Legány Dénes

1999. április első felében lehetőségem nyílt arra, hogy két hetet töltsek Svédországban, tapasztalatokat gyűjteni elsősorban a zeneoktatási rendszerről ill. módszerekről, valamint az ország általános zenei életéről. Skandináviai utam a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a stockholmi Svéd Intézet együttműködése keretében valósulhatott meg, így köszönettel tartozom ezen szervezeteknek és az ő munkatársaiknak (Kígyós Erzsébet, Catharina Mannheimer). Számos svéd kolléga és barát nyújtott segítséget kinti tartózkodásom idején. Külön köszönöm Brita Bremberg tanárnőnek (Stockholm) és Christer Wiklund rektor úrnak (Piteĺ) a szíves támogatást, a látogatási programok megszervezését és az általános tájékoztatásokat.
 A kéthetes tanulmányutam során a Svéd Zenei Információs Központ és a Svéd Zeneiskola-szövetség vezetőivel is tudtam fontos megbeszéléseket folytatni.

A stockholmi Királyi Zeneakadémia (Kungliga Musikhögskolan)

Előre bocsátom, hogy nem a magyar névnek megfelelő Royal Academy of Music-ról van szó, mely – a budapestivel ellentétben – nem oktatási intézmény, hanem országos tanácsadó testület, nem kizárólag és nem elsősorban oktatási területekkel foglalkozva. A magyar Liszt Ferenc Zeneakadémiának a Kungliga Musikhögskolan a svédországi megfelelője. Az egyetemi szintű zenei képzés egyébként a miénkhez nagyon hasonló rendszerben zajlik: a fővárosban és öt vidéki városban (pl. Göteborg, Malmö, Piteĺ). Ezen intézmények közül egyedül a stockholmi az önálló intézet, a többi pedig a helybéli egyetem zenei fakultásaként működik. Ami viszont eltérés a magyar rendszertől: valamennyi vidéki intézmény is egyetemi szintű és rangú.
 A stockholmi Zeneakadémia (KMH), melyet III. Gusztáv király alapított, a világ egyik legrégebbi felsőfokú zeneoktatási intézménye, a képzési lehetőségek széles választékát nyújtja hallgatóinak. Mind a művészképző, mind a tanárképző tagozatukon három fő terület közül választhatnak a növendékek: klasszikus zene, jazz ill. népzene. Zeneszerzés, magánének és hangszeres tanszakokon posztgraduális programokat is indítanak. Egyházzenei képzésük diplomával zárul, ezt követően – posztgraduális formában – orgonaművészi képesítést lehet szerezni. Diplomás vezénylési tanfolyamaik után lehet szakosodni zenekari karmesteri ill. kóruskarnagyi továbbképzésekre, mely az egyetlen ilyen lehetőség az országban. Ezeken felül a KMH-ban lehetőség nyílik egyedi tanfolyamok elvégzésére is, mint pl. számítógépek zenei alkalmazásai, kutatási programok, zongora-hangszerész kurzus, zeneterápia.
 A 20 tanszék tanárai között Svédország vezető muzsikusait és zenepedagógusait láthatjuk. Rajtuk kívül számos, rövidebb-hosszabb időre meghívott vendég-tanár is oktat az intézményben. A képzést egyéni ill. kiscsoportos (3-5 fő) formában szervezik meg. Valamennyi programban szerepelnek szabadon választható tárgyak, melyeken keresztül a növendékek saját képzésük orientáltságát bizonyos mértékig maguk is tudják irányítani.

Képzési területek
A legalacsonyabb felsőfokú fokozat (Bachelor’s Degree, mely talán leginkább a magyar szakmai érettségihez hasonlítható) két év teljes képzésben való részvétel után szerezhető meg. A magyarországi diplomával megegyező szintű Master’s Degree két további, teljes képzésben töltött év után adható ki. A tanárképzésben összesen 4 tanulmányi év sikeres elvégzése szükséges a Master’s Degree megszerzéséhez.

