Fleck ErikaA zenei formatan új útjaiKokas Klára és Dienes Zoltán Pál nyomdokánElöljáróban Az Agape Zene-, Életöröm Alapítvány Kokas Műhelyei közül a pécsi idén ünnepelte ötödik születésnapját. A kezdetekről a 103-as zenesziget(1) című írásban adtunk hírt. Az első komolyzenét hallgató tanítványaim azóta érettségi előtt álló fiatalokká váltak. Nagy örömöm, amikor hétfőnként a továbbtanulási gyakorló idejükből szakítanak egy-két órát, hogy a hetedik-nyolcadikosaimmal együtt hallgathassák Bach, Mozart, Bartók zenéit. A Pécsi Kokas Műhely két utóbbi megmutatkozása a Kokas-életműről készülő CD-rom hírhozóján, a szentendrei kiskonferenciára meghívott új kollekciós rajzkiállítás, illetve Korinek Beáta texasi konferencia-előadásának(2) zárásaként a műhelyünkben készült film(3) bemutatása volt. A pécsi Jókai Mór Általános Iskolában működő szakkörünk olyan speciális zenehallgató szakkör, ahol a zenebefogadás elsősorban emocionálisan mélyül. A harmóniák rezgései a lélek mélyének húrjait pengetik. Ám semmilyen csoportra szabott, gondos zeneválogatás nem biztosítja, hogy a résztvevők mindig tetszéssel fogadják a kínált zenét. A zenehallgatást előző események, pl. külső zajok vagy mélyről feltörő, elutasítást hozó érzelmek befolyásolják a gyerekek lelkiállapotát, vele együtt a zenebefogadás minőségét. Ezért előfordul, hogy a zenefigyelmet a foglalkozásainkon nem a szokásos emocionális út formálja, hanem az gondolati síkra terelődik. Ilyen esetben ezek a tanítványaim nem az érzelmeikhez, hanem a kutató értelemhez engedik a zenét. Távolról érdeklődve vizsgálgatják, vajon mi lehet benne olyan csodálatos, s mások mitől szárnyalnak örömükben? A zene értelmi megközelítéséből kiinduló tanítványaimat nem a szokásos tanári útmutatásokat követő lépésekkel segítem. Kiindulópont a gyerekek megnyilvánulása. A továbbhaladás sarokpontja a zene indukálta megnyilvánulások, akár a nemtetszést kifejezők is. A kifejezett bátorítás elengedhetetlen. Az emocionális zenehallgatás elakadásával látszólag mit sem törődve, az odáig elvezető út felkínálta lehetőségek kiaknázását kell célba venni. El kell fogadni a magukkal hozott és még a zenehallgatás alatt is uralkodó érzelmeiket, a zenére kivetített negatívokat is. Az előtóduló érzelmeket, vagy a tárgyi tudásukból ide asszociáló ismereteiket vetjük újfajta szemlélet alá. Kifejezetten a meghallott érdekes, esetleg „idegesítő” vagy éppen unalmasnak tűnő hangzásokra építünk. Szerkezetmodellezés Az értelem a zenemű gondolati megközelítésével a zene építőelemeit: a dallam vonalát, a ritmusvilágot, a dinamikát, a hangszínt, a harmóniaváltásokat, s mindezek együttes hatásaként a forma alakulását vizsgálhatja. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy keresi a hangok egymásutániságának rendjét, a kezdetben kaotikusnak tűnő, rendezetlen hangtömeg rendező elveit. Tanítványaim egy adott zene szerkezeti összefüggéseinek kifejezésére, illetve a zene szerkezetének modellezésére különböző rajztechnikák alkalmazására jöttek rá. Olykor a kottakép EKG-szerű rezgés-leképezéseként rajzolják meg a dallam vonalát. (1. kép) ![]() A motivikailag összetartozó dallamok megjelenítésére egyéni jeleket konstruálnak. (2., 3. kép) ![]() ![]() ![]() Már az első megfigyelésrajzokon is észrevehető a megannyi jelhalmaznak valamiféle határvonalak közé szorítása, azaz az idő felszeletelése. Ennek elsődleges segítői a kadenciák, a kisebb zárlatok, a periódusok és a motívumok erős kohéziója. A formai részeket tagoló erős zárlatok is ebben segítenek. (5., 6., 7. kép.) ![]() ![]() ![]() ![]() Ilyen módon egyszerűsödik a hanginformációk tömegével való megbirkózás. Az azonos mintának összefogó, egyszerűbb jelekkel4 való helyettesítése további biztonságos tájékozódást tesz lehetővé. (10. 