ELŐSZÓ

Négy gimnázium összesen 205 tanulójával olyan vizsgálatot végeztem el, amely arra próbál választ adni, hogy a jelenleg középfokú oktatásban részesülő generáció hogyan viszonyul zenei ízlés terén a különböző stílusokhoz, műfajokhoz és előadókhoz, valamint vizsgálat tárgyává tettem azokat a körülményeket, hatásokat, amelyek befolyással lehetnek a személyiségfejlődésre, ezen belül a zenei ízlésre. Két korosztály volt ebben segítségemre: a gimnáziumok 1./ 9. és 3./11. osztálya, vagyis a 15-16 és a 17-18 évesek, így összesen 8 különböző csoport véleményével foglalkozhattam. A vizsgálódáshoz egy két részből álló tesztet készítettem /a függelékben megtalálható/, és egy 30 perces kazettát, amelyen 40 különböző stílusú, műfajú, 30 mp.-től 1 percig terjedő zenei idézet található. A teszt első részében a tanulóknak 1-5-ig kellett értékelniük az elhangzó részleteket, és két megkülönböztető jelzést használtak: csillagot /max. 3x/, ha a kedvencük is szerepelt, és +-t, ha az idézetet először hallották, és megnyerte a tetszésüket. Ezen túlmenően bármit, ami zenehallgatás közben eszükbe jutott /stílus, műfaj, előadó, szerző, mű címe, hangszer-összeállítás, asszociációk/, le kellett jegyezniük. 
A teszt második része 25 kérdésből, ill. egyes kérdések alpontjaiból áll, ezek egy része a zenehallgatási anyaghoz kapcsolódik, a többi a már fentebb említett körülményeket vizsgálja. A kazetta összeállításakor két szempontot vettem figyelembe: az idő rövidsége miatt olyan művekből válogattam, amelyek valamelyest ismertek - ez főleg a komolyzenére vonatkozik -, a divathullám “ártalmait” pedig azzal próbáltam kiküszöbölni, hogy a könnyűzene legkésőbb 2000 nyarára már “befutott” termékeit választottam. A sorrend semmiféle koncepciót nem követ, egyetlen kritérium a “vegyes tálalás” volt.
Az elemzés első részében az értékelések iskolák, majd az egyes korosztályok nemek szerinti eloszlásában, összesített statisztika formájában láthatók, végül minden gimnázium összeadott eredményeinek átlaga olvasható, a fenti rendszer szerint. Ezt követi a kedvencek, majd az először hallott és tetszett művek hasonló szisztéma szerinti elrendezése, és a felismerés statisztikái. Végül megpróbálok magyarázatot adni egy-egy furcsa asszociációra, elírásra, téves ismeretre.
A második rész a 25 kérdés elemzését tartalmazza, amelyben a legérdekesebb idézetek után összegeztem a tapasztalatokat. Az idézeteket mindenfajta változtatás nélkül közöltem, akkor is, ha az írásmód, vagy a nyelvtan szabályainak nem tesznek eleget. Zárszóként: semmiféle statisztika nem tekinthető teljesnek, amíg a vizsgált réteg adatai 100%-ban nem szerepelnek abban, ezért óvakodjunk messzemenő következtetéseket levonni.
 

A négy vizsgált gimnázium összesítő táblázata  (11. o.)
Rangsor Megnevezés Osztályzatok átlaga

 1. Madonna 4, 32
 2. Beatles 4, 20
 3. Freestyler 4, 18
 4. Lopez 4, 02
 5. Manu 3, 94
 6. Love 3, 88
 7. Beethoven 3, 86
 8. Tom J. 3, 72
 9. Elton 3, 71
 10. István 3, 69
 11. Guns 3, 68
 12. Jamiroqui 3, 66
 13. Brahms 3, 65
 14. Flatley 3, 64
            15.        ghetto   3, 519
 16. Eiffel 3, 514
 17. Liszt 3, 27
 18. JMJ 3, 23
 19. Nirvana 3, 10
 20. Jazz 3, 082
 21. Janis 3, 08
 22. Red Hot 3, 01
 23. Mercury 2, 98
 24. Jesus 2, 90
 25.       Requiem    2, 89
 26. Apostol 2, 88
 27. Sztravinszkij 2, 84
 28. house 2, 83
 29. saxo 2, 75
 30. Mátyás  2, 73
 31. Dowland 2, 73
 32. Varázsfuvola 2, 704
 33. Traviata 2, 70
 34. Vivaldi 2, 667
 35. orgona 2, 665
 36. Muszorgszkij 2, 61
 37. hg. népzene 2, 59
 38. népdal 2, 54
 39. gregorián 2, 50
 40. Schubert 2,38

A felmérésben részt vett diákok száma: 205 fő.

