ÚJ MÓDSZERTANI ELVEK AZ ALAPFOKÚ SZOLFÉZSOKTATÁSBAN

A szolfézs a zeneiskolai oktatásban főtárgyként, 2x45 perces óraként szerepel. Tehát szerves része a zeneiskolai oktatásnak. Azért volt, s azért van ma is így, hogy az elméleti ismeretek adásával, zenei képességek fejlesztésével, zenei ismeretekkel, és egyfajta zenei élménnyel segítse a hangszeres oktatást, továbbá hozzásegítsen egy „öntevékeny zenetanulás, és muzsikálás” megteremtéséhez.

A múlt tapasztalatai

Nem felelőtlen a szolfézstanítással kapcsolatban az a megállapítás, hogy elmélet és gyakorlat „egymás mellett jártak”, és még sok esetben ma is járnak. Ez konkrétabban annyit jelent, hogy a hangszer és szolfézs tanítása nem kapcsolódik össze. Mivel „idegen test” az iskolai oktatásban, ezért a zeneiskolába járók nagy része nem szereti ezt a tárgyat.
 Ennek okai:
 a.) A problémák már a hangszertanulás kezdetén jelentkeznek. A zenei írás-olvasás, főleg az ABC-s hangok ismerte, a hangjegy értékek, módosított hangok ismeretének hiánya komoly akadálya a hangszertanulásnak. A hiányok pótlása a hangszeres órákon történik. 
 b.) Az első és második osztályok hangszeres anyaga jórészt barokk és klasszikus zenére épül, míg a szolfézs anyag népzenére. 
Itt is szükség lenne az elmélet támogatására oly módon, hogy e két korszak zenéjét megismertetve segítse a hangszeres tanítást. 
 c.) A funkciós hallásfejlesztés a funkciós zenén keresztül történjék, ugyanis a barokk és bécsi klasszikus dallamok mindig egy harmóniai háttérben születnek, és ez által a funkciók hordozói. Tehát ezek a dallamok az igazán alkalmasak a funkciós hallás fejlesztésére. 
 d.) A szolfézs órák célja az is, hogy zenei élményt adjon a tanulónak. Ez hangszer(ek), ill. zongora használatával érhető el. 
 A hangszer használata elősegíti:
  - a zenei élményadást,
  - fejleszti a tiszta éneklést,
  - egyfajta kamarazenei élményt ad,
  - segít összefogni a megtanulandó művet, és
  - a zongorakíséret continuo jellegénél fogva a harmonikus hallást fejleszti.     
Az iskolánkban készült három példatár ezeket a hiányokat próbálja pótolni, és azt a célt szeretné elérni, melyet az új tantervi programfüzet a 171. oldalon a következőképpen fogalmaz meg:
 „Célunk közös: a gyermek-központú szolfézstanítás kialakítása, a szolfézsórák zenei élményének megteremtése, a zenei készségek, képességek kiművelése – ezzel segítve a hangszertanulást.” 
A PÉLDATÁRAK RÉSZLETES ISMERTETÉSE:

SZOLFÉZS 1. osztály:  A MUZSIKA MŰHELYE I.

Két részből áll: elméleti részből és példatárból.

Az elméleti rész: 
A zenei írás-olvasás alapelemeit 8 fejezetben tárgyalja. 
Célja: 
 -  Az ABC-s és a relatív szolmizáció elsajátítása
  (a sorrend a hangszer tanulása miatt fontos!)
 -  A páros és páratlan ütemek ismerete, a „belső lüktetés” (mérőütés) kifejlesztése. 
 -  A 12 hangú sor ismerete.
 -  A ritmusképletek ismerete és a
 -  hétfokú hangsor (dúr és moll) ismerete.
Az elméleti részhez tartozik egy munkafüzet, amely a témaköröknek megfelelő írásbeli gyakorlatokat tartalmaz.
A füzet befejező része ritmus és dallam-improvizáció gyakorlására ad lehetőséget. 