11. kép) ![]() Az is fontos, hogy az egyszerűsített zenei leképezését más is értse, és fordítva, ki-ki képes legyen más rendszerét is értelmezni, netán más észrevételeit a magáéba átkódolni. Nem cél egyetlen tökéletes szerkezetrajz létrehozása. Sokféle szempontú megfigyelés produkálhat jó modellt. A szintézis folyamatát segítik az újabb szempontok szerinti nagyobb halmazokban való gondolkodás. A sokféle szerkezetmodellezés során elkövetkezhet a szintézisnek olyan pillanata is, amikor előáll az egészre kiterjeszthető egyszerűbb összefüggés. (13., 14. kép) ![]() Zenehallgatásaink lényeges elemei tehát az analizálásra koncentrált figyelem, az analitikus gondolkodás, saját tapasztalatok értelmezése és annak megértetése, a másik megértése és ötleteinek elismerése. Hozzájön ehhez a káosz optimális bonyolulttá szervezése, az általánosság keresése az érthetőség érdekében, a lényegkiemelés, szimbólumok bevezetése és alkalmazása, az összefüggések megértése, a legegyszerűbb szimbolikus reprezentáció megalkotása, a sajátos megoldások transzfer vonásainak felfedezése, a közösen elfogadható rend megállapítása. Mindezek az együttes felfedezés örömének élményét idézik elő. Ez a felfedező tanulás-rendszer Dienes Zoltán Pál matematika professzornak a megértést segítő, kreatív tanulást megcélzó módszerével mutat hasonlóságot.(5) Átmeneti állapot Zenefoglalkozásaink különleges átmeneti állapota, a kamaszlelkület ok-okozat viszonykeresését szolgálja. A zeneművekre alkalmazott strukturális modellezés statikus gondolatok eredménye. Egyfajta „zárt gondolkodási rendszer”-be vezet, mely végtelen távolságban marad az átélt zenebefogadástól. Csupán a gondolkodás logikus lánca sosem lesz művészet. A zene nem a minta szabályzatával azonos. A zene lényege az intuitív élmény közlése. A hangstruktúrák megelevenedése akkor következhet be, amikor értelmet nyer két hang közötti feszültség és az általuk keltett érzelmek. Zenehallgatásaink célja, hogy tanítványaink ilyen zenebefogadáshoz jussanak. A gondolatok életre keltése ![]() lelkiállapotban a gondolkodás-szülte megoldások megelevenedhetnek, majd a szellem síkján, annak végtelen lehetőségeiben új formát ölthetnek. Analitikus problémák boncolgatására beállt gyereknél a megalkotott modell a továbbhaladás gátlójává válhat. Addigra azonban a csoport olyan együttműködése alakul ki, hogy a saját élményű mélyreható zenebefogadás helyett a társak átélt zenehallgatása vált ki emocionális nyomokat. Mintát kínálva a racionális élménybefogadás síkjának elhagyására. Ha lelkiállapota mégsem kész az érzelmeinek megnyitására, akkor is mélyreható élmény várja, mert társainak őszinte élményeiből részesül. Szabad gondolatok Műhelyünkben a zene inspirálta szabad gondolatok tanítványaimat vizuális ábrázolásra késztetik. Ez leggyakrabban színes krétarajz. E rajzokban azonban legtöbbször nem a strukturális, hanem a tartalmi mondanivalók formálódnak. Utólagos képelemzési meglepetés lesz, amennyiben a képen a zene formatani leképezése is felbukkan. (16., 17. kép) ![]() ![]() Felejthetetlen élmények. A lelkület kiáradása Mozgásos zenehallgatásunk értelme, hogy a szabad mozdulatban a zene legfelsőbb kapcsolódásait keressük. Ahol a lélek keresi és kapja kincseit, ott a szerkezeti struktúrák ismerete nem nehezedhet értelmünkre. Olyan értékek után kutatunk, melyek önmagunkban mélyen elrejtve lapulnak. A kamasz szeret filozofálni. Érdeklik a zenei hangzás feltételei. Vizsgálódik: mi lehet az oka egy-egy zenemű több száz éves fennmaradásának? Ezért kutatja az alkotás összetevőit. Majd megleli kutatása értelmét: magát a struktúrát, melyben a zenének választott szempont szerinti modellezésére vállalkozik, amellyel a zene a megtestesíthető szimbólumaival egyáltalán megvilágítható. Felfedezését azonban legtöbbször félreteszi, mert megérzi, hogy mégsem a lényeget találta meg. Csodálni való modellrajza csupán felfedezett törvények rendszere, melyből hiányzik az élet, a szellem. Mitől átható mégis? Megfelelő