DUDÁS ANNA

AZ ÉNEK-ZENE TANÁRKÉPZÉS ÁTALAKULÁSA

AZ EGRI ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLÁN*

Arra a jogosan felmerülő kérdésre, hogy a Zenetanárok Társasága Kodály megemlékezésére miért citálom az egri Eszterházy Károly Főiskola Ének-zene Tanszékén folyó munkát, Kodály Zoltán szavaival felelek: „Sokkal fontosabb, hogy ki az énektanár Kisvárdán, mint hogy ki az Opera igazgatója. Mert a rossz igazgató azonnal megbukik. (Néha a jó is.) De a rossz tanár harminc éven át harminc évjáratból öli ki a zene szeretetét.” (Visszatekintés I. 43. old.)

E gondolatok szerint, egyáltalán nem érdektelen, hogy mi történik a végeken, a tanárképzés sokat látott és próbált bástyáin. A kodályi elveket szem előtt tartva, de napjaink kihívásaira is reflektálva igyekeztünk kialakítani az új képzési profilunkat. Ezeket a törekvéseinket szeretném röviden bemutatni.

Mindenki által ismert tény a felsőoktatás Bolognai Charta szerinti átalakítása, melynek eredménye a kétciklusú tanárképzés, és amelyre akkreditációs eljárás során kapnak jogosítványt az intézmények. Az EKF Ének-zene Tanszéke jogosultságot kapott a Bachalor szint elindítására, 2007/08. tanévtől tehát ének-zene alapszak végezhető az alábbi ismeretek elsajátításával:

a) Alapozó ismeretek:

– filozófiatörténet, művészettörténet, zenetörténet alapjai, zeneelmélet alapjai,

kóruséneklés alapjai, alapozó szolfézs, zongora és a partitúraolvasás alapjai,

vezénylési gyakorlat alapjai, hangképzés

– pedagógiai-pszichológiai alapozás:

pedagógiai-, pszichológiai-, társadalomismereti modul;

Európa-tanulmányok modul

(Az aláhúzott ismeretek az ének-zene tanárok képzésében eddig nem szerepeltek.)

b) Általános szakterületi ismeretek:

– zenetörténeti és zeneelemzési ismeretek

(zenetörténet-zenekultúra, általános zeneelmélet és hangszerismeret)

– zenei-kulturális ismeretek

(népzene-néphagyomány, zenei nevelési tanulmány és rendezvényszervezés, műismeret)

– zenei készségfejlesztési gyakorlat

(szolfézs - zeneelmélet, partitúraolvasás, zenei informatikai ismeretek,)

– zenei interpretációs gyakorlat

(karének és előadói gyakorlat, vezénylési gyakorlat és kargyakorlat, zongorahangszerjáték, magánének)

„Az utóbbi évtizedben az ének-zene tanárok, hangszertanárok és művészek képzése

mellett megnőtt az igény olyan zenei szakemberek jelenlétére is, akik a kultúra és média különböző területein adódó speciális feladatokat, magas szintű zenei képzettségük segítségével, színvonalasan oldják meg.

Az észak-magyarországi régióban tanszékünk eddig is meghatározó, sőt egyedülálló képzési profilt nyújtott. Most új, színesebb képzési palettával várjuk a tanulni vágyókat.” (1.)

Az erős szakmai alapra, differenciált ismeretekkel építkezünk.

c) Differenciált szakmai ismeretek

– karvezetés szakirány: műelemzés, zeneelmélet, szolfézs, karvezetés, kórusiroda- lom, beszédgyakorlat, zongorakíséret, transzponálás-partitúraolvasás;

Nemzetközi tapasztalatok is igazolják, hogy a kis települések népesség-megtartó erejét pozitívan befolyásolják a hatékonyan működő zenei és egyéb kulturális közösségek, pl. amatőr kórusok, népdalkörök, zenei klubok. Ezek vezetésében, az emberi közösségek építésében a karvezetői tapasztalattal is rendelkező ének-zene alapszakos szakember szerepe felértékelődik. A karvezetés szakiránnyal ilyen szakembereket kívánunk képezni.

