Integrált művészeti nevelési törekvések a Mohácsi Művészeti Iskolában

I. Tehetünk-e mást?
A művészetoktatás – az oktatás többi területéhez hasonlóan – keresi helyét a gyorsan változó világban. Művek, amelyekről korábban biztosan tudtuk, hogy megérintik növendékeinket, ma hatástalanul peregnek le róluk. Módszerek, melyek akár csak egy évtizede is biztos eredményre vezettek, ma sikerteleneknek bizonyulnak.
    A felgyorsult élettempó, a gyerekeket, fiatalokat érő információözön egyre kevésbé ösztönzi növendékeinket elmélyülésre, a jelenségek mögött fellelhető lényeg keresésére, az önmaguk belső világával való foglalkozásra. Ennek külső jele, hogy egyre több a virtuóz produkció és egyre ritkább az igazán elmélyült muzsikálás.
    Gyermekeink – velünk együtt – megszokták, hogy az őket érő információk egyszerre bombázzák szinte minden érzékszervüket, kölcsönösen fokozva egymás hatását. Gondoljuk csak a TV-re, melytől mindent készen kapunk, vagy akár egy rock-koncertre, amelyben zenei hang, szöveg, fény, külsőséges aktivitásra késztetés „kényezteti” a résztvevőt, s mindezen tartalmak összességükben sem kívánnak szellemi erőfeszítést, valódi aktivitást.
    Mindehhez a felismeréshez furcsa gondolat társul: Ezeket az eszközöket Caccinitől Wagnerig, Szkrjabinig „mi, muzsikusok”, fejlesztettük ki. Kényszerít a világ, hogy újra felfedezzük őket és a mai kor eszközeivel, nyelvezetével visszatérjünk hozzájuk.

II. A feltételek kialakulása
    Ez a felismerés vezette iskolánkat, kollégáinkat, hogy kiaknázzuk a művészeti iskolában rejlő lehetőségeket. Iskolánk, a Mohácsi Alapfokú Művészeti Iskola magánkezdeményezésre alakult 2002 őszén. Az igényeket előre felmértük. A közvélemény-kutatás eredménye azt jelezte, hogy városunkban széleskörű igény mutatkozik a különböző művészeti tevékenységek tanulására.
Mohácson a művészetek oktatása jelentős hagyományokra tekinthet vissza. A zeneoktatás 150 éves története sok szép kezdeményezést, színvonalas koncerteket tartalmaz. A Mohácsi Zeneiskola 40 éves fennállása alatt országos rangú intézménnyé fejlődött. Az utóbbi időben különösen a fúvós tanszakok erősödtek meg. Iskolánk azokat a területeket vállalja, amelyek az önkormányzati zeneiskolában kisebb súllyal szerepelnek.
A képzőművészeti hagyományok is több évtizedesek. A Glatz Oszkár vezette Mohácsi Művésztelep rangos művészeket vonzott. Közülük a mohácsivá lett Kolbe Mihály és Mohácsi Regős Ferenc, valamint tehetséges tanítványaik sorának neve és munkássága fémjelzi a város képzőművészetének színvonalát. A busómaszk faragók - köztük iskolánk kézműves tanára - nemzetközi hírnévre tettek szert.
A táncművészetet a sok évtizeden át folytatott balett-oktatás, az országos hírű, sőt határainkon túl is ismert néptánc-csoportok, a kétéves működése alatt ismertté vált Orkesztika mozdulatművészeti csoport tevékenysége fémjelzi.
A drámajáték, a színjátszás jelentős hivatásos és műkedvelő hagyományokra, nagyhírű művészek Nyári Színházára, az általános és középiskolák színvonalas irodalmi színpadaira támaszkodhat. Közülük a Kisfaludy Károly Gimnázium színielőadásai emelkedtek ki, ’45 után ők mutatták be az országban először a Csongor és Tündét. Rendezőjének tanítványa iskolánk drámapedagógusa.
A Művészeti Iskola mindeme hagyományok továbbvitelét, színvonalas ápolását és továbbfejlesztését tűzte ki célul. Ez a törekvés azonban még nem igazolná önálló intézmény működtetését, hiszen művészeti csoportok különböző keretek között most is tevékenykednek a városban. Ezeknek az egymástól függetlenül működő csoportoknak a hatékonyságát, a tanulóifjúságra és a felnőtt közönségre gyakorolt hatását azonban jelentősen növelheti, ha ki tudjuk használni a különböző művészeti ágak egymást erősítő hatásában rejlő lehetőségeket. Ezt az integrációt nyújtja a Művészeti Iskola. Mottóul egy hasonlatot választottunk: A különböző művészetek szemével nézve a világot ugyanúgy plasztikusabb képet kapunk a valóságról, mint ahogyan a konkrét tárgyakat két szemmel nézve térben látjuk.

