Kőry Ágnes

Hogyan tanítok 2 éveseket?

2005. novemberében a Parlando 2005/5. számában jelent meg Kovács Ilona velem készített interjúja (A magyar zene követei Nagy-Britanniában - Kőry Ágnes), melyre hozzám a következő kédések érkeztek:

    – Miért tanítok 2 éveseket?
    – Hogyan tanítok 2 éveseket?
    – Mit tanítok 2 éveseknek?
    – Elvezet-e ez a munka, egészen felső fokig?
    – Volt már növendékem kicsi kortól felnőtt korig?
    – Mennyiben iskola a 2 évesek osztálya?

Minden csoportom úgy kezdődik, hogy van egy nagyon lelkes tanulni vágyó ember, de nincs számára csoport, amihez csatlakozhatna. Tanítottam egy Matthew Gold nevű kisfiút 4 éves korától, vele egyidős gyerekekkel egy kis csoportban. Amikor Matthew 5 éves volt, eljöttünk Budapestre – különböző korosztályú gyerekekkel és szülőkkel – és egy teljes héten keresztül közös programunk volt a budapesti XIII. kerületi zeneiskolával. Amikor Matthew 10 éves volt, Hollie nevű kishuga született. Röviddel későbbre szerveztem be egy bayreuthi tanulmányi hetet: Matthew és szülei nagyon élvezték Budapestet, így tehát Bayreuthba is eljöttek - immár a 4 hónapos Hollie-val együtt. A kislány teljesen fegyelmezetten, ámulva-bámulva végighallgatta valamennyi Wagner és Liszt előadásomat, látható módon örömet okozott neki a sok zenei példa (no meg a 20 felnőtt-gyerek, akik számára a napi előadásokat tartottam). 2 év múlva elmentünk Szentpétervárra, Hollie is jött. Állandóan énekelt, próbálta a nagyobbakat utánozni, de nem bírta kicsi hangszála a nagyterjedelmű dallamokat. Aggasztott, hogy emiatt elromolhat Hollie akkor még jó zenei hallása: elhatároztam, hogy megszervezek egy csoportot számára. Így alakult meg első csoportom két és fél évesek számára. A következő évben már volt egy csoportom alig 2 évesekkel is. 2005 szeptember óta pedig még ennél is fiatalabbak pici növendékeim: Gemma és Miles 18 hónapos volt, amikor kezdtünk.
    Gyakorlati okoknál fogva minden gyerekkel kötelező egy szülőnek, vagy gondozónak jelen lenni az órán, ami 35 perces. (4 éven felüli gyerekek maradhatnak felnőtt kisérő nélkül, az ő órájuk egy teljes óra.) Mivel a szülők jelen vannak a picik heti egyszeri 35 perces óráján, aktív tanulókká válnak. Elvben a gyerekeket tanítom, de gyakorlatban a foglalkozás közös óra szülőknek és gyerekeknek. A szülők között vannak teljesen kezdő felnőttek, de képzett zenészek is. Mindnyájan a padlón ülünk, a gyerekek a szülők elött vagy szülők ölében. Van sok ritmikus mozgás: mutatom a szülőknek, hogyan mozgassák kicsinyeiket jó ritmusban. Amikor menetelünk, a picik a szülők lábán állnak: a szülők menetelnek, ilyen módon a kicsik is menetelnek jó ritmusban. Szülőktől függetlenül persze még nem tudnak járni a picik, csak ingadoznak, mint a kiskacsák. Hangszerjáték is hasonló módon folyik: a gyerek fogja a kis csengőt, a szülő mozgatja a gyerek karját a kivánt ritmusban. Az éneklés is közös, habár időnként csak a gyerekekkel énekelek. Amikor vezénylést gyakorolunk, a pici az én őlemben ül, és én mozgatom mindkét karját. Elvben minden csoportomban 8 résztvevő van, de gyakorlatban a létszám változik csoportról csoportra, szemeszterről szemeszterre. Nem szokatlan a 4-5 fős csoport. A jelenlegi (2005 őszi) szemeszterben a két legnagyobb csoportom a picik osztálya (Kindergarden, 9 fő) és a profi zenész osztály (10 fő). A Kindergarden csoport tehát gyakorlatilag 18 személyt jelent: ez a létszám ad alkalmat sok hasznos zenei jétékra még akkor is, ha a résztvevők fele nagyon pici.