Statisztikai létszám adatok:
– Hallgatói létszám: 750
– Külföldi hallgatók létszáma: 15
– Alkalmazottak (pedagógus-, irodai és fizikai állomány) összesen: 350

A hallgatók, bizonyos feltételek megléte esetén, az intézményi képzés teljesítéseként külföldön is folytathatják tanulmányaik egy részét. A KMH tagja a skandináv államok azon felsőoktatási szövetségének, melynek résztvevő intézményei elfogadnak egy év, másik résztvevő intézményben eltöltött képzési időt.
 Tekintettel arra, hogy a svéd felsőoktatás teljes mértékben ingyenes, a jelentkezőknek komoly felvételi vizsgát kell tenniük. A jelentkezési határidő minden év január közepe. A március-áprilisban a KMH szakmai szervezésében, iránymutatásaival zajló felvételi vizsgák országosan megegyező anyagúak és szintűek. Átlagosan a jelentkezők 8-10 %-a nyer felvételt. Külföldi hallgatók – a magyar rendszerhez hasonlóan – a hivatalos kereten felül, tandíjfizetés fejében tanulhatnak a KMH-ban.
 Az intézmény nem volt teljesen ismeretlen a számomra, hiszen egy évvel ezelőtt, 1998. májusában az Iskolai Zenei Nevelés Európai Társasága (EAS) itt tartotta éves konferenciáját és közgyűlését. Akkor már lehetőségem volt rövidebb szakmai megbeszélésekre és a KMH-val való globális megismerkedésre.
 Akkor is, most is az első pillanatban már nagy hatással volt rám a pedagógiai munkát segítő technikai felszereltség minősége és mennyisége. Minden tanár a kizárólagosan saját termében tanít, mely egy akusztikus és több digitális zongorával van felszerelve. Ez utóbbiak, fejhallgatós lehetőségük révén gyakorlásra, csoportos vagy elszigetelt egyéni munkára rendkívül alkalmasak. Ezen kívül Internet- és zongora-klaviatúra csatlakozással ellátott személyi számítógép és mindennemű zenei felvétel lejátszására alkalmas hifi-berendezés található valamennyi teremben. A folyosókon további digitális hangszerek sorakoznak, melyeknél szinte reggeltől estig lehet gyakorló diákokat látni.
 A zeneelmélet tanszékhez (music education department) tartozik valamennyi nem hangszeres tantárgy. A tanszék tanárai egyúttal aktív kutatók és publikálók is: legtöbbjük saját tankönyvét, munkafüzeteit használja, melyek az intézmény kiadásában a könyvtárban és a házi könyvesboltban is megtalálhatóak. A tanszéki foglalkozásokat kiscsoportos formában szervezik, oly módon, hogy az egyes csoportok tagjai más-más hangszeres főtárgyakat képviseljenek, így egyrészt ezáltal is szerezhetnek a növendékek tapasztalatokat egymástól, másrészt lehetőség van kisebb kamarazenei formációk összeállításához. A zeneszerzési és vezénylési foglalkozások egy része egyéni képzés keretében zajlik.
 Lars-Erik Rosell, a zeneszerzés-képzés vezetője elmondta, hogy a közelmúltban bizonyos racionalizálást (számunkra rendkívül ismerős fogalom!) kellett végrehajtaniuk az intézményben, melynek eredményeként néhány foglalkozás-típus megszüntetésre ill. összevonásra került, valamint óraadó tanárok szerződéseit nem tudták megújítani. Pillanatnyilag tervezik a doktorképzés bevezetését. A végzett fiataloknak gyakran komoly elhelyezkedési gondokkal kell szembenézniük, amennyiben nem sokoldalú az érdeklődésük és végzettségük (ez utóbbit hivatott elősegíteni a képzés választható tantárgyainak szabad összeállítása).
 Az óralátogatásokon szerzett tapasztalataimból szeretném kiemelni, hogy valamennyi foglalkozás igen sokszínű és sokrétű volt, az alapvető zenei képességek fejlesztésének minél több területét felölelve. Minden feladat, tennivaló alapjául zeneirodalmi idézetek szolgáltak, igen nagy számban XX. századi szerzőktől. A gyakran igen rövid idézeteket – néha feldolgozás előtt is, de a feladat elvégzését követően mindenképpen – meghallgatták híres előadók tolmácsolásában. Zeneelméleti kérdések területén érdekes volt megtapasztalnom a magyar és svéd képzés alapvető különbségeit, pl. az összhangzattani jelölések más rendszerét, a poliritmia tanításának jelentőségét, és számtani beosztásokon nyugvó alapjait. A szolfézs jellegű foglalkozások keretében általában zeneelméleti, hallásfejlesztési és XX. századi zeneirodalom-ismereti kérdésekre és technikai gyakorlatokra egyaránt sor került. A memória-fejlesztés számomra legalábbis – egy kicsit a háttérben maradt.
 A ritmikai tudásra és az ezirányú képességek fejlesztésére különös hangsúly helyeznek. Rhythmics elnevezésű tantárgyuk a szolfézs és a zenei munkaképesség-gondozás speciális keveréke. Bizonyos tornaszerű mozgásfeladatokon keresztül, szinte játékos módon gyakoroltak be poliritmikus és változó metrumú képleteket, szintén zeneirodalmi idézetek (Orff, Bernstein) alapján.