Részletező táblázatok

 15 f 15 1 17 f 17 1
 1. Freestyler 4,18 1. Madonna 4,34 1. Madonna 4,02 i. Madonna 4,60
 2. Madonna 3,97 2. Beatles 4,27 2. Beethoven 4,00 2. Beatles 4,57
 3. Tom J. 3,63 3. Freestyler 4,24 3. Brahms 3,95 3. Love 4,28
 4. Manu 3,57 4. Lopez 4,23 4. Freestyler 3,88 4. Lopez 4,20
 4. Beatles 3,57 5. Manu 4,22 5. Beatles 3,85 5. Eltop 4,17
 5. Lopez 3,36 6. Love 4,15 6. Lopez 3,83 5. Fr~styler 4,17
 6. István 3,35 7. Tom J. 4,11 7. István 3,76 6. Brahms 4,15
 7. Eiffel 3,28 8. Beethoven 3,99 8. Guns 3,66 7. Beethoven 4,10
 8. Guns 3,20 9. Eltop 3,94 9. Love 3,64 8. Manu 4,03
 9. Beethoven 3,11 10. Flatley 3,87 10. Liszt 3,57 9. István 3,93
 10. Jamiroqui 3,08 11. Jamiroqui 3,85 11. Jamiroqui 3,50 10. Guns 3,90
 11. Flatley 3,05 12. ghetto 3,72 12. Mercury 3,42 11. Flatley 3,82
 12. Liszt 3,02 13. Guns 3,70 13. Tom J. 3,404 12. Jamiroqui 3,?9
 13. ghetto 3,00 14. Eiffel 3,65 14. Fiatley 3,40 13. Eilúel 3,75
 14. Nirvana 2,94 15. István 3,59 15. Manu 3,30 14. ghetto 3,73
 15. Love 2,86 16. Brahms 3,53 16. Sztravinszkij 3,28 15. Tom J. 3,67
 15. Brahms 2,86 17. JMJ 3,21 17. jazz 3,26 16. Janis 3,58
 16. Eltop 2,81 18. Liszt 3,18 18. Requiern 3,23 17. JMJ 3,51
 17. JMJ 2,75 19. Nirvana 3,17 19. JMJ 3,22 18. Jesus 3,44
 18. house 2,73 20. Mercury 3,15 20. Muszorgszkij 3,21 19. Liszt 3,43
 19. Apostol 2,63 20. jazz 3,15 21. Mátyás 3,14 20. jazz 3,36
 19. Requiem 2,63 21. Janis 3,14 22. Janis 3,09 21. Mercury 3,32
 19. Red Hot 2,63 22. house 2,94 23. saxo 3,075 22. Traviata 3,20
 20. jazz 2,42 23. Red Hot 2,94 24. Traviata 3,071 23. Nirvana 3,12
 20. Dowland 2,42 24. Dowland 2,91 25. Eltop 3,23 24. Apostol 3,11
 21. Muswrgszkij 2,39 25. Sztravinszkij 2,88 25, Eiffel 3,23 25. Red Hot 3,07
 22. Mátyás 2,36 26. Apostol 2,845 26. ghetto 2,95 25. Requiem 3,07
 23. Jesus 2,34 27. Jesus 2,843 27. Varázsfuvola 2,90 26. népdal 3,03
 24. gregorián 2,23 28. Requiem 2,81 27. Nirvana 2,90 27. Sztravinszkij 3,01
 24. Mercury 2,23 29. saxo 2,77 28. Dowland 2,80 27. hg. népzene 3,01
 25. Sztravinszkij 2,21 30. Vivaldi 2,68 29. JesuS 2,78 28. Varázsfuvola 3,40
 26. Janis 2,18 31. Mátyás 2,679 30. hg. népzene 2,73 29. saxo 2,93
 26. saxo 2,18 32. Muszorgszkij 2,672 31. Apostol 2,71 30. orgona 2,92 
 26. orgona 2,18 33. orgona 2,6’7 31. orgona 2,71 31. Mátyás 2,90
 27. Vivaldi 2,15 34. Varázsfuvola 2,626 32. Vivaldi 2,66 31. house 2,90
 27. Varázsfuvola 2,15 35. gregorián 2,625 33. Red Hot 2,61 32. Vivaldi 2,88
 28. hg. népzene 2,07 35. Traviata 2,625 34. gregorián 2,57 33. Dowland 2,86
 29. népdal 1,94 36. népdal 2,48 35. népdal 2,42 34. Muszorgszkij 2,73 
 30. Traviata 1,86 37. hg. népzene 2,47 35. house 2,42 35. Schubert 2,67
 31. Schubert 1,78 38. Schubert 2,43 36. Schubert 2,40 36. gregorián 2,43

