Progresszív zenepedagógiai törekvések

A 3. évezred új kihívásai - a globalizáció, a piac betörése az eszmék, a művészetek, a pedagógiai területére, az értékvesztés, a szélsőséges szabadosság, a brutalitás, a terror és a szorongás - új válaszokat követelnek a szellem, a művészet embereitől. Hogy ennek a megkerülhetetlen és elodázhatatlan feladatnak meg tudjunk felelni, elengedhetetlen a folyamatos tájékozódás, a tartalmi és szervezeti megújulás. Ennek fontosságára hívta fel hallgatóság figyelmét Kedves Tamás gordonkaművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem főtitkára a FÉSZEK Klub Gobelin termében az október 20-21.-én a Zenetanárok Társasága által rendezett konferencia nyitó előadásán. Az Európai Únió tagjának lenni nem csak gazdasági egységet jelent, hanem feltétlenül jelentenie kell a kulturális sokszínűséget, Európa népeinek egymást erősítő ismereteit, szokásait, művészetét is. Ha nem ezt az utat választjuk, az emberiség az ellenőrizhetetlen globalizált világban nem lesz képes kezelni a természettől és a másik embertől való elidegenedés, a valóságból egy média által manipulált virtuális világba menekülés veszélyét, amely pedig fennmaradásunkat veszélyezteti. Az egység felé vezető úton tehát kötelességünk megőrizni nemzeti önazonosságunkat, műveltségünket, tradíciónkat, népünk és nemzetünk iránti hűségünket, szeretetünket. És ugyanilyen fontos kötelességünk az is, hogy ismerjük meg és tartsuk tiszteletben más népek kultúráját, művészetét. Ez a konferencia akkor lesz sikeres, ha mindkét célt szolgálni fogja.

 A következő előadó, a Kolozsvárról érkezett Boér Mária előadásának címében a nyugati és keleti hangzásvilág szintézisének bemutatását ígérte. Növendékek és fiatal művészek eredeti magyar és román népi dallamok megszólaltatásával vezettek volna el bennünket a “tiszta forráshoz”. Sajnos a növendékek és az ifjú művészek nem érkeztek meg, az előadó a bejelentett előadás helyett a zene őstörténetének és a pentatóniának rég meghaladott értelmezésével igyekezett közelíteni népzenénk legrégebbi rétegeihez, a hallgatóság érzékelhető elégedetlensége közepette.

  Puskás Erzsébetnek, az Osztrák Zenepedagógiai Társaság elnökének előadása visszazökkentette a résztvevőket konferencia gondolatvilágába. Bemutatta az ausztriai zeneiskola-rendszer közelmúlt időszakát, amelyet a kiegyensúlyozott kultúrpolitika és a prosperitás jellemzett, de szomorúan szólt a jelenről, iskolák megszűntetéséről, a támogatás csökkentéséről. A magas óraszámok és a mi mércénkkel mérve igen magas tandíj ellenére nyugati szomszédunk jó színvonalú oktatással büszkélkedhet. A fejlett zeneiskola-hálózat mellett kialakult - részben a gyenge és sok helyen teljesen hiányzó iskolai énekoktatás pótlását szolgáló - elemi iskolai zeneoktatás azonban sajnos nem igazodik a zeneiskolák színvonalához. A tanításhoz felhasználható kottaanyag igen sokrétű, köztük olyanokat is találunk, amelyek jól szolgálják a kreativitásra nevelést, a modern pedagógiának a zeneoktatásban való megjelenését. Az osztrák és német kottakiadás hatalmas kínálatáról széleskörű tájékoztatást kaptunk a sok-sok prospektus révén.
 
 Gonda János főiskolai tanár, a tatai Kreatív Zenepedagógiai Intézet igazgatója, a ZETA alelnöke “A rögtönzés világa” c. kottasorozatát mutatta be. A rögtönzés, az alkotás vágya ott él minden gyermek lelkében, csak segíteni, bátorítani kell kibontakozását. Ezt a célt szolgálja az ismertetett kiadvány, bevezeti a tanárt és a diákot az improvizáció rejtelmeibe. A tanár és a kotta természetesen csak alapokat, támpontokat tud adni; tartalommal, élettel, zenével a muzikális növendéknek kell megtöltenie. A rögtönzés világa zongorára készült ugyan, de kellő empátiával bármely hangszerre adaptálható.  
 
