlyát, tehát felelősségünket is világosan mutatja, hogy a Magyar Zenei Tanács tagszervezetei között is a ZETA az egyetlen egyéni tagokat összefogó civil szervezet, mely nevében is deklaráltan a zenepedagógusokat, a zenepedagógia ügyét szolgálja. Ezért, bár nem tisztem, csak elkötelezettségem révén Laczó Zoltán személyébe kívánok javaslatot tenni a megválasztandó elnök személyére. Munkásságának és ügyünkhöz való kötődésének ismeretében bizton remélem, hogy javaslatom tagságunknál megértésre talál. 
 Őszinte köszönetet mondok minden munkatársunknak együttműködésükért, s áldozatvállalásukért, mely munka gyakran méltatlan körülmények között valósult meg.

 Hozzászólások következtek, melyek közül Gonda János gondolatait idézzük. Ő a ZETA munkáját kritikusan értékelte: kívülről impozáns, de belülről problémák vannak! Fiatalítani kellene! Néhányan saját munkájukat összekeverik a társasági munkával. Más szervezetekben a közösségi munka sokkal jobb. Ebben kereshető a pályázatok sikerességének, sikertelenségének oka.

 A beszámolót a Közgyűlés nyílt szavazással 1 tartózkodással elfogadta.

 A LE Kovács Győzőt kérte főtitkári beszámolójának megtartására. A Főtitkár szerint

1. az elmúlt két év átmenetei időszaka volt  a ZETA-nak. Több jelenség átalakulásra, változtatásra kényszeríti Társaságunkat.
1.1. A pedagógus továbbképzési rendszer átalakulása, az akkreditált továbbképzések rendszerének bevezetése kihúzta a talajt a ZETA korábbi fontos tevékenysége alól. A legérdekesebb előadások, nemzetközi hírű előadók, mindenkit érdeklő témák váltottak ki a vártnál sokkal kisebb érdeklődést csak azért, mert nem akkreditáltattuk, vagy azért, mert nem volt min. 30 óra, vagy azért, mert a lehetőség későn jött, már nem volt idő a bejegyeztetés hosszú procedúrájára. Az iskolák így nem tudtak hozzájárulni a tanárok költségeihez, nem vállalták az esetleg kieső órák helyettesítésének díjazását. 
1.2. Az akkreditált továbbképzések rendszerébe önállóan nem tudtunk belépni. Sem tőkénk, sem adminisztrációs kapacitásunk nem volt elég az akkreditáció és szervezés lebonyolításához.
1.3. A kötelező továbbképzés 7 éves ciklusa még sokáig az érdeklődés hullámzását fogja eredményezni. A ciklus elején az érdeklődő, aktív kollégák gyorsan kimerítik saját óra- és pénzkeretüket, a közömbösek pedig a 7 éves ciklus második felében úgy döntenek, hogy a legkisebb  erőfeszítést igénylő, helyben hozzáférhető továbbképzéseket választják. Ezért a saját továbbképzések szervezését célszerű a következő ciklus elejére, a 2004/2005. tanévre időzíteni. A saját iroda megszületésével, a számítógép és saját telefonvonal működésével a minimális infrastruktúra már rendelkezésünkre áll.

2. A tagság nagyobb mértékű támogatására szükségünk van ahhoz, hogy hatékonyabban tevékenykedhessünk. 
2.1. Ennek egyik feltétele, a csoportos tagság lehetősége megvalósult. Alapszabályunkba beépítettük. Vonzó szakmai élettel sok új tagot nyerhetünk meg.
2.2. A Hárfás Társaság kollektív belépése öröm és eredmény, a kialakult formát tartalommal megtölteni a ZETA és a Társaság feladata.
2.3. Tárgyalások kezdődtek a Gordonkás Egyesülettel is a csatlakozásról. Érdemes tovább folytatni.
3. Társaságunk anyagi helyzete ellentmondásos. A fenntartásra fordítható összegek radikálisan csökkentek, ugyanakkor a rendezvényekre pályázat útján elnyerhető támogatások köre bővült. Jól előkészített, megalapozott pályázataink általában hozzájutottak különböző mértékű támogatásokhoz. Sikerült előre lépni a szakmai szponzorok felkutatása, megnyerése tárgyában is.

4. A zeneoktatással kapcsolatos érdekérvényesítésünk legjobb segítője a magas színvonalú munka, a lelkes növendék és elégedett szülő. Ezért volt érdemes, és továbbra is érdemes lesz időt, energiát, lelkesedést áldozni valamennyiünknek. 

Megköszönöm a tagság és a Választmány bizalmát, a sok segítséget, amit az elnökségtől, a Választmánytól, a tagságtól, a társszervezetektől kaptam. Amellett, hogy a Választmány munkájában továbbra is részt veszek, utódomnak és a Társaságnak további sikeres munkát kívánok.