A piteĺi Zeneakadémia
Az intézmény adminisztrációban és gazdaságilag a közeli Luleĺ elsősorban műszaki – egyeteméhez tartozik, szakmai kérdésekben teljesen önálló. Létszámuk minden vonatkozásban nagyjából fele a stockholminak. Velük kapcsolatban arról a szokatlan, összetett képzési struktúráról szeretnék szólni, mely a világban talán egyedülálló. Az itt folyó oktatás három fő területet ölel fel:
– általános zenei képzés 
– hangmérnöki képzés
– média-pedagógusi és multimédia-képzés
E három terület állandó kölcsönhatásban van egymással egyrészt a számos közös projekten keresztül, másrészt a stockholminál még szabadabb tantárgyválasztás lehetősége miatt. Az ellátott területek miatt technikai felszereltségük bámulatra méltó: az előbbiekben ismertetett stockholmi helyzethez képest, azon felül saját TV- és rádió-stúdióval, saját helyi rádió-adóval, lemez-stúdióval, elektroakusztikus zenei stúdióval, egy 24 munkahelyes, multimédiás, internetes számítógépes szaktanteremmel, két hangversenyteremmel, több orgonával, valamennyi zongora főtárgy-teremben két-két Steinway-zongorával rendelkeznek.
 A képzés terén fokozatosan térnek át a kötött időtartamú képzésről a credit-rendszerre. Diplomával záruló programjaik a következők:

– 4 éves iskolai zene- ill. ének-tanárképző (mind egyszakos, mind – más környező felsőoktatási intézményekkel együttműködve – kétszakos formában)
– 4 éves egyházzenei képzés
– 2 éves hangmérnöki tanfolyam
– 2 éves zeneszerzési, hangszerelési és feldolgozói képzés..
– 2 éves médiapedagógiai, multimédia és digitális technika-kezelői tanfolyam 
– 2 éves jazz-tanszak

Posztgraduális képzési formáik:
– zeneszerzési (3-4 év)
– zongoraművészi (2-3 év) 
– kórus-karnagyi ( 1 év)
– zenepedagógusi ( 1 év) és 
– hangmérnöki ( 1-2 év).
Doktori programjaik szintén bevezetés előtt állnak, ezek egyike, a zenepedagógiai, már működik.
 A rektor tájékoztatott, hogy egyik fő tervük, hogy a zeneakadémia a kisváros életében egyfajta központi kulturális szerepet is betöltsön, közművelődési feladatok ellátásával. Aktív együttműködésre törekednek a környék más kulturális és gazdasági szervezeteivel, létesítményeivel, cégeivel. A legfontosabb kulturális kapcsolatok közé tartozik az együttműködés a helybéli kamaraoperával és nyári zenei fesztivállal, valamint a luleĺi kamaraegyüttessel. Az intézmény három-arcúsága révén számos céggel is komoly kapcsolatot tartanak fenn, elsősorban a video- és film-ipar, és a digitális technika területén.
 Szeretné a rektor a szabad tantárgy-választás körét kibővíteni, ill. a növendékek számára a jelenleginél is nagyobb teret adni e téren, mivel meggyőződése szerint - a jövő munkaerőpiacán nagy jelentősége lesz a különleges szakmáknak, azon munkavállalóknak, akik végzettségük alapján akár egyedülállóak a saját területükön. A szabad-tantárgyválasztás kiszélesítése új foglalkozások, szakmák létrejöttét is elősegítheti, ami szintén az általános fejlődés fontos állomása.
 A város vezetése elfogadta annak a 10 éves kulturális fejlesztésnek, beruházásnak a tervét, melynek keretében a Zeneakadémia és a jelenleg is meglévő diáklakások körül egy teljesen új kulturális központ épül fel, szakma szerint kapcsolódó cégek részvételével, együttműködésével és majdani jelenlétével.

A svéd zene- és művészeti- („kultúr” ) iskolák szövetsége (SMOK)
A SMOK 1996-ban alakult, hogy összefogja az ország zeneiskolájának munkáját, különös tekintettel arra, hogy ezen intézménytípusra semmiféle országos érvényű törvény, szabályozás, rendelet, tanterv nem vonatkozik.