– egyházzene szakirány: gregorián, liturgia-elmélet, orgona, kórusvezetés, egyház

zene-gyakorlat, egyházzene történet, népének-korál, latin;

Az egyházzenei képzésben részesülő hallgatóink a különböző szertartások zenei színvonalát fogják reményeink szerint emelni.

– második szak szakterületi ismeretei;

– egyéb szabadon választható szakterületi ismeretek: (betétlapként szerepel az oklevél-
ben)

– zenei könyvtáros: bevezetés a zenei könyvtári ismeretekbe,

zenei gyűjtemények szervezése,

zenei dokumentumok formai és tartalmi feltárása,

az általános és zenei tájékoztatás eszközei,

olvasószolgálat

Térségünkben szerzett tapasztalataink szerint a zenei könyvtárak és médiatárak szakembereinek speciális képzése megoldatlan. A zenei könyvtáros képzésben megjelennek a tradicionális-, az informatikus-, és a zenei-könyvtárosi alapismeretek és a dokumentumok könyvtári kezelésének szakismerete is.

– zenei informatikus: hangszerismeret, formatan, számítógépes zenei szoftver-kezelés, kottaszerkesztés, a hangszerelés alapjai, rádiós-, televíziós gyakorlat,

koncertfelvétel készítés

Információs társadalmunkban egyre több helyi és regionális televízió, valamint rádió működik. Ezek a stúdiók széles körben igénylik olyan szakemberek munkáját, akik megfelelő zenei képzettség mellett a számítógép, zenében történő alkalmazásának lehetőségeit is ismerik. Ezt az igényt mutatja az ének-zene tanári szakot végzett hallgatóink nyomon követése, mely szerint ma is több okleveles énektanár dolgozik ilyen típusú intézményben, lát el zenei szerkesztői, műsorvezetői és egyéb feladatot, illetve zenei gyűjteményekben tevékenykedik. Intézményünk saját újsággal, Web-rádióval és a UPC hálózatán 20 településen elérhető Líceum Televízióval rendelkezik, melyek szerkesztésében hallgatóink aktívan közreműködnek elősegítve ezzel gyakorlati ismereteik elmélyítését.

Az egri Eszterházy Károly Főiskola kiemelkedő informatikai rendszerrel rendelkezik, melynek jelentős része a hallgatók számára is hozzáférhető. Az intézmény számos épületében - a folyosókon, a könyvtárban, a Hell Miksa Hallgatói Információs Központban - található számítógépes munkaállomások jelentik azt a tudásbázist, amely az eszközök segítségével elérhető és azt az előnyt, amely a hallgatók médiakompetenciájában jelentkezik. „A "számítógépes írástudás", a hálózati kommunikációs "intelligencia", a kreatív digitális médiahasználat jelentősen növelheti végzős hallgatóink elhelyezkedési esélyeit.” (2.)

Az infrastrukturális helyzet bemutatáshoz – lévén Ének-zene alapszak, amiről beszámolok – a hangszerállomány fejlesztése is igen szorosan kapcsolódik és engedtessék meg, hogy az elégedettség hangján szóljak. Főiskolánkon számos egyéb hangszer mellett, amelyek segítségével az ének-zene tanárok képzése hosszú évtizedek óta eredményesen folyik, két koncertezésre is alkalmas orgona található: Angster az Oratorium Artium Pyrkerianumban – visszaépítve 2006-ban és Árvai- Rieger a zeneteremben. Az EKF 10 éves szerződést kötött a Steinway hamburgi zongoragyárának magyarországi képviseletével. Az együttműködés keretében 10 új Steinway hangszert vásárol főiskolánk, így hangszer állományunk szinte teljes mértékben megújul: 2006 szeptemberében egy Steinway, 2007 októberében egy Boston típusú zongorával gyarapodott az Ének-zene Tanszék.

A bemutatott ismeretekkel és feltételek között történik intézményünkben az új típusú képzés felmenő-, a régi típusú képzés pedig kifutó-rendszerben. 2010-ben várható ez első új típusú alapszakos oklevél kiadása, melyben a végzettség megnevezése:

Ének-zene alapszakos szakember karvezetés / egyházzene szakiránnyal +

zenei informatikus / zenei könyvtáros – (betétlappal)

Tanárképzés MA szinten

A bolognai rendszerben az ének-zene tanárok képzése a Művészetközvetítés képzési terület része. Ennek megfelelően az alapszakon megszerzett erős szakmai tudás a mesterképzés során fejlődik tovább, a komplex szemléletben kialakított tanegységek keretein belül. Mindez olyan kompetenciákkal ruházza fel a leendő tanárt, melyek birtokában alkalmassá válik a közoktatásban való hatékony részvételre, a folyamatos önképzésre és életpálya építésre.

A bemenethez feltétel nélkül elfogadott alapszakok

– ének-zene alapszak,

– előadóművész alapszak,

– alkotóművészet és muzikológia alapszak,

– második tanári szakképzettséget előkészítő 50 kredites szakdiszciplináris modul

Szakmai törzstárgyak:

Komplex zenei gyakorlat; Vokális előadói gyakorlat; Hangszeres előadói gyakorlat; Magyar népzene; Zene és kultúrtörténet; Karvezetés

Differenciált szakmai ismeretek tantárgyai

Kórushangképzés, beszédművelés

Gyermek- és ifjúsági karirodalom és vezénylési gyakorlat

Magyarországon élő nemzetiségek zenéje

Számítógépes zene

Zenei nevelés a tanórán kívül

Tudásbázisok használata a szaktárgyban

Szabadon választható tárgyak

A zenepedagógia aktuális kutatási eredményei

Kamarakórus - énekegyüttes

Kamarazenekar

Szakmódszertani modul

Ének- zene szakmódszertan

Anyagismeret

Alternatív zenepedagógiai rendszerek

Iskolai tanítási gyakorlat

A végzettség megnevezése: Okleveles ének-zene tanár.

Az új tanári oklevél – a NAT Művészetek műveltségterületének moduljaihoz igazodva – olyan szakképzettséget feltételez, mely a végzett hallgatókat alkalmassá teszi a hazai és nemzetközi ének-zene oktatásban a zenei nevelési feladatok ellátására.

A kétciklusú képzésben megszerzett első tanári szakképzettség mellé lehetősége nyílik a hallgatónak második tanári szakképzettség felvételére, ezáltal elhelyezkedési esélyei jelentős mértékben javulnak, és a közoktatási munkaerőpiac elvárásainak is megfelel.

A hallgatók kutatás-fejlesztésre való felkészítése elősegíti a zenepedagógiai problémák feltárását, és lehetőséget biztosít doktori képzésbe való továbblépéshez.

A kétciklusú képzésben - mint törvényileg szükséges képzésformában – a magyar zenei és pedagógiai értékek megőrzését és az európai, valamint földrészeken átívelő szakmai kompatibilitást céloztuk meg.

*

Az akkreditációs eljárás sikeresen befejeződött, az EKF Ének-zene Tanszéke a 2008/09. tanévtől MA szinten képezheti az ének zenetanárokat.

Felhasznált irodalom:

1.) Kodály Zoltán: Visszatekintés. Összegyűjtött írások, beszédek, nyilatkozatok I. Sajtó alá rendezte, és bibliográfiai jegyzetekkel ellátta dr. Bónis Ferenc. Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1974.

2.) Ének-zene szakterületi akkreditációs dokumentum – EKF (1.2.)

---

* A Zenetanárok Társasága Kodály megemlékezésén 2007. november 17-én elhangzott előadás szerkesztett változata.