A szakmai tagozatok képviselői kaptak szót a továbbiakban. 
Ábrahám Mariann, a zongora tagozat, ill. EPTA Hungary vezetője az alábbiakat mondta:
Többször elhangzott már az a javaslat, hogy jó lenne a különböző hangszercsoportok számára rendezett konferenciáknak továbbképzés keretet adni. Ilymódon sokkal többen vennének részt a rendezvényeken, mert, köztudott, hogy ez a forma a zeneiskolák anyagi támogatását élvezi. 2000-ben az Európai Zongoratanárok Szövetsége  - EPTA - Magyar Tagozatának, (ami nem más, mint a ZETA  zongora tagozata!) a  Zeneakadémiával közösen  rendezett továbbképzésén 110 zongoratanár vett részt. Ez a továbbképzési program öt évig él, vagyis 2005-ig. Megrendezésének jogát véleményem szerint a Zeneakadémia megfelelő feltételek mellett átadná a ZETA-nak. Programjának részleges módosítását kérhetnénk a pilisborosjenői központtól. - Az állandóan fennálló anyagi nehézségek miatt nem tudom elképzelni a zongora tagozat összejövetelét csak két évenként.

2002. júniusában BÉKÉSen tartottunk  egy háromnapos konferenciát. A résztvevők egyöntetű véleménye szerint nagyszerűen sikerült. (A Parlando  2003/1. száma részletesen  beszámol  a konferenciáról, valamint az Interneten is olvasható, ezért a közgyűlésen elhangzott hasonló jellegű méltatásától eltekintünk.) ... Hosszú távú gyakorlatként képtelen dolognak tartom, hogy egy ilyen tartalmú rendezvény előtt hónapokon keresztüli fejtörés tárgya  „filléres gondok” megoldása is. Nem tiszteletdíjakról van szó, mert ez szóba sem jöhet. A tanárok kezében van a jövő generáció nevelésének kulcsa. Ha ezt a közhelyként ismert igazságot komolyan vennénk, akkor talán jogos az az igény, hogy a „tanárok társaságának” rendezvénye is  reális összegű támogatásban részesüljön.
 A zongora tagozat 2003. évi terve a következő: szeretném, ha az előttünk járó generáció két neves  zeneszerzőjének emléke előtt méltó módon lerónánk tiszteletünket. Kadosa Pálra (1903-1983) és Sugár Rezsőre (1919-1988 ) gondolok. A háború után a „romokban heverő” zenei élet megújításán munkálkodva kitűnő pedagógiai irodalommal gazdagították az ifjúság kortárs repertoárját. Úgy érzem, ez az elképzelés egyetértésre talált a zongoratanár Kollégák körében, mert két hangversenyre való Kadosa műsor máris készen van. Ezeket a hangversenyeket a Varró Margit Alapítvány rendezi, szervezi, 2003. március 29-én a Bartók Béla Emlékmúzeumban és 2003. április 4-én a VIII. kerületi zeneiskola hangversenytermében.
 A  harmadikra, a ZETA  rendezvényére november 23-án kerülne sor a FÉSZEK Művész Klubban, melynek Kadosa Pál egy ideig igazgatója is volt. Ezt a Kadosa hangversenyt szeretném kibővíteni azzal, hogy a szlovákiai Léva városa által hatodik alkalommal megrendezésre kerülő Kadosa Pál Zongoraverseny díjazottjait  is felléptessük. Ezen a versenyen – melyet kétévenként rendeznek meg – magyarok és szlovákok is általában szép számmal  vesznek részt. Jó lenne a versenyen résztvevő valamennyi növendéket és tanárt egy bérelt busszal áthozni Pestre. Közel van Léva a határhoz.
 Szeretném meghívni erre a hangversenyre a Magyar Rádió 2003. október 11-20. között zajló zongoraversenyének díjazottjait is, Kadosa művekkel. Jó lenne, ha néhány nagyobb szabású mű is elhangzana növendékek előadásában. 
 Gémesi Géza zeneszerző-karnagy, a XII. kerületi zeneiskola tanára ifjúsági zenekarával elvállalta, hogy Sugár Rezső két kis zongorás zenekari darabját, a Rondo-t és a Pastorál-t előadja. Szólistákat, ügyes  növendékeket keresünk. Ez a kérdés még nincs megoldva. Remélem ez az elképzelés támogatást kap majd.

 A továbbiakban Kobzos Kiss Tamás a népzene tagozat elmúlt időszakban folytatott munkáját foglalta össze.

