Lélekgyógyítás zenével

Nagyszabású rendezvénysorozatnak lehettek részesei mindazok, akik április 12-én és 14-én részt vettek a Magyar Zeneterápiás Egyesület kurzusán, valamint április 13-án a Magyar Zenei Tanács által szervezett konferencián. A háromnapos program április 12-én délután kezdődött az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Karán a Magyar Zeneterápiás Egyesület szervezésében. Másnap a Zeneakadémián folytatódott a „Hang és lélek” c. konferencián való részvétellel, majd a harmadik napon a zeneterápiás kurzus második részével zárult a rendezvénysorozat.
 A zeneterápiás kurzus előadója Gabriela WAGNER zeneterapeuta (Argentína) volt. Diplomája megszerzése után Rolando Benenson mellett autista és pszichotikus gyermekek kezelésével foglalkozott, jelenleg serdülők és felnőttek klinikai gyógyításában is részt vesz. Mint a Salvador Egyetem Művészeti Karának professzora oktató munkája mellett tagja a Zeneterápiás Világszövetség vezetőségének (1993), elnöke az Etikai és Kutatási Bizottságnak. Az Argentin Zeneterápiás Egyesület alelnökeként (1986), később elnökeként (1993-98) számos publikációját ismerhette meg a szakma (Argentína, Brazília, USA, Olaszország, Spanyolország, Hollandia, Franciaország). Előadásai és írásai elsősorban a Benenzoni Zeneterápiai Modell nemzetközi megismertetéséhez kapcsolódnak, amely a hang és az emberi komplexum kutatásával foglalkozik.
 „A zeneterápiás Világszövetség Klinikai Gyakorlati Bizottságának 1996-os Világkongresszusán elfogadott meghatározása szerint a zeneterápia során a képzett zeneterapeuta tervezett, egyéni vagy csoportos folyamatban használja a zenét vagy a zenei elemeket (hang, ritmus, dallam, harmónia) annak érdekében, hogy elősegítse és megkönnyítse a kommunikációt, a kapcsolatokat, a tanulást, a mobilizációt, a kifejezést, a szerveződést és más fontos terápiás célok elérését, hogy ilyen módon fizikai, érzelmi, mentális, szociális és kognitív hiányosságok áthidalását segítse elő.
 A zeneterápia célja az egyén lehetőségeit feltérképezni és/vagy sérült funkcióit helyreállítani, hogy érjen el jobb inter- és intrapszichés és/vagy interperszonális integrációt, és mint következmény egy magasabb színvonalú életet a prevenció, a gyógykezelés vagy a kezelés révén.”
 Április 13-án a „HANG ÉS LÉLEK” c. konferencián elhangzott előadásában így jelölte meg Gabriela Wagner a zeneterápia fogalmát és célját. 12-én és 14-én a Magyar Zeneterápiás Egyesület kurzusán megtapasztalhatták a résztvevők mindezt a gyakorlatba átültetve. Az első napon az autizmus kezelésével kapcsolatos sajátélményű gyakorlatokon vettek részt. Hangsúlyozva az “autista” és az „autisztikus” fogalmak szétválasztásának fontosságát, kiderült, hogy a zenei jellegű gyakorlatok során szerzett tapasztalatok sokkal pontosabbá tehetik a diagnózist. A hivatásos