       38 fő           81 fő             21 fő              65 fő 

Ha elsőként az összes gimnázium összesített eredményét nézzük meg, láthatjuk, hogy az első 10-be 5 olyan zene került, ami tavaly futott be és még mindig “érezteti hatását”: Madonna, Freestyler, Lopez, Manu, Tom Jones. Érdemes lenne, pl. 5 év múlva ugyanezzel a generációval, illetve az akkori 15-18 évesekkel ezt a tesztet kitöltetni, vajon akkor hányadik helyre kerülnének ezek a számok? A Beatles 2. helyezése nem meglepő, annál inkább, hogy (az egyik oldalról) Beethoven Örömódája beférkőzött a rangos “top 10-be “, illetve (a másik oldalról), hogy csak Beethoven Örömódája szerepel a komolyzene területéről a lista élmező- nyében. Beszédes az utolsó tíz pozíció is.
Számomra nem várt esemény Schubert utolsó helyezése, és elgondolkodtató a népdal 38. posztja: vajon helyesen és helyes mértékben közvetítik-e az oktatók a diákoknak?
Ha a nemek és korosztályok szerinti részeredményeket vesszük szemügyre, tapasztalhatunk némi ingadozást köztük, csak 3 érdekesség: a bajai 17 éves lányok első helyezettje Brahms, a 17 éves fiúk második helyezettje Beethoven, a budapesti 17 éves fiúk egész “oszlopa” pedig teljesen más, mint a többi.
A most következő oldalak rejtettebb dolgokat hoznak elő. Kiderül, hogy (ha csak hírmondóként is) akad, akinek Schubert, Vivaldi, Muszorgszkij, Dowland, a gregorián a kedvence és hogy mely’ korosztály melyik nemhez tartozó tagjainak szívét dobogtatja meg leginkább egy-egy zenei stílus. Az először hallott és tetszett kategória is tartogat meglepetéseket, pl. Michael Flatley, a híres ír táncos (aki azóta már be is fejezte ezirányú pályafutását) és a hozzá kapcsolódó zene sokak előtt volt ismeretlen, mégis a hölgyek 94,87 %-ának köszönheti a lista első helyét. Az Il Giardino Armonico együttes extrém Vivaldi előadásmódja, valamint a senki által fel nem ismert Sztravinszkij idézet mai füllel filmzeneszerű effektjei meghozták gyümölcsüket: ők a 7. helyet szerezték meg, 10-10 tetszésnyilvánítással, de több komolyzene is szerepel itt szép eredménnyel, még a csúfos bukást szenvedett Ständchen is. A lista újra megszüli a kérdést: az óra anyaga és a tanítás nívója-e az oka a végeredménynek, hiszen, lám: fél perces idézetekkel meg lehet nyerni egyesek tetszését, akik ráadásul (még mielőtt önként adódna a feltételezés) nem feltétlenül tanultak zenét.
A felismerés statisztikáinak egyik-másik adatán nem kell meglepődnünk, pl. a gregorián, a Mozart-fantázia, a Mátyás-kori zene címének, utóbbi kettő szerzőjének, vagy a népdal előadójának, a jazz, illetve szaxofon együttesek nevének hiányán, mert ezeket tényleg csak egy szűk réteg ismerheti. A stílus/műfaj sor Beatles és Madonna eredményei pedig valószínűleg azért olyan alacsonyak, mert az a stílus, amit képviselnek, az evidencia szintén ismert, így talán nem is fordítottak energiát a lejegyzésére. Nagy a zűrzavar a legkedveltebb tavalyi számok stilisztika meghatározásánál: a Freestyler című sláger találóan csak freestyle-nak titulált stílusa mindössze 2 hallgatónak nem okozott fejtörést, az Eiffel 65 eurotechno kategóriája senki előtt nem ismeretes, mint ahogy a house zene előadójának neve sem. Erre a sorsra jutott J. Lopez és Tom J. száma is. Legalább ilyen furcsa, hogy a Vivaldi, Schubert, Liszt, Muszorgszkij, Brahms (0 %), Verdi, Beethoven művek stílusa ilyen kis mértében lett felismert. Persze megint okoskodhatunk és eljuthatunk a nem elégséges óraszámig, hiszen egy komolyzenei stílusban való jártasság megszerzése sok időt igényel. Ezzel azonban nem jutunk előbbre, maradt tehát az adott óraszámmal való ügyeskedés.

Kedvencek 
Összes vizsgált gimnázium (18. o.)

          Megnevezés      15 f      151      17l        171    Össz     Rangsor  Megnevezés Össz. 
 ghetto 1 8 2 11 22 1. Freeslyler 59 
 Vivaldi - 1 - - 1 2. Madonna 55 
 Nirvana 3 7 - 4 14 3. Beatles 49 
 gregorián - 1 1 1 3 4. Lopez 48 
 Mátyás - - - 1 1 5. Love 29 
 house - 4 2 6 12 6. Manu 26 
 Elton 1 4 1 5 11 7. ghetto 22 
 Schubert - - - 1 1 8. Flatley 19 
 Manu 2 13 - 11 26 9. István 15 
 Liszt 1 1 2 - 4 9. Beethoven 15 
 népdal - 1 - 1 2 10. Nirvana 14 
 Flatley 2 8 3 6 19 11. house 12 
 Love 1 18 1 9 29 12. Elton 11 
 Muszorgszkij - - 1 - 1 12. Tom J. 11 
 Apostol - - - 4 4 13. Guns 10 
 Sztravinszkij - - 4 - 4 13. Jamiroqui 10 
 Tom J. - 5 - 6 11 14. Eiffel 9 
 István 2 4 3 6 15 15. Brahms 8 
 Jesus - - 1 3 4 16. JMJ 6 
 Dowland - 1 - - 1 17. hg. népzene 5 
 Beatles 3 27 - 19 49 17. Red Hot 5 
 Lopez 4 24 2 18 48 18. Liszt 4 
 Brahms 1 2 1 4 8 18. Apostol 4 
 Mercury - 2 - 2 4 18. Sztravinszkij 4 
 Requiem - - 1 3 4 18. Jesus 4 
 saxo - 2 - - 2 18. Mercury 4 
 Freestyler 16 24 5 14 59 18. Requiem 4 
 Beethoven I 9 3 2 15 19. gregorián 3 
 Guns 3 I 3 3 10 20. Traviata 2 
 JMJ - - - 6 6 20. saxo 2 
 Eiffel 1 2 - 6 9 20. Népdal 2 
 hg. népzene - 2 1 2 5 21. Dowland 1 
 Red Hot 1 1 2 1 5 21. Muszorgszkij 1 
 Jamiroqui 1 4 - 5 10 21. Mátyás 1 
 Traviata - - 1 1 2 21. Vivaldi 1 
            Madonna  8   21  2  24        55        21.      Schubert      1

Nem kaptak szavazatot: jazz, Janis, Varázsfuvola, orgona.

