Lotte Jékeli

Gondolatok  Beethoven Op. 126-os Hat bagatelljéről


Az Op. 109, 110, 111-es szonátákat és a Diabelli - variációkat  követően az op. 126-os Hat bagatell volt az utolsó darab, amit Beethoven zongorára írt. Bár gyakran panaszkodott, hogy “a hangszer nem igazán jó, és soha nem is lesz az”, mégis a zongora volt az a hangszer, amelyen a legbensőbb érzéseit kifejezte. Ezek a csodálatos darabok azután születtek, hogy 1823/24-ben megírta a IX. szimfóniát. A mvet Schottnak (Mainz) ajánlotta, a következő szavakkal: “Hat bagatell, vagy rövid szóló zongoradarab, melyek közül néhányat jobban kidolgoztam, és az is lehet, hogy ezek a maguk  nemében a legjobbak, amit  valaha írtam.” Schott pedig ezt mondta a darabról: “A szerény ‘ Hat bagatell’ cimmel Beethoven egy fantasztikus darabot ad rajongóinak - mindvégig új és eredeti, mint minden mve. A technikailag kevésbé képzett zongoristák különösen hálásak lehetnek, hogy részesülhetnek nagy gondolataiban.”
A hat karakterdarab a kontraszt elvére épül, és abban is különbözik a korábbi bagetellektől, hogy egységes ciklust alkot. Az egyes darabokban meglévő szigorú háromszólamúság az utolsó kvartettek közelségére utal. A végső változat és az előzetes vázlatok összehasonlításából látszik, hogy Beethoven a rá jellemző gondossággal az ilyen “kisebb” mveit is addig csiszolgatta, amig elégedett nem volt az eredménnyel.
Ebben az időben olyan új formákat keresett, amelyekkel szabadabban tudta elmondani gondolatait a fantáziáról és a szabadságról. Klasszikus korszakának már csaknem vége volt  vagy tényleg be is fejeződött és elérkezett arra a pontra, ahonnan vissza is tekintett a klasszikus múltra és előre is nézett a jövő felé. Tanulmányozta Bach és Hndel polifonikus struktúráit, amelyek oly gyakran felbukkannak késői stílusában. E késői stílus fő jellegzetességét a variációk képezik: az érzések és a  harmóniák változásai  legmélyebb gondolatait fejezik ki. 
Beethoven késői stílusának jellegzetes vonásai:
· Többé-kevésbé szigorú polifon szerkesztésmód
· Az alsó és felső szólam, a bal és jobb kéz közötti nagy távolság
· Változatos  variációs technika
· Recitativók használata
· Hallatlanul nagy hangterjedelem
· A trilla szerves használata a kifejezés intenzitásának fokozására
· Egyszerű zenei anyag használata megkapó egyszerség létrehozására
· A félelmetes, a természetfölötti sugallása
A Hat bagatell csodálatos sorozatában  mindezek a jegyek megtalálhatók.
1. Andante con moto vagy Cantabile e compiacevole
Az első darab dalformában íródott. Gyönyör és megkapó kezdetének egyszer
 

Lotte Jekeli