 A magyar művészeti iskolákban működő mintegy 150 népzenetanárnak évente általában több alkalma is van a találkozásra, tapasztalatcserére. 2002-ben három ilyen alkalom volt: 2002. április 19-22 között a III. Országos Zeneiskolai és Zeneművészeti Szakközépiskolai Népzenei Verseny, a Kecskeméti Népzenei Találkozó alkalmából megrendezett IV. Országos Népzeneoktatási Konferencia (szeptember 19.), valamint a Budapesti Művelődési Központban ötödízben megrendezett  „Zeneiskolák a népzene tükrében” c. országos találkozó.
 Ezek közül az Országos Népzenei Verseny megrendezésében vállalt szerepet a ZETA, egy 30 ezer forintos díj felajánlásával. A három napos rendezvényen 138 műsorszám hangzott el, 43 énekes vagy hangszeres csoport és 95 szólista előadásában. A minden eddiginél színvonalasabb verseny teljes anyaga kép- és hangfelvétel (MP3-as lemez) formájában elérhető.
  A terület legkomolyabb problémája a felsőfokú képzés hiányossága, ezért is volt ez a témája a kecskeméti konferenciának. Sajnos máig nem sikerült elérni, hogy a nyíregyházihoz hasonló képzés (ének-zene/népzene szak) máshol is megvalósuljon, még kevésbé azt, hogy egy új, a kívánalmaknak megfelelő szak alapítása megtörténhessen. Ezen a szakon a népi éneket és a különböző népzenei hangszercsoportokat (vonós, fúvós, pengetős) a klasszikus zene főiskolai szintű tanításához hasonlóan oktathatnák.
 Előrelépés történt azonban az európai kapcsolatok terén: Magyarországon tartotta soros ülését az „Európa 2000 “ pályázat jóvoltából működő „European Network of Traditional Music and Dance” nevű szervezet, és az Óbudai Népzenei Iskolát kérte fel a szervezésre. Mivel sikerült a Táncháztalálkozó alkalmára időzíteni a látogatást, a résztvevők sűrítve láthatták a 30 éves múltra visszatekintő magyar népzenei és néptánc mozgalom eredményeit. Látogatást tettek az Óbudai Népzenei Iskolán kívül a Hagyományok Házában, az Európai Folklór Intézetben, a váci Zeneművészeti Szakközépiskola népzenei tanszakán és a Budakalászi „Kalász” művészeti iskolában is.
 Kertész István – a vonós tagozat vezetője nem jött el a Közgyűlésre, az idő előrehaladta miatt pedig Ernyei László – a harmonika tagozat vezetőjének el kellett távoznia. Így az ő beszámolóik nem hangozhattak el.  Ezt követően a LE az Alapszabály módosítását kezdeményezte.
 A beterjesztett módosítási javaslatok megvitatása után a közgyűlés résztvevői az alábbi határozatokat hozták.
1. sz. határozat: A ZETA három évenként tart tisztújító közgyűlést.
2. sz. határozat: A titkári funkció Ügyvezető Titkár elnevezésre módosul.
3. sz. határozat: Az üv. titkár jogi státusza: „az ügyvezető titkár a választmány tagja, aki az elnökség munkájában meghívottként részt vesz”.
4. sz. határozat: (fentiekből következik) Alapszabály 17. pont: A ZETA feladatainak intézését a három tagú elnökség végzi. 
17.1. Az elnökség tagjai: az elnök és a két alelnök.

(NB. Az Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt új változata tartalmazza már a fenti módosításokat és az ebből eredő szükséges szövegmódosításokat.)

A LE elrendelte a közgyűlés tulajdonképpeni legfőbb tárgyaként szereplő napirendet, a tisztújítást célzó szavazást. 
Néhány módosító javaslat és azt követő vita után a jelölő bizottság a 4 elnökségi helyre tette meg javaslatát, majd a 11 választmányi helyre 14 jelöltet állított. A titkos szavazás eredményeként a ZETA új vezetőinek listáját hirdette ki a szavazatszedő bizottság.

Elnök:      Laczó Zoltán
Alelnök:  Arany Zsolt   
     Csillag Ferenc   
Ü.v. titkár:  Gyarmati Eszter  

Választmányi tagok: 
Balázsné Szatmári Éva, Csébfalvi Éva, Dénes László, Döbrössy János, Földes Imre, Gál Andrea, Gonda János , Ittzés Tamás , Kovács Győző, L.Nagy Katalin Dr., Muity Mária 
(dőlt betűvel szedtük azon kollégák nevét, akik korábban még nem működtek vezetőségi tagként a ZETA-ban)

Az Alapszabály szerint a mindenkori Választmány teljes jogú tagjai a mindenkori szakmai tagozatok vezetői. Továbbra is maradtak:

Ábrahám Mariann  — zongora
Ernyei László — harmonika
Kertész István — vonós
Kobzos Kiss Tamás— népzene