Először hallott és tetszett művek (23. o. )
Összes vizsgált gimnázium

           Megnevezés 15 f        151 17 f 171 Össz. Rangsor   Megnevezés    Össz.
             ghetto               1          1    -   -    2    1.     Flatley  39
 Vivaldi               -          2    3   5  10    2.      JMJ       20
 Nirvana       - -    -   2    2    3.     Guns  17
 gregorián  - 2    -   -    2    4.      Janis  15
 Mátyás   - 3    -   1    4    5.      jazz   14
 house   - 6    1   1      8    5.      saxo  14
 Elton  - 5    -    -    5    6.      Red Hot   11
 Schubert - 3    -   2    5    6.     Eiffel   11
 Manu  - 1    -    -    1    7.      Vivaldi  10
 Liszt  - 4 1   -    5    7.     Sztravinszkij 10
 Flatley  - 23 2 14   39    8.     house      8
 Love  1 4 -  3    8    8.     Love    8
 Muszorgszkij - 3 -  1    4    8.      Jesus      8
 Apostol 1 - - -    1    8.      Brahms       8
 Sztravinszkij - 3 2  5   10     8.      Requiem       8
 jazz  - 7 -  7   14     9.      Dowland       6
 István  - 4 -  1      5    10.      Elton       5
Jesus  - 2 -  6      8    10.      Schubert       5
 Dowland - 2 1  3      6    10.      Liszt    5
 Janis  - 7 -  8    15     10.      István      5
 Varázsfuvola - 1 -  -      1     10.      Mercury      5
 Brahms - 2 1 5      8     11.        Mátyás     4
 Mercury 1 3 - 1      5      11.      Muszorgszkij     4
 Requiem - 5 - 3      8      11.      orgona      4
            saxo  1 4 2 7    14      11.        Jamiroqui      4
 Guns  3 12 - 2    17      12.      ghetto      2
 JMJ  - 7 3 10    20      12.      Nirvana      2
 orgona. - 3 - 1      4      12.      gregorián      2
 Eiffel  3 5 - 3     11      12.      Traviata      2
 hg. népzene - - - 1       1      13.      Manu      1
 Red Hot - 7 - 4      11      13.      Apostol     1
 Jamiroqui  1  2  -  1         4        13.      Varázsfuvola     1
Traviata   -  1  -  1         2       13.        hg. népzene        1
Madonna  I  -  -  -         1        13.       Madonna            1
 

FELISMERÉS  (24. o.)

  Megnevezés  Szerző/előadó és/vagy mű címe Stílus/műfaj
  ghetto    25,37%   36,31%
  Vivaldi    02,48%   02,48%
  Nirvana.   23,38%   04,97%
  gregorián   00,00%   60,69%
  Mátyás    00,00%   32,33 %
  house    00,00%   32,33%
  Elton    71,14%   00,99%
  Schubert   10,94%   24,87%
  Manu    69,65%   00,49%
  Liszt    02,48%   08,95%
  népdal    00,49%   76,11%
  Flatley    12,93%   37,81%
  Love    27,86%   22,88%
  Muszorgszkij   12,43%   01,99%
  Apostol   64,67%   04,47%
  Sztravinszkij   00,00%   21,89 %
  jazz    00,00%   50,24%
  Tom J.    93,53%   00,49%
  István    64,17%   36,31%
  Jesus    03,98%   03,48%
  Dowland   00,00%   06,46%
  Beatles    91,54%   00,99%
  Janis    04,97%   05,47%
  Varázsfuvola   20,39%   58,20°/0
  Lopez    89,05%   01,99%
  Brahms   25,37%   00,00%
  Mercury   35,82%   02,48%
  Requiem   03,48%   05,47% 
  saxo    00,00%   51,24%
  Freestyler   90,54%   00,99%
  Beethoven   81,09%   01,99%
  Guns    22,88%   24,87%
  JMJ    03,48%   22,38%
  Orgona    00,00%   00,00%
  Eiffel    62,68%   00,00%
  hg. népzene   13,43%   69,15%
  Red Hot   08,45%   04,97%
  Jamiroqui   56,21 %   00,49%
  Traviata   12,93 %   47,26%
  Madonna   96,01 %   03,98%

Részletek a művek véleményezéséből (véletlen kiválasztás!)

Elton: John Lenon.
Egyértelműen az “ Imagine “ című nagysikerű, szóló zongora dominanciájú kísérettel ellátott számmal keverte össze.

Schubert: opera (35x); opera, zongorakísérettel; Pavarotti; opera style; operett-féle; altatódalszerű; dalverseny; dal, barokk kor.
Szinte hihetetlen ez a nagymértékű műfajtévesztés, valaki még le is írta, hogy zongorakísérettel! Pavarotti tipikus esete az “egy név köztudatba kerülésének”.