A  példatár: 
A példatár törzsanyaga klasszikus zenei példákat tartalmaz, és ehhez kapcsolódik egy ünnepek énekei gyűjtemény. 
 Már az első osztályban fontosnak tartom, hogy a hangszert tanuló növendékek főleg klasszikus példákra épülő szolfézs anyagot kapjanak. (Ez az igény a zeneiskolai oktatás speciális feladatából indul ki.) Ez azért fontos, hogy a klasszikus formaérzék minél előbb kialakuljon a növendékekben. Egyben segíti a – későbbi – tonalitás és funkciós érzék kialakulását is. A hangszeres oktatás törzsanyagát ugyanis a klasszikus zene adja. A klasszikus példák tanítása mellett – a tanár válogatásával – 10-15 gyermekdalt, ill. népdalt is tanulnak a növendékek. 

A példatár tanítása:
A példatár gyakorlatait először ABC-s, majd szolmizációs névvel tanítsuk. (Párhuzamosan a kettőt.) Nagyon fontos lenne ennek a sorrendnek a betartása, ugyanis a hangszeres órákon a tanuló C-vel, G-vel, Fisszel, B-vel találkozik. Ennek betartásával komoly segítséget kapna a hangszeres tanár, de a növendék is. Ezáltal még hatékonyabban valósul meg a zenei írás-olvasás az első osztály végére. 

Zongorakíséret az elsős példatár néhány gyakorlatához:
Az elsős példatár 18 darabjához zongorakíséret készült. A hangszer alkalmazását a következő szempontok indokolják:

 - A hangszerkíséret jobban hozzásegíti a tanulót, hogy zenei élményt kapjon. 
 - A hangszerrel kísért mű kamarazenei jelleget kap.
 - Erősíti a tanuló hallását. 
 - Az előadás egységét a hangszer is biztosítja. 
 - Hatékonyan segíti a harmonikus és funkciós hallás kialakulását.
 - Előkészíti a 2. o. példatár continuo-val kísért énekes előadást.
Munkafüzet:
Az elméleti rész témaköreihez készült a munkafüzet. 
A kottaolvasás jelrendszere nagyban különbözik az olvasás jelrendszerétől. E rendszer elsajátításához ad segítséget a – példatár kiegészítéseként – a munkafüzet, a következőképpen: 

 - a hangjegyírás gyakorlása a vonalrendszerben való tájékozódást segíti,
 - a hangjegyértékek és a megfelelő szünetjelek megtanulását segíti,
 - az ABC-s névvel olvasáshoz ad kiegészítést,
 - a ritmusképletek gyakorlását segíti,
 - ritmus- és dallamgyakorlatok, és improvizáció gyakorlásához ad segítséget.
 

SZOLFÉZS 2. osztály
„A barokk és a bécsi klasszikus kor zenéje”

A második osztály szolfézs példatárának összeállításakor a következő szempontokat vettük figyelembe:
 - Itt is fő cél, hogy a 2. osztályos hangszeres anyag és a szolfézs anyaga egymást megerősítsék, így adjanak komplex zenei ismeretet és élményt. 
 - Áttanulmányozva a 2. osztályos hangszeres iskolákat, főleg a barokk és bécsi klasszikus korból hoz zenei anyagot, s ehhez társulnak kisebb arányban magyar és idegen népek dalaiból válogatott zenei példák, feldolgozások. A 2. osztályos szolfézs anyag azért tárgyalja és hoz példákat a két korszak zenéjéből. Az idézett zenei példák egy része a hangszeres iskolákban előforduló előadási darabokból lett összeválogatva, így is támogatva a hangszertanítást, másrészt mint zenei műfaj is ismertetésre kerül. 
 - A példatárban szó van még röviden a két zenei korszakról és képviselőiről is. 
 