 A Felvidékről érkezett a Galántai Művészeti Iskola igazgatója, Matyasovszky László. Iskolai munkája mellett gyakorló média-szakember, a Pozsonyi Rádió egyik közkedvelt zenei adását szerkeszti. Nagyon közelről érdekli az a bennünket is foglalkoztató szakadék, amely a gyerekek, fiatalok általánosan “fogyasztott” zenéje, és az iskola, a zeneiskola által közvetített zene között tátong. Azt az álláspontot képviselte előadásában, hogy az oktatásnak az adott helyzetből kell kiindulnia: Az igényesebb pop-zenén kell elkezdeni az ízlés, a kritikai érzék fejlesztését, és a tanár személyének elfogadása, a diákok iránt tanúsított szeretete ad alapot a nyitásra a különböző stílusok felé. Erre épülhet a zenei nevelés hagyományos rendszere a kor követelményeinek, kihívásainak megfelelő, folyamatosan megújuló formában. 

 A szombati programra igen rangos esemény tette fel a koronát: A Széchenyi Akadémia meghívta konferenciánk résztvevőit Sári József zeneszerző, főiskolai tanár akadémiai székfoglaló koncertjére a Magyar Tudományos Akadémia Kongresszusi Termébe. Az életműből gondosan válogatott kamarazenei koncerten keresztmetszetet kaptunk Sári József művészetéből munkássága kezdetétől napjainkig, az új élmények között örömmel fedeztük fel a már ismert darabokat.

 Vasárnap a Városligeti fasorban, a Rátkay Klubban folytatódott a konferencia. Pirigyi Béla, a Beregszászi Művészeti Iskola igazgatója, a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség elnöke helyettesével, Sárady Margóval együtt Kárpátalját képviselte konferenciánkon. Beszámolt a nehéz gazdasági helyzet ellenére lelkesen végzett munkáról, az iskola növendékeinek nemzetközi sikereiről. Az ukrajnai művészeti alapképzés sajátossága, hogy az iskolatípusban a képzés a 14. életévben befejeződik. Azt követően hivatalosan már csak hivatásos képzés van. Fontos feladatként jelölte meg azt az összekötő szerepet, amelyet a kárpátaljai magyar diákok és tanárok a magyar és az ukrán kultúra kölcsönös megismertetésében játszanak. Kiadványokról szólva elmondta, hogy elsősorban a régebbi, főleg orosz kiadású kottákból tanítanak, amelyek közül sok kiadvány a magyarországi kollégák között is ismert. Megmutatta annak az új sorozatnak a darabjait is, amely az utóbbi években jelent meg, és azt a progresszív szemléletet tükrözi, amelyet a konferencia címében is megfogalmaztunk. 

 Bánki Vera és Kismartony Katalin “Zene-játék” című alsó tagozatos ének-tankönyv sorozata széleskörű érdeklődést váltott ki annak ellenére, hogy a hallgatóság soraiban általános iskolai tanító egyáltalán nem volt. A könyvek koncepciója, a játékos ismeretszerzés és készségfejlesztés a közvetlenül nem érintetteket is érdekelte. A csoporton belüli differenciált foglalkozást újszerű tananyag-beosztás szolgálja, a nyitott könyv egyik oldalán egy-egy zenei elemnek az igényesebb, a másik oldalán a könnyebb példái találhatók. A könyvek külalakja, képanyaga, áttekinthetősége, nyomdai kivitelezése egyaránt gondos, szeretettel végzett munkáról tanúskodik. Többen megfogalmazták, hogy zeneiskolai előképzőben és szolfézsórákon kiegészítő anyagként sokoldalúan felhasználhatónak tartják és kipróbálják.
 
 Dénes László és Szászné Réger Judit Hegedű ABC-je már három éve megjelent, de tartalma, szellemisége folytán feltétlenül ide kívánkozik a konferencián bemutatott kiadványok közé. Yehudi Menuhin azért adta nevét és ajánlását ehhez az új hegedűiskolához, mert a korszerű pedagógiai szemléleten túl anyagválasztása felöleli sok-sok nép gyermekdalait, más népek szellemiségének megismerésére sarkall, más kultúrák iránti nyitottságra nevel. A társszerző Szászné Réger Judit élvezetes előadásában az előbb említetteken kívül felhívta a hallgatók figyelmét a kottában található fényképek, ábrák gyakorlati hasznára, a kiadvány felépítésének metodikai, didaktikai jellemzőire. Tanulságai nem csak a hegedűsöknek szólnak.

 Az egyes előadások után csak korlátozott időben volt lehetőség arra, hogy a hallgatóság kérdezzen, állást foglaljon. A kerekasztal beszélgetés folyamán azonban bőséges alkalom nyílott a hallottak, látottak megvitatására, információk, címek cseréjére, a konferencia témáinak “hazavihető” továbbélésére. 
 A zárszóban Dénes László a felvetett témák rövid összefoglalása mellett annak a reményének adott hangot, hogy a ZETA tagjai értelmes, hasznos ismeretekre tettek szert élvezetes formában.