Liszt: szigorú; a Csillagok Háborújára emlékeztet; diadalmas, győzelmi bevonuló; filmzeneszerű, monumentális; Wagner: Nürnbergi mester; klasszikus-barokk; indulóhoz hasonló; Moldva; Sivatagi show zenéje; bécsi klasszicizmus; A vihar; neoklasszicista.
A Star Wars “ellentábor-induló”-jának rezes állása talán az összehasonlítási alap. Sajnos nem emlékszem, hogy a Sivatagi show-ban ez a mű szerepel-e, de a Walkür-ök lovaglása biztos. Ezzel is keverhető. A karakter meghatározások is médiához köthetők, épp elégszer vonult be pl. Hitler egy-egy helyszínre a TV-nek köszönhetően ezzel az aláfestéssel. A “vihar” is tán hasonló párosítás eredménye. A “neoklasszicista” egy valószínűleg még nem kellőképpen “bejáratott” új fogalom rossz helyen történő alkalmazása.

Népdal: énekelni jobb, mint hallgatni; Sebestyén Márta (27x); virágének (kínai-görög).
Sebestyén Márta talán az egyetlen köztudatba került népdalénekes név, amelyet megint csak a média segített, többek között “ Az angol beteg “ című film, amelynek a végén is ő énekel. Aki tehát látta a filmet, a névre is emlékezhet. Bár később, a Muzsikás együttes társaságában maga Sebestyén Márta is énekel, és ott is lejegyezték a nevét, utólag itt nem módosították (akárcsak a Nirvana-Beatles esetnél).

Flatley: világzenei.
Érdekes dolog a világzene. Ez a mesterségesen megalkotott, sablonokra gyártható terméke a piacnak engem mindig jobban emlékeztet egy gyögyterápiára, mint valamiféle globális közös nevezőre. Ugy látszik, ez a “ nyugtató hatású “ ir zene is belefér ebbe a kategóriába.

Love: sláger rádió; spanyol; latin (3x); latin-spanyol; zenélődoboz; Cleydermann: Only you; 

Für Elise: esküvői hangulat; filmzene: Polip?; Toni Braxton; I’ve break my heart; hárfa (5x).
Ha már gitár, legyen spanyol vagy latin. Cleydermann és a Für Alise egy nyilván romantikus, szerelmes dalokat tartalmazó kondér szinte bármit bármivel felcserélhető darabjainak egyikemásika, némi esküvői hangulattal fűszerezve. A “Polip” című filmsorozatban ilyen zene nincs, bár romantikus, mondhatni szívet tépő betéttel azért rendelkezik.

Muszorgszkij: félelmetes, üldözés hangulatát kelti; krimi -, vagy horrorfilm zenéje; filmjelenet hangaláfestése; zord; Rimszkij-K.; menekülő vadak az erdőben; Liszt; Chopin; XX.sz.;
Bartók-szerű izté; zaklatott; túl szeszélyes; Manók tánca?; zongoraverseny; zongora játszik, talán több is; Beethoven; Bach?; Egy kiállítás zenéje; barokk; Kodály vagy Bartók; klasszicizmus. 
 

A tesztkérdésekre adott válaszok elemzése

2. Miért szereted azt (azokat) a stílust (stílusokat), amelye (ke) t megneveztél/választottál? 

- Tetszik a hangulata, dallama, a ritmusa, 
- Közel áll hozzám,
- Igényes, dallamos, értelmes szöveg (Beatles)
- Jól lehet táncolni, tombolni rájuk
- Mert eredeti (Nirvana, Beatles)
- Jó hangzás, ütemes
- Mert imádom a ritmust
- Mert megnyugtat, vagy felvidít,
- Jó rá bulizni, felráz, kifejezi az érzéseimet,
- Tetszik a hangzásuk - Elgondolkodtat,
- Mert nem divatzene és van mondanivalója,
- Mert azokat hallottam legtöbbet, azok másztak a fülembe,
- Szép hangzású, jó dobos, - Mert nem gépi,
- Mert új, modern,
- Love: időtlen örökzöld, 
- Traviata: elbűvölő, 
- Mert igényes zene, van benne dallamos és pörgős egyaránt és helyenként nagyon érdekes zenei megoldások (off beat, atonális skálák),
- Változatos és dinamikus, 
- Jó a basszusa,
- Alternatív: lehet rá tombolni,
- Szaxofon: mert ritmusos, jó a hangzása, 
- Népzenét és néptáncot tanulok és ebbe nőttem bele, azért szeretem,
- Fiatalos, lendületes, barátaim is szeretik, - A komoly zenét azért, mert kórusban énekelek,
- Ha meghallod, egyből elkezdesz táncolni, még akkor is, ha a Fehér Házban vagy,
- A filmzenéket pártolom, ezek a mai komolyzenék,
- Mert azok is élvezik, akik csinálják,
- Freestyler, Eiffel 65; hangulatkeltő, buli-zene, jók az effektusok benne, 
- Beethoven: szép, megnyugtató,
- Brahms: zeneileg jól tükrözi a magyarságot,
- Énekelhető,
- Mert menők és jók.

