A MISKOLCI FAZEKAS UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉNEK-ZENE TAGOZATÁT

Lapunk iskolalátogatás rovatában már több miskolci zeneoktatási intézménnyel foglalkoztunk, ezért lepett meg első pillanatban a Fazekas utcai iskola agilis zongoratanárnőjének panasza, aki azt tette szóvá, hogy "a mi iskolánk munkájáról miért nem ír a Parlando?"

A gondolat felvetését percek alatt tett követte, mert az iskolai kamarazenekar, énekkar, és a furulyazenekar meghallgatása után egyik csendes tanteremben összeültünk néhányan, hogy e sorok írója behatóbban tájékozódjék az ének-zene tagozat munkájáról, a pedagógusok eredményeiről, gondjairól ...

Az iskola modern és szép, kívülről is a kényelmes, céljának maradéktalanul megfelelő épület benyomását kelti. Környéke most épülhetett ki, mert nem ez az egyetlen modern épület a Fazekas utcában - néhány méternyire a jól ismert miskolci főútvonal, a Széchenyi utca mögött.

A külső benyomásokat csak megerősítik a belső tapasztalatok. Minden tiszta és világos itt, a folyosók tágas üvegablakai derűt árasztanak, és a tantermek is irigylésre méltóan tágasak, jól felszereltek.

Az ének-zenei tagozat pedagógusaitól megtudom, hogy a tagozatnak jelenleg 270 növendéke van, közülük 170-en tanulnak hangszeren. Hegedű, zongora, gordonka, fafúvósok oktatásán kívül kamarazenélést tanítanak itt - utóbbiról, annak színvonaláról már előzőleg meggyőződhettem, mert az említett együtteseken kívül egy vonósnégyes produkcióját is volt alkalmam meghallgatni. (Bár a gordonkás"beugrott" az együttesbe, és az első hegedűs vonóvezetése helyenként nem volt elég biztos, az összbenyomás feltétlenül kedvező volt róluk, kiváltképp, ami játékuk stílusát és összehangoltságát illeti.) A vonósnégyesen kívül működik egy fúvóstrió is, továbbá az a 20 tagú furulyazenekar, amelyiknek produkcióját időközben a televízió sok milliónyi nézőserege is megismerhette. Schultz Györgyné tanárnő vezeti e két fúvós együttes munkáját, ő látja el egymaga a fuvola, oboa, klarinét és fagott oktatást az iskolában. 1959-ben még mindössze 5 növendéke volt, egy év múlva már kitelt belőlük a teljes óraszám! Schultz Györgynét említve csak azért nem emelem ki, hogy agilis és fiatal pedagógus, mert az iskola valamennyi ének- és zenetanára hozzá hasonlóan fiatal és hivatásának szenvedélyes szerelmese. Dr. Vadnay Sándorné sem kivétel ez alól, habár éveinek száma valamivel meghaladja a többiekét, agilitása viszont nagy szakmai gyakorlattal, rutinnal párosul. Vadnayné indította el az iskolában a zongora oktatást 1958-ban. Azóta 3 és fél (így mondták!) a zongoratanárok száma: kívüle Misuta Júlia, Ósvay Károlyné egész óraszámban, Ténschmidt Mária pedig fél óraszámban tanít, együttesen több mint 70 növendéket.

A vonós hangszereken tanuló gyerekek létszáma nagyjából egyezik a zongoristákkal. (54 hegedűs, 18 gordonkás) dr. Dégi Lászlóné kezdte el nyolc évvel ezelőtt a munkát, azóta Balogh János – az iskola egykori növendéke – is megszerezte diplomáját, és 1963 óta segít Déginének a hegedűsök tanításában. A gordonkásokat Gajdos Edit tanítja; az induló osztály éppen idén végez és a szakiskola kapuit ostromolja. (Hadd írjam ide, hogy a Fazekas utcai ének- zene tagozatból az elmúlt években egyre nagyobb számban vesz fel növendékeket a szakiskola, ami egymagában értékmérője az oktatás színvonalának!)

A hangszeres oktatás lehetőségét nagyban megkönnyíti az iskola kitűnő hangszerellátottsága. Ma már valamennyi fúvós- és gordonkás növendéknek az iskola ad hangszert; a hangszerállomány értéke meghaladja a 300 000 forintot.

Az ének oktatás eredményeiről az általam hallott nagy~kórus (a felsősök k6rusa) produkci6ján kívül az ún. kis kórus és a kamarakórus eredményes működése is tanúskodik. De nemcsak az iskola falai között találhatunk bizonyítékot az együttesek munkájára, fejlődésére, műsoranyaguk egészséges irányú bővülésére, hanem Miskolc számos más helyén, sőt a megyében is sok helyütt - pl.: Kazincbarcikán, Rudabányán, Berentén, ahol az énekkar és a zenekar sűrűn vendégszerepel.

A IX. ifjúsági kamarazenei fesztiválon kiugró sikerrel szerepelt a zenekar, és a debreceni kamara-kórus seregszemlén arany oklevelet nyert az énekkar!

A lelkesedés, a fiatal pedagógusok ügyszeretete mellett persze akad gond, probléma is jócskán ebben a szép, modern épületben:

Az ének-zene tagozat méltán hiányolja a miskolci zenei általános iskolával a szorosabb együttműködést. Nyilvánvaló, hogy erre feltétlenül szükség volna, de hogy kin múlik a közeledés, erre nem tudtam ottlétem ideje alatt bizonyítékot találni. Az sem töltheti el örömmel a fiatal tanár-gárdát, hogy ők - általános iskola ének-zene tagozata lévén - sorra kimaradnak mind a zeneiskolai, mind a zenei általánosok részére rendezett országos jellegű zenei eseményekből. Nem indulhatnak az úttörő seregszemlén sem, azaz nem kaphatnak díjat, mert azt mondják róluk, hogy "ének-zene tagozatúak lévén előnyben vannak a többi iskolával szemben, és így az összehasonlítás, a verseny velük nem reális". Egyetlenegyszer jutottak el – elég sok harc árán – Kecskemétre, a zenei általános iskolák seregszemléjére, és Gombás Ferenc, a szakiskola gordonka tanára révén juthattak el az egri kamarazenei fesztiválra is- nem csekély huzavona után.

A kényelmes, és szép épületnek egy hibája is felötlik: nincs hangversenyterme. A tagozat évenként 2 - 2 növendék hangversenyt tart, és a KISZ-rendezésében 1-1 tanári koncertre is, sor kerül - nem a legjobb körülmények között, mert a zsibongónak nevezett előcsarnokban kell azokat megrendezniök, amelyik jéghideg és akusztikailag sem üti meg a mértéket.

Az őszinteség kedvéért és a problémák teljességének feltárása érdekében meg kell írnom azt is, hogy az ének-zenei tagozat pedagógusai között már most élénk szóbeszéd és vitatéma hangszeroktatásuk további sorsa. Vannak ezzel kapcsolatban lelkes egyetértő, de vannak aggályoskodó nézetek is. Mindezek a nézetek azonban cseppet sem zavarják a tanítást, nem keltenek nagyobb izgalmat a pedagógusok körében, ezért jelen pillanatban behatóbb értékelést nem is igényelnek.

A miskolci 6. sz. általános iskola ének-zene tagozatában lelkes és eredményes munka folyik, amely valóban megérdemli, hogy e sorok nyilvánosságra hozatala révén másoknak is hasznos példaként szolgáljon.

Kollár Endre