    Tananyagom a kicsinyek óráin – mint minden osztályomban – Kodály Zoltán filozófiáján alapszik. Kezdünk 2 hangos dalokkal (s-m, s-l, d-r), folytatunk 3 hanggal (s-m-d, l-s-m, d-r-m). Utána Kodállyal ellentétben behozom a kis szekundot is, vagyis bevezetem a d-r-m-f és d-r-m-f-s dalokat, nem sokkal később a Megfogtam egy szúnyogot c. magyar gyermekdalt, melynek hangkészlete l-t-d-r-m.
    Bevallom, eleinte elég sok magyar dalt éneklünk, mert a brit gyerekdalok között kevés a kishangterjedelmű dal. Már ebben a kis korban bevezetem a hangszer játékot, vagyis az egyszerű csengőn, dobon stb. keresztül tanítom, hogy tanulmányainknak van köze a hangszerjátékhoz. Ne nőjjenek fel kicsi növendékeim abban a hitben, hogy a hangszer gyakorlás fontos, de a szolfézs csak unalmas és utálatos kötelező vizsgatárgy. Ahogy megtanuljuk a negyed, nyolcad és szünet fogalmát, már játszuk is egyszerű hangszereken.
    Bevezetem az operát is. Kodály: Kis emberek dalai (50 Nursery Songs) kiváló anyagot kinálnak opera előadásra. Pl. az Árkott ugrott a szunyog (12. sz.) alkalmaz orvost, ápolónőket és a beteget. A 13. dal nagyszerű párbeszéd a mackó és szabó között, egy görög kórus konstatálásával. Kodály szellemében már az első órától kezdve van többszólamúság: azért van két fülünk, mert az egyik a ‘szó’ hangra, a másik a ‘mi’ hangra figyel. Zenei írást-olvasást is azonnal bevezetem: pálcikákkal épitünk egy-, két-, három-, négy- és ötemeletes házakat, ahol a korong hangok laknak.
    A kicsinyeket ugyan abban a szellemben tanítom, mint zenész osztályomat, ami nem csak felső fok, hanem elvben felső fok feletti: hiszen ebben az osztályban hivatásos muzsikusokat tanítok. Az anyag sok része ugyanaz, csak kicsit másképpen. Pl. elénekelek egy rövid frázist és a kicsinyek utánozzák. Eléneklem ugyanazt a frázist muzsikus osztályomnak, elmondom miért éppen úgy frazeáltam és az osztály utánoz. Hallásképzés, memória és polifonikus képzés, partitúra olvasás, előadói technika mind része a Kindergarden osztályomnak is, és a muzsikus osztályomnak is.
    Sophia most lett 15 éves és csatlakozott muzsikus osztályomhoz. Már 10 éve tanul nálam (5 éves korában ő is jött Budapestre) és bizonyos területeken tapasztaltabb, mint kiváló muzsikusaim, akik emiatt irigylik Sophiát. Az osztályban jelenleg van két verseny díjas karmester is. John Andrews 2005 júniusában a kolozsvári nemzetközi operakarmester versenyen a kolozsvári magyar operazenekar külön díját nyerte el: a döntő anyaga Bartók Béla: A Kékszakállú herceg vára volt. Verseny és vizsga ellenes vagyok, de ennek a díjnak bizony nagyon örültem.
    Időnként kibérelek egy templomot közös foglalkozásokra, amelyeken az általam szervezett BBCM (=Béla Bartók Centre for Musicianship) iskola minden növendéke és családja részt vesz, kicsik és nagyok egyaránt, de a rendszeres tanítás a harmadik emeleti lakásom kicsi zeneszobájában zajlik. A bejáratnál kicsik-nagyok leveszik a cipőjüket, a muzsikus osztálytól eltekintve minden órán a padlón ülünk. Minden órára, minden szemeszterre van tantervem (amit szükség szerint variálok). Mindenkinek van iskolai egyenruhája, amelyen olvasható az iskola fent említett neve, az iskola mottója (’Only from the clear spring’ vagyis ’Csak tiszta forrásból) és amin látható a híres arezzoi Guido keze az első nyugat-európai relatív szolmizáció hangneveivel. A 20 hónapos Gemma (mint idősebb tanuló társai is) minden szombaton visel egy pulóvert, amelyen fontos zenei jelképek, nevek és idézetek vannak. És Gemma piciny személyében képviseli a tiszta forrást: ezért is tanítok ilyen kicsi gyerekeket, mindig hálával gondolva Bartókra és Kodályra.