3. Miért nem szereted azt, amelyik nem tetszik?

  - Nem szeretem azokat, amiket nem lehet megkülönböztetni egymástól,
- Szirupos, vagy monoton; értelmetlen szöveg,
- Mert nem tartom zenének (house, Eiffel),
- Amik nem szólnak semmiről, csak egy mai divatos sablonra készülnek; a madrigálok még túl egyszerűek, primitívek [az illető hat éve fuvolázik],
- Egyhangú, nyálas, ósdi,
- Nincs benne ritmus, pezsgés, 
- Idegesít,
- Mert értelmetlen,
- Monoton, túl kemény, agresszívvá teszik az embert,
- Unalmas, idegesítő, nyálas, vagy mind együtt,
- Nem jelent semmit,
- Nem szeretem a divatot, mert tömeges, - Rossz hangzás és intem,
- Az opera nem tetszik, az csak nyávogás,
- A régi zenék gyengék, stb.
- Sablonos, értéktelen,
- A popzene igénytelen és fantáziátlan, a rap és a gépzene nem is igazi zene,
- Maximum egy hangszer szerepel benne, 
- Nincs dallama,
- Eiffel 65: mi a poén abban, hogy a gép zenél helyettük, és a számítógép csinálja a hangjukat? [az illető nyolc évig hegedült], 
- Lassú,
- Túl komoly, szomorú, egyhangú, 
- Nem szaktani meg, furcsa,
- Alternatív: belefájdul a fejem,
- A jazz nem tetszik, mert nincs semmi dallama, csak úgy fújják a szaxofont, ahogy éppen nekik tetszik,
- Az alternatív és a sátánista zenét utálom és ellenzem, mert az már a társadalom elleni merénylet,
- Pénzhajhász,
- Mert nincs mögötte munka (techno), 
- House: semmi reláció nincsen benne,
- Apostol: nem szeretem a nosztalgikus stílust,
- Red Hot: “ össze-vissza “ zene, nem lehet követni,
- Guns: mintha ötszáz gitár szólna egyszerre, amit a végén úgyis szétvernek,
- Orgona: nem szeretem a vallásos komolyzenét, amiben nincs ének,
- Nem szeretem a magas hangokat, 
- Gregorián: szomorú leszek tőle.

A véleményekhez nincs mit hozzáfűznöm. Mint látható, szinte mindennek van tábora és ellentábora. Az azonban szembetűnő, hogy a zenei paraméterek milyen pongyolán használtak, pl. nincs dallama, nincs ritmusa, nem ütemes stb. Ha valami ritmusos, ütemes, kb. azt jelentheti, hogy lehet rá táncolni, ha dallamos, akkor énekelhető.

 11. Milyen emlékeid vannak az általános iskolai énekórákról?

Jók
- Rengeteg zenét hallgattunk,
- Nem sokat tanultunk, nevettünk az éneken és egymáson,
- Lehetett puskázni a tanárnál, - Sokat énekeltünk (Sx),
- Nem nagyon jártam,
- Jók voltak, bár a történelemtanárom volt az énektanárom és a legtöbb énekórán töriztünk,
- Aranyos tanárunk volt és modern dalokat is énekeltünk, pl. Demjén Ferenctől,
- Állandóan nevettünk, s ettünk az órán, - Rengeteg népdalt énekeltünk,
- Tanultunk furulyázni,
- Sok komolyzenét hallgattunk, amit ma is szeretek,
- Jó zenéket hallgattunk (Beatles pl.), 
- Kísérhettem az osztályt zongorán,
- Az énekkar jobb volt, mint az énekóra.
56,81%

Rosszak
- Sok életrajzot kellett tanulni, zenét nem sokat hallgattunk,
- Mindig feltépésekre készültünk, 
- - Nem énekeltünk,
- Csak rohangáltunk a teremben,
- Nagyon rossz, 4.-ben (akkor még szerettem) megkért a tanárnéni, inkább ne énekeljek, mert a hangom nem a legmegfelelőbb,
- Szörnyű! Állandóan énekelve feleltünk. A tanár úr elérte, hogy az osztály fele lámpalázas legyen, vagy ne tudjon megszólalni,
- Sosem hallgattunk zenét. Mindig csak mi énekeltünk és szolmizáltunk, ill. kottáztunk. Ez egy idő után unalmas volt,
- Általában elmaradtak,
- Nem szerettem a zeneelméletet,
- Általában felső tagozatban be sem mertek hozzánk jönni az énektanárok,

- Egy agyament énektanár, aki állandóan politizált, vagy a Gaudeamus igiturt énekeltette,
- Volt vagy 5 tanárom, egyik sem hagyott maradandó emléket,
- Utált a tanárom, mert szolfézsra jártam és mindent tudtam,
- Mindig ritmusgyakorlatokat csináltunk, 
- Állandóan szolmizáltunk,
- Tengernyi évszám rémlik,
- Állandóan énektanár-válság volt, mindig cserélődtek, nem alakult ki valami jó kép az énekórákról,
- Az örömóda volt a legjobb, amit meg kellett tanulni szolmizálva.
43,18%

Az idézetek önmagukért beszélnek, a tanulság pedig könnyen leszűrhető: rengeteg közös énekléssel és érdekes, zenehallgatás-központú órákkal talán könnyebben meghódíthatók a gyerekek, mint örökös készségfejlesztéssel (ami persze lényeges, a hangsúly a mértéken van). Furcsamód kérdés-válasz alakult ki egy-egy tanuló memoárjából: a rossz emlékű utálkozós tanár, aki nem tudott mit kezdeni a szolfézs által járatosabbá vált tanulóval, utálat helyett hasonló megoldást kereshetett volna ahhoz, amit egyik kollégája kieszelt: az ügyesebb gyerek zongorán kísérhette az osztályt. A zene bensőséges viszonyt feltételez és teremt, ezért szerencsés, ha a tanárok nem váltogatják évente egymást.
12. Elégedett vagy-e a jelenlegi énekoktatással? Miért?