II. rész: 

A 2. rész az új stílusú népdalok gyűjteménye. A népdalok tanításában itt nem vesszük figyelembe az időrendiséget. A tanulók ugyanis ebben az évfolyamban klasszikus zenét tanulnak, amelynek fő jellemzője (főleg a bécsi klasszikusoknál) – a szabályosság. 
 Tehát a két zenei kornak népzenei megfelelője az új stílusú népdal. (A szabályosság a népdaloknál műzenei hatás.) A 2. részben szereplő népdalok közül néhány zongora kísérettel szerepel. 
 A IV. évfolyamban egy összefoglalás lesz a népdalokról kronológiai sorrendben, a népdalelemzéssel és az elemzés szempontjaival kiegészítve.

Szolfézs  3. osztály
A középkor és a reneszánsz zenéje

A példatár első része néhány gregorián dallamot, középkori európai himnuszdallamot, cantio-t, és világi éneket tartalmaz. Ez azt a célt szolgálja, hogy a tanulót – ha vázlatosan is – megismertesse a középkor zenéjével. A második rész főleg reneszánsz táncokat tartalmaz. A példákhoz tartozó zongorakísérettel a kor harmóniavilágát ismerhetik meg a növendékek. A népdalanyag a tanult korszakoknak megfelelő régi stílusú népdalokból ad válogatást.  
Tanári tapasztalatok összegzése a szolfézs oktatásról:

 A kamarazenei élményadás és az együttmuzsikálásra való gyakorlati törekvés igen fontos részét képezi a helyi tantervű szolfézs oktatásnak.
 Iskolánk speciális elméleti anyagot használ, mely eltérően a régebbi hagyományoktól, elsősorban a hangszeres zenét veszi alapul. Így a gyermekek hangszeres tanulmányaiból már ismert, és a hangszeres kamaraórákon már jól megtanult darabokkal találkozhat a szolfézsórákon is. A szemléletváltást nagyrészt az indokolja, hogy a gyermek hangszertanulás céljából választja a zeneiskolát, és a szolfézs, mint kötelező tárgy, így lehet leginkább segítsége a hangszeres zenetanulásnak.
 A szolfézsoktatás nemcsak anyagában hangszer-centrikus, hanem a gyakorlatban is. Horváth István példatárai (2. és 3. osztály) egytől-egyig zongorakíséretekkel, egyszerűbb funkciójelző continuokkal ellátott darabokat szerepeltetnek. Ennek gyakorlati haszna a mintegy tízéves tapasztalatok során már számtalanszor bebizonyosodott. Segíti a gyerekek funkciós hallásának kialakulását, hozzászoknak és megtanulnak figyelemmel együtt zenélni a kísérettel, és nem elhanyagolható az sem, hogy mennyiben bátorítja egy szerényebb képességű, hangi adottságú növendék zenei megnyilvánulását. Mindezek mellett persze az sem kevésbé fontos, hogy nagyon hamar ad komplex zenei élményt, és rászoktatja a gyerekeket arra, hogy bizonyos más jellegű feladatokat (pl. hangközgyakorlatokat) is együttesen, kamara jelleggel (zongora – ének, ének-ének) oldjanak meg.
 Az anyagválasztás illetve ezek feldolgozási módja lehetőséget nyújt arra is, hogy a kíséreteket más hangszerrel (hangszerekkel) váltsuk ki, illetve ügyesebb gyermek játssza zongorán, mely akár a vizsgákon is megkönnyíti a növendékek közös szereplését.
Iskolánkban létrehoztunk úgynevezett felzárkóztató szolfézscsoportokat is, melynek lényege, hogy valamely szempontból az évfolyam anyagából lemaradt tanulókkal foglalkozik. Eddigi tapasztalataink alapján ide csak éneklési problémákkal – énekelni nem tudó, vagy nem akaró, esetleg mutálással küszködők – kerülnek. Ennek ellenére a fentebb már említett magabiztosabb zenei kifejezés ezeknél a csoportoknál is érezhető, valamint más területek – pl. ritmika, elmélet, hangzathallás – készségeinek továbbfejlesztését teszi lehetővé.