Juhász Gyula:                      Gellért püspök               Pogányok közt töltött éjet, napot,               A farkasok közt járt Gellért, a pásztor               És kimerülve harctól, virrasztástól,               Pihenni tért tornyos Csanádba most.               A Megfeszített képén elborong               És a zsolozsmát egyhangúan mormolja.               Az alkonyat gyászleple száll a dómra.               Künn vakkantanak a komondorok.               De ím a mélyből hangos nóta szól,               Egy szolgálólány malmot hajt s dalol,               Valami pogány nóta, de mi szép!               Gellért dobogni érzi nagy szívét:               Tüzes varázzsal, bűvös áradattal               Vérét pezsdíti a szilaj magyar dal!