Igen
- Sokat lehet pihenni,
- Mert nem tanulunk sokat, 
- Nem kell sok elméletet tanulni, 
- Ennyi gimnáziumban éppen elég, 
- Sok zenehallgatás van, 
- Változatos,
- Nem kottaírással foglalkozunk, hanem tényleg különféle korok zenéjével, és beszélgetünk róluk,
- Közelebb hozott a komolyzenéhez,
- Jók az eszközök az igényes zenehallgatáshoz,
- Amit itt megtanulunk, az elég az alapműveltséghez.
65, 65%
Nem
- Mert osztályoznak; sok a felelés,
- Túl komoly, jó lenne, ha csak énekelgetnénk,
- Jó lenne kánonban is énekelni,
- Sem a környező népek, sem a hazai kisebbségek zenéivel nem ismerkedünk
meg, 
- Túlzottnak érzem a népdaloktatást, 
- Több zenét hallgathatnánk,
- Nem értem, minek kell 26 versszakos balladákat jegyre betanulni,
- Bele lehetne más tantárgyba olvasztani,

- Mélyebben meg kellene ismerkedni az egyes szerzőkkel és műveikkel,
- Valahogy a könnyűzenét is bele kellene venni az oktatásba, persze csak a nagyokat, akik érdemesek rá,
- A kottaolvasással több időt kellene foglalkozni, és több zenét hallgatni,
- Száraz adathalmaz,
- Nem fejlesztjük eleget a hangunkat, sok az elmélet,
- Rossz a lemezjátszó!
- Kevés az óraszám!
34, 34%

Pozitív jel, hogy a jelenben még többen elégedettek, mint a múltban, bár figyelmeztetőek azok a vélemények, melyekből az derül ki, hogy a “lazítás” miatt kedvelték/kedvelik. Meglepő, hogy minden osztályban volt mindenre pro és kontra érv: egyeseknek sok az éneklés/elmélet stb., másoknak kevés. Sőt, ugyanabban az osztályban érdekes és sokszínű az óra a “jó fej” tanárral, ahol unalmas minden a tanárral együtt. Az igények rendkívül változatosak és ennek a széles skálának széles látókörűen megfelelni, bizony, nem könnyű feladat. Az előző kérdésre adott válaszokhoz most kapcsolnám az igényes könnyűzene tanítása iránt megnyilvánuló óhajt. Számoljunk csak: a heti egy óraszám alig több évi negyvennél, a kéthetenkénti énekóra húsz alkalomnál! Ebbe aligha préselhető akár kis mennyiségű könnyűzenés foglalkozás (ha csak nem szenved súlyos veszteséget egy-egy zeneszerző/mű a másik oldalon), ezért ez a probléma csak heti több óraszám mellett válhatna panaszmentessé. Arról nem is beszélve, hogy ha a napi átlag 2 óra 37 percnyi zenehallgatásból kb. 5 perc jut fejenként a komolyzenére, miért növeljük még egy órával hetente a könnyűzene javára? Ez persze nem jelent merev elzárkózást, de a tényekből kiindulva logikusan csak ide juthatunk. Szinte mindenütt sokallják a népzenére fordított időt és többet szeretnének (ezek szerint nem csak népzenét) énekelni, vagy zenét hallgatni. Egy-egy rossz lejátszó is lohaszthatja az óra iránti lelkesedést!
 

22. Befolyásol-e a hangulatod abban, hogy milyen zenét hallgatsz szívesen? Mi módon?

A válaszok 3 típusa kimagaslik (170-en válaszoltak valamelyikkel, így ezt külön eloszlás alapján mértem): 77, 64 % pillanatnyi hangulatát annak irányába fokozza a zenével, tehát aki vidám, az a pörgősebb, bulizósabb, “ritmusos” számokat hallgatja; aki szomorú, rosszkedvű, depressziós, az a lassúbb, érzelgősebb, romantikus zenéket kedveli. Bár tisztában vannak a zene állapotmódosító hatásával, rejtély, hogy miért szeretnek letargikus állapotban szomorú zenével még szomorúbbá válni? Mindössze 4,11 % hallgat vidám zenét ebben az esetben és ők mindig fel is vidulnak, vagy legalábbis megnyugszanak tőle. 18,23 % hangulattól függetlenül meghallgat bármit. Néhány választ idéznék, főként olyanokat, melyeket nem tudtam kategorizálni:

- Ha depressziós vagyok, csak olyant hallgatok, ami még jobban lehúz, úgy az igazi, 
- Ha rossz kedvem van, énekelek,
- Ha szomorú vagyok, szerelmes zenét hallgatok, ha nagyon fáradt, komolyzenét, 
- Ha rossz történik velem, még a saját stílusomat sem tudom meghallgatni,
- Ha rossz kedvem van, inkább komolyzenét hallgatok,
- Rossz hangulatban keményebb zenét hallgatok, vagy alternatívot,
- Az opera felhúzza az idegeimet, olyan visító és nem lehet rajta aludni,
- Ha rossz kedvem van, nem hallgatok zenét,
- A zene, bármilyen is, mindig megnyugtat,
- Nem, a kedvencemet mindig meghallgatom,
- Ha olvasok /!/, vagy házit írok, akkor rap-et hallgatok, 
- Ha ideges vagyok, rockot hallgatok. Jobb kedvem lesz, 
- Ha szomorú vagyok, magam is zenélek;
- Ha ideges vagyok, dübörgős zenét hallgatok. Furcsa, de megnyugtat, 
- Ha ideges vagyok, még hangosabban hallgatom ugyanazt a zenét,
- A rangsor nem pillanatnyi hangulataim alapján változik, hanem évek, hónapok alatti átformálódásom alapján.