 Svédországban jelenleg 289 települési önkormányzat működik. Valamennyinek joga fenntartani művészeti iskolát, ehhez azonban állami támogatást nem kapnak. A finanszírozás két összetevője az önkormányzati források, ill. a szülői befizetések (tandíj). Országos átlagban egy gyermek oktatásáért félévenként 481 SEK tandíjat fizet a szülő. (Második, harmadik, stb. gyermekre többnyire tandíjmérséklés jár, több helyen a második tanszakért nem kell külön fizetni.) Az önkormányzati támogatás mértéke igen eltérő, 0-1025 SEK között mozog félévenként.
 Az oktatás megszervezése is teljesen egyéni, egymástól eltérő lehet. Többnyire 9-10 éves korban kezdik a gyermekek a hangszeres foglalkozásokat. Bármely létező hangszerből lehet választani. 1-2 éven keresztül, amíg a növendék tehetsége nem látható a szülők számára, bérlik a hangszereket (vonós esetében a felnőtt méretek használhatóságáig). 10-13 éves korban hetente egyszer 30 percben 3 gyermek oktatása zajlik (kiscsoportos formában). E foglalkozások többnyire az általános iskolai tanítási idő alatt folynak, tekintettel arra, hogy a legtöbb általános iskola örömmel veszi, ha tanulóik zenét is tanulnak. A zenetanár „házhoz megy”, így az általános iskola épületében zajlik az oktatás. 14-16 éves korban már heti egyszer 20-25 perc egyéni oktatást kapnak a hallgatók.
 Az oktatott anyag is nagy eltéréseket mutat (érződik a nemzeti tanterv hiánya). Azonban szinte mindenhol mindhárom típusú zenei anyaggal megismertetik a gyermekeket: népzene, klasszikus és könnyűzenei műfajok. A szolfézs-zeneelmélet jellegű oktatás megléte szintén az iskola egyéni döntésétől függ. Az ún. kultúr-iskola a magyar művészeti iskola típusának felel meg: zene, tánc, dráma és képzőművészeti ágakkal.

Statisztikai adatok:
 
 

 A művészeti iskolákban alkalmazott korhatár többnyire 20 év. Ezt követően az ún. népfőiskolai rendszerben lehet művészeteket tanulni.
 A SMOK tagjainak határozott egységére törekszik gazdasági kérdésekben, közös problémák megoldásában, a kormányzati szervekkel való kapcsolattartás és tájékoztatás kérdéseiben. A skandináv modellt példaértékűnek tartják, céljuk, hogy minden művészeti iskolába jelentkező gyermek felvételt nyerhessen, szemben a jelenlegi helyhiányok miatt 40.000 „várólistás” gyermekkel. Az ő érdekükben is próbálják az állami támogatási rendszert – valamilyen formában – ezen iskolatípusra is kiterjesztetni. A tandíjak alacsony szinten tartása is fontos szempont, hiszen ilyen módon valamennyi svéd család számára elérhető a gyermekek) művészeti oktatása.
 Nemzetközi kapcsolatok terén, mint az EMU (az Európai Zeneiskola Unió) nemzeti szervezete, igen szoros együttműködést alakítottak ki a többi skandináv állam (Norvégia és Dánia) hasonló szervezeteivel, valamint gyümölcsöző kapcsolatokat tartanak fent más nemzeti EMU-szervezetekkel is, így a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségével is.

A Svéd Zenei Információs Központ (Svensk Musik)
Az Információs Központ a svéd jogvédő hivatal épületében, jogvédő szervezetek és zeneszerző egyesületek együttműködésének eredményeként fejti ki tevékenységét évtizedek óta. Fő profiljuk a mai svéd zene – elsősorban komolyzene – dokumentálása és nemzetközi promóciója.
 Roland Sandberggel, a Központ vezetőjével hosszasabb megbeszélésre nyílt lehetőségem. Beszélgetésünk során egyrészt bemutatta a Központ működését, ismertette mindennapos munkájukat, tájékoztatott más svéd országos zenei szervezetek (pl. a Svéd Zenei Tanács) ill. a Skandináv Zenei Bizottság működéséről, másrészt véleményt cseréltünk több nemzetközi zeneművészeti kérdésről és országaink zenei életének hasonlóságairól-különbségeiről, a kapcsolatok elmélyítésének lehetőségeiről.
 Úgy ítélem meg, hogy a két ország kulturális-zenei együttműködését, mind az általános zenei élet, mind a zenepedagógia területén érdemes lenne minél komolyabban fejlesztenünk, elmélyítenünk, kihasználnunk. Kölcsönösen van mit ellesnünk, megtanulnunk egymástól.