III. Elvi alapok
Az ország számos művészeti iskolájában folyik zenei, képző- és iparművészeti, tánc és drámajáték oktatás. Ezek a tevékenységek a tanulók tudatában csupán úgy integrálódnak, hogy egymás mellett tanulnak, közös rendezvényeken mutatkoznak be, tehát megismerik egymás tevékenységének a végeredményét. Iskolánk működésének első percétől kezdve ennél szorosabb együttműködést valósít meg az egyes művészeti ágak között. Ezt már az iskola emblémáján is kifejezésre juttatjuk:

Ennek a gondolatnak a jegyében – mintegy ars poetica-ként – alakítottuk tanáraink bemutatkozó műsorát is:
•    Videoklipek tanáraink eddigi tevékenységéből: kiállítás megnyitás, műhely bemutatása, jótékony célú koncert, kórushangverseny, előadói est, balett-előadás, társastánc, néptánc gála részletek.
•    Élő bemutató keretében
    -    hegedűszóra „kelt életre” egy faszobor, zongoraszóra egy vers,
    -    népi gyermekjáték népesítette be kézműveseink népi enteriőrjét,
    -    vetített háttér erősítette a vers mondanivalóját,
    -    keretjátékba foglaltan ropták a néptáncot,
    -    Csajkovszkij zongoradarabja festette alá Ahmatova költeményét.
Ennek a gondolkodásmódnak a gyakorlatba történő átültetése érdekében számba kellett vennünk, hogy melyek azok a lehetőségek, amelyeket napi pedagógiai munkánkban meg tudunk valósítani.
    Két különböző formában szervezeti keretet biztosítunk az integrációhoz:
•    Minden beiratkozott növendéknek lehetőséget adunk saját szakának tanulása mellett egy másik művészeti ág munkájába való bekapcsolódásra.
•    A különböző művészeti ágak tanulói közös produkciókat hoznak létre.
Megkerestük a különböző művészetek közös elemei révén megvalósítható együttműködési lehetőségeket:

1.    Zene – tánc

a/ Ritmusképzés: A ritmikus mozgásnak a zenei belső metrum-érzék szolgálatába állítása: Táncos lépéselemek a 2/4-es, 3/4-es, 4/4-es lüktetés átéléséhez.
b/ Hangsúlyviszonyok régi táncdarabokban: A lépések rendjét és a belső hangsúlyokat kipróbáljuk, összehasonlítjuk a menüettben és a keringőben.
c/ A táncdarabok tempóját a megismert, gyakorolt tánclépések segítségével határozzuk meg.
d/ A motívumok és mozdulatok tartalmát, érzelmi töltését egymásra vonatkoztatjuk.
e/ Közös rendezvény: A kétszakosok felváltva kísérik egymás táncát, ill. táncolnak egymás játékára.
f/ Távlatban: Saját együttesünk kíséri a néptánccsoportot, szolgáltatja a kíséretet a történelmi társastánc bemutatón.

2.    Zene – képzőművészet

a/ Elméleti alapvetésként elfogadjuk Apagyi Máriának és Lantos Ferencnek a „Pont – vonal – folt” elméletét.
b/ A mondanivaló különböző eszközökkel történő megjelenítéséhez felhasználjuk Sági Mária kutatási eredményeit a festői és zenei nyelv egymásra hatásáról.
c/ Rendszeresen és tematikusan, irányítottan folytatjuk a rajzok, képek „megzenésítését”, a zenedarabok lerajzoltatását.
d/ Igényes képi hátterű, versekkel színesített hangversenyeket, másként fogalmazva a képekhez illeszkedő művekből összeállított zenés-verses kiállítás-megnyitásokat szervezünk.

3.    Zene – drámajáték

a/ Zenés mesék: Andersen – Ránki: Pomádé király új ruhája, Két bors ökröcske és hasonló darabok bemutatása.
b/ Szó – indulatszó – motívum: jelentés és forma azonosságának és különbözőségének felismertetése, megvalósítása.
c/ Tagolás, formálás azonosságainak és különbözőségeinek felfedeztetése, gyakoroltatása:     Mondat – verssor – periódus
        Fejezet – tétel, majd később:
        Nagyformák: Pl.: Égető Eszter és a szonátaforma.
d/ Dráma, zene (és tánc) együttes megvalósulásának megismerése: operalátogatás.

4.    Tánc – képzőművészet (– kézművesség)

a/ Mozdulat a képen – a mozdulat képe: a térbeliség és időbeliség összefüggéseinek felismertetése, megérzetetése először táncot ábrázoló képen, programatikus táncdarabon. Később fokozatosan szeretnénk eljutni elvontabb következtetésekhez is.
b/ Alakzatok a táncban, kompozíció a képben, szoborban, épületben, tárgyakban: felismerés, megtapasztalás, összehasonlítás.
c/ Stílusok: Apránként felfedeztetjük a táncok, ruhák, képi ábrázolás azonos stiláris elemeit, szemléletét.
d/ A formálás folyamata: A pillanatnyi és a maradandó alakítása révén megéreztetjük az átélhető tér-idő szemlélet alapjait.

5.    Tánc – dráma

a/ Mozdulat – gesztus
    mozdulat – mimika
    gesztus – szó
    mimika – szó
mozdulat – szó: A kifejezés azonosságainak és különbözőségeinek megtapasztalása, a kommunikáció és a metakommunikáció elemeinek megfigyeltetése és gyakorlása.
b/ Tánc – dráma – táncdráma (a későbbiekben).

6.    Képzőművészet – dráma

a/ Dráma, dinamika a képzőművészetben (elsősorban művészettörténeti példákon mutatjuk be).
b/ / Zenés előadóesteket tartunk igényes képi háttérrel, a kiállított művek szellemében összeállított zenés-verses kiállítás-megnyitásokat szervezünk.

7. Három-négy művészeti ág együttműködésével létrejövő nagyobb szabású előadások csak közös produkciókon keresztül valósíthatók meg, egy növendék kettőnél több művészeti ágat nem választhat. A későbbiekben ilyen vállalkozásnak szánjuk egy-egy gyermekopera bemutatását.

IV. A megvalósítás első lépései

A munka kezdetén rögtön örömmel tapasztaltuk, hogy sok növendék – a teljes létszám közel 15%-a, 46 fő – élt a felkínált lehetőséggel, és választott második tanszakot. Ennek komoly pénzügyi vonzatai vannak, ezért csak a KOMA jelentős pályázati támogatásával tudtuk megvalósítani törekvésünket.
    Első lépésként az együttműködés elemi fokát alakítottuk ki: Felhívtuk növendékeink figyelmét a más művészeti ágakban szervezett rendezvényekre, szorgalmaztuk, hogy egymás munkájának az eredményét megismerjék. Örömmel tapasztaltuk, hogy gyermekeink, fiataljaink szép számmal voltak kíváncsiak a társművészeteket művelő társaik munkájára. Az érdeklődés felkeltése önmagában is fontos, de igazi célja törekvésünk szempontjából az volt, hogy a másik tagozat tevékenységének a megismertetése révén kedvet ébresszünk az együttműködésre.
    Azok a rendezvények, melyeken együtt mutatkoztak be a művészeti ágak, egy lépéssel közelebb hozták egymáshoz a különböző tanszakok növendékeit.   Fokozatosan alakult ki a tanszakok közötti együttműködés, egymás munkájának segítése, törekvés közös produkciók létrehozására.
— „Anno…” c. műsorunk volt az első növendék-előadás. Három művészeti ág, a zene, a tánc és a dráma tagozat növendékei mutatkoztak be egymásnak és a közönségnek. Megvalósult az első tanszakok közötti együttműködés: A dráma tagozat előadásának hangulatát zongorista növendék játéka erősítette, a Moličre Kényeskedők-ből alakított groteszk játék hangvételéhez jól illeszkedett Bartók Paprikajancsi c. darabja a Mikrokozmoszból.
— A „Téli varázs” két hétig tartó rendezvénysorozat volt, melyben már több műsorszámban kapcsolódtak be tanulóink egymás tevékenységébe: a Betlehemest szolfézs és gyermektánc csoport együtt adta elő, a drámajáték versenyben kézműves növendékek is részt vettek, a hegedű koncert után rendezett „Játék és muzsika 10 percben” kérdéseire muzsikus növendékeinken kívül a képzőművész szakosok és a Zeneiskola növendékei közül is akadtak válaszolók.
    Egyes tanszakok önálló rendezvényein is szerepeltek a társművészetek:
    Egy s más – a képző- és iparművészeti tagozat vizsgakiállításának a megnyitóján közreműködtek a 2. o. szolfézscsoport népdalénekesei.
    A dráma tagozat nyilvános záróvizsgáján Móricz Zsigmond: Dufla pofon, Baranyi Ferenc: A lóvá tett menyasszony, Benedek Elek: Szerencsének szerencséje, Móra: Csicseri történet című darabjaiban hegedűs, néptáncosok, társastáncosok, zeneóvodások, kézművesek működtek közre.

Második tanévünk kezdetén nemzetközi mini-fesztivált rendeztünk Iskolák, Országok, Művészetek Baráti Találkozója címmel a Visegrádi Együttműködés országaiból érkezett művészeti iskolák részvételével (Lengyelország: Siemianowice, Csehország: Blansko, Szlovákia: Galánta) a Nemzetközi Visegrádi Alap támogatásával.
•    Ezen első ízben saját népi zenekarunk kísérte a néptánccsoportot.
•    Radnóti Éjszaka c. versére stílusjátékot játszott a 2. osztályos drámacsoport. A verset különböző modorban megszólaltató drámások játékát zongoristák, balettesek támasztották alá: A tragikus hangú előadást C. Franck: Egy baba keservei, a „japános”-t Takács Cseresznyevirágzása és a balettesek, a „harcias” megszólaltatást Schumann Katonaindulója, az ovis stílusút Reschovszky Gólya-gólya c. zongoradarabja kísérte.
•    A Vira című portugál népdalt éneklő növendék produkciójában a társastánc csoport tagjai ibériai tánccal működtek közre.

    November 19.-én tv-s művészeti vetélkedőt rendeztünk, melyet a zenei műveltségi játékok mintájára a városi TV egyenes adásban közvetített, a közönséget, sőt, a tv-nézőket is bevontuk. A vetélkedőben zenei, táncos, képzőművészeti és irodalmi ismereteket, felismeréseket összekapcsoló kérdésekre művészeti iskolás növendékek és a város iskoláiból meghívott csapatok válaszoltak. A TV-nézők számára feltett kérdésre felnőtt válaszoló is akadt.

    Az integrációra példát mutatott dráma-tanárunk azáltal, hogy előadóművészként közös irodalmi – zenés előadóestet tartott hegedű- és gitárművész közreműködővel. A hazai főpróba után a produkciót Budapesten is bemutatták.
Az eddigi tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy az együttműködés motorja a dráma tanszak. Az irodalmi művek fogalmilag is pontosan meghatározott mondanivalója tűnik a legalkalmasabbnak arra, hogy maga köré vonzza a társművészeteket. Sokkal egyszerűbb pl. egy vershez zenét keresni, mint egy zongoradarabhoz verset.

V. Személyiségformálás

    Az integrált művészeti nevelés másik nagy területe a más művészeti ág munkájába is bekapcsolódó gyermekek, fiatalok személyiségének, ill. személyiségük változásának a figyelemmel kisérése. Szándékosan nem „személyiségfejlődésének vizsgálatát” írtam, mivel ehhez egyrészt egyelőre nincs elegendő számú mintánk, másrészt az új iskola indulásának pillanatában nem jutott energia és figyelem arra, hogy a leendő kétszakos növendékek és kontroll-csoportjuk személyiségvizsgálatát elvégezzük, ill. elvégeztessük. A kiinduló állapot rögzítése nélkül pedig minden egzakt mérés lehetetlen. A későbbiekben erre a vizsgálatra is sort kerítünk.
    Tapasztalat azonban van bőven:
•    Zongoratanárunk örömmel vette észre, hogy gátlásos növendéke a drámajáték órák hatására nemcsak lelkileg oldódott, hanem hangszeres mozgása is felszabadultabbá vált.
•    Kollégánk saját gyermekén tapasztalta, hogy a drámajáték hatására fellépése biztosabb lett.
•    Gyenge ritmusérzékkel rendelkezett hangszeres növendékünk a társastánc órák hatására sokkal pontosabb ritmusban játszik.
•    A lámpalázzal küszködő énekes növendék a közös színjátszásban jórészt legyőzte bénító izgulását.

A példák – a további, itt fel nem soroltak is – javarészt arról szólnak, hogy a zenetanulást hogyan segítették más művészeti ágak. Ellentétes irányú hatásról gyakorlatilag nincs adatunk. Ennek kettős oka van: Egyrészt a zenét tanulóknak van nagyobb múltjuk a művészetek tanulása terén, ők örülnek leginkább a megnyílt új lehetőségnek és élnek is vele. Másrészt fordítva alig fordul elő másodtanszak: A zenetanulást a hozzá elengedhetetlen gyakorlás miatt nem lehet mellesleg művelni, ezért a második tanszakot választó növendékek többsége a zenészek közül kerül ki, de a többi tanszak tanulói sem választják a zenét második tanszaknak. Gyakori a zene – drámajáték, a zene – tánc, a zene – képzőművészet párosítás, előfordul a kézművesség – tánc, valamint tánc – dráma összekapcsolása. Szinte valamennyi esetben nyomon követhető a két művészeti ág tanulásának egymást erősítő hatása. A későbbiek során pontosabb vizsgálatokra, mérésekre is érdemes lesz sort keríteni.

    Mindezek megerősítenek bennünket integráló törekvésünkben. Továbbra is kiemelt feladatunknak tekintjük a művészetek egymást erősítő hatásában rejlő lehetőségek kiaknázását, gyermekeink, fiataljaink harmonikus fejlődésének szolgálatát.

Kovács Győző