Az utolsó vélemény a konziban orgonát tanuló hallgatótól származik, s azt bizonyítja, hogy sok éves intenzív komolyzenével való foglalkozás az illetőt értékrend szerinti, és nem aktuális hangulat utáni válogatóvá teszi.
 

24. Változik-e, és mi módon a zenéhez való viszonyod alkoholos, drogos állapotban?

70, 31 % saját bevallása szerint még soha nem volt egyik állapotban sem. A többiek az alkoholos állapotról így nyilatkoztak:
- Jobban élvezem a zenét, könnyebben lazulok el, táncolok: 8, 33%
- Ha egy kicsit ittam, bármilyen zenére tudok táncolni, és bármilyen zene tetszik: 4,68% 
- A pörgősebb disco zenét akkor jobban szeretem, :1, 56%
- Akkor mindegy, mit hallgatok, úgysem jut el az agyamig: 1, 56 %
- Nem emlékszek rá: 1%
- Nem változik: 4,16%

Egyéb vélemények:
- Ha iszok, sokkal kevésbé kell figyelnem ahhoz, hogy hasson a zene,
- Akkor mindenképpen énekelni akarok (beszívva nagyon ütős tud lenni a metal), 
- Ha néha becsiccsentek, akkor minden gyorsabb,
- Alkoholos állapotban halkabbnak hallom, mint józanul, 
- Akkor két csoportra osztom a zenét: jó, vagy rossz,
- Alkohol hatása alatt a lakodalmas zene a favorit,
- Sokkal nagyobb hatással van rám. Jobban elfogadom a stílusomtól különböző zenéket, 
- Nem is tudom, hogy lehet-e mondani, hogy változik, mert akkor kívülről nem hallod a zenét, csak belülről,
- Jobban hangzik minden.

Összegzésképpen megállapítható, hogy az alkohol nagyrészt felszabadító, felpörgető hatással bír, hiszen jobban tolerálják a különböző stílusokat, illetve táncra, éneklésre késztet, esetenként a gyors tempójú számok válnak szimpatikussá. Kilóg a sorból a tompító hatásról beszámoló tapasztalat. Ilyen fiziológiai elváltozás az alkoholfogyasztás mértékétől is függhet, valószínűleg a “mindegy, mit hallgatok, úgysem jut el az agyamig” állapot is egy bizonyos mennyiségen túl lép fel.

Drogos élményről négyen írtak - az egyik csak megállapítás, de idézésre méltó:
- Olyankor, ha jó a hangulat, a pörgősebb jobban megy, mint más, 
- Drogos állapotban minden zene jobb!,
- Igen, Jimmi Hendrixet, Nirvanát hallgatok (bepörgök),
- Szerintem drog lehet zene is. Egy hangos, jö zenétől is érezheti magát az ember úgy, mintha alkoholos / drogos állapotban lenne.
- 
Nos, e pár beszámolóból nem sok minden állapítható meg, tulajdonképpen azt mondhatjuk el, amit már fentebb is, talán a hatás némiképp fokozottabb. Érdekes, egyikük drogfogyasztáskor olyan előadók zenéit hallgatja, akik maguk is éltek a “szerrel”, sőt, Hendrix és Cobain is túladagolás miatt veszítette el az életét. Jó a meglátás, miszerint a zene is válhat droggá, pontosabban közel hasonló hatást idézhet elő. Úgy gondolom, ezzel sok együttes tisztában van, ezért születtek/születnek olyan zenék, melyeknek szinte másodlagos célja a meghallgatása.

25. Érettségi után mivel szeretnél foglalkozni?

A kérdéssel arra szerettem volna választ kapni, hogy a nem művészetközpontú középfokú oktatási intézményekből hányan szeretnének úgy kikerülni és továbbtanulni, hogy művészettel (is) foglalkoznak. 18 ilyen jellegű választ kaptam, ebből hatan hobbi szinten zenével, versenytánccal, vagy általában a művészetekkel foglalkoznának. Ketten irodalommal, ketten rajzolással, a többiek egyenként: “az emberiség művelődés- és gondolkodástörténetével, ezen belül főleg zene és filozófia”, építészettel, forgatókönyvírással/rendezéssel, belső építészettel, színészettel, gitározással. Ezen kívül konziban és a Képzőművészeti Főiskolán tanulnának. A többiek válaszából az derült ki, hogy a legnagyobb népszerűségnek az orvosi/állatorvosi, informatikus, vegyész, közgazdász és a nyelvekkel/idegenforgalommal foglalkozó pálya örvend.

Ezúton szeretnék köszönetet mondani a szakdolgozat létrejöttéhez nyújtott önzetlen segítségükért:
A bajai, a győri a budapesti gimnáziumok tanárainak (a dolgozatban név szerint), valamint Barna Enikőnek, Sasának, Gyarmati Eszternek, Incze Zsókának, Bárd Juditnak, Terray Boglárkának, Horváth Katalinnak, a Kiss családnak és mindazoknak, akiknek a támogatását élvezhettem.
 

Győrság, 2001. 09. 22 Haui Lóránt