kitartás mellett akkor következhet az invenció, a fantázia, melynek segítségével végre lehetősége nyílik a szerkezetkéreg mögé hatolnia. Összhatás ![]() Foglalkozásaink kínálják a zenebefogadás különféle lehetőségeit. Az első szinten a strukturális modellezést, mely az értelem síkján mozog. A második szinten a gondolatok képi életre keltését. A harmadik szinten a mozgásos zenehallgatást. Ez utóbbi a maga eszköztelen szabadságában a lelkület szabad kiáradásával a zenével való eggyé válást teszi lehetővé. A három szint együttes végigjárásának nehézsége az első és a két másik sík természetének lényegében rejlik. Mások a szabályozók. Az elsőé az analízis(7) és az absztrahálás(8). Mégpedig a zene lényegi összetevőjének, az érzelmeknek az elvonása. A modell „csupán” az alkotórészek leltározása során feltárt szerkezet csodálatához vezet, mely formatani szempontból teljes eredmény. Járulékos előnye, hogy a formai szerkezetre koncentrálás megregulázza a gondolatokat, így kizárva a nem zene által indukáltakat. A második szint az együttalkotás eszközigényes nonverbális9 leképezése, ahol a felélesztett érzelmek rejtve maradhatnak. A krétarajz szín- és formaszimbólumai a lelki dolgok burkolt kifejezésére alkalmasak. A szabad kifejezést akadályozhatja a kevésbé fejlett manuális képesség, ám a képbetestesült lelki kifejeződés akkor is hat. Tapasztalataink szerint a gyerekek többsége az első és a második szintet egyfajta tanulási fokozatnak tekinti. A harmadik szintű zenebefogadás a teljes szabadságban hagyott mozgásos zenehallgatás olyan együttalkotással, melyben „minden formán túl és elven, lélek lélekkel beszél” (5). Zenehallgatásunk e fokozatát is tanulni kell, mely nem puszta szórakozás. Nem közönséges napi feladat. Lelkünkből meg kell tanulni a zavaró külvilág, a mindennapok történéseinek kizárását, hogy majd mindazok megfelelően átalakulva új üzenettel jelentkezzenek újra. A zenére való koncentrálás megtanulása igen nehéz, mert épp a gondolati, logikai sík zavarja állandóan. A ráhangolódás fokozatában még minden külsőség számít: a modell szerkezete, a színek, az alakzatok, a mozdulatok, a társak észrevételei. Az egyfajta meditativ koncentráció akkor sikerült, ha csupán a zene marad jelen és körülöttünk minden más szinte megszűnik létezni. Az önfeledt zeneidézte mozdulatban megtörténik a zenében való teljes feloldódás, eggyé válás. Ez a zene bennünk való szétáradásának és feldolgozásának a legmagasabb foka. Záró gondolatok ![]() Zenehallgatásainknak tehát nem maga a mozgás a célja, hanem az abban megtapasztalt tudatállapot, egyfajta magasrendű kapcsolódás a zene segítségével önmagunk elrejtett magjával. Célunk annak a közös emocionális állapotnak a megtapasztalása is, hogy érzéseinkkel nem vagyunk egyedül. Célunk továbbá, ennek a lelkületnek az elérése, melynek megismerése és megjegyzése az ihletett zene örökbefogadásával iránymutatóvá válhat. Akkor, és az átélt érzelmek hatásán való utólagos elmélkedésekkor egyaránt. Ebben rejlik foglalkozásaink értéke: önismeret, ember- és természetismeret a maga valójában. Az átélt lélekállapot emléke a mindennapi életünkben is hatással marad. Jegyzetek 1 Fleck: 103-as zenesziget. Iskolakultúra, 2001. 01. p.:112-118. 2 First International Conference on Children‘s Rights & Education for the 21st Century 3 Mascagni – Kokas Műhely – Pécs. Fleck: Pécs, 2005. 4 A gyerekek az absztrakt jelek közé olykor számjegyeket is alkalmaznak, melyek értelmezése nem feltétlenül a számfogalmon belül keresendő. Ez esetben tekintsük ezeket a jeleket egyszerű törött- vagy görbe vonalnak. 5 Dienes: Építsük fel a matematikát. SHL könyvek, Budapest, 1999. Dienes: Játék az életem. SHL könyvek, Budapest, 2001. 6 Dienes Valéria: Októberi emberek. Dr. Dienes Valéria: Hajnalvárás. Szent István Társulat. Budapest, 1983. 7 elemzés 8 elvonatkoztatás, elvonás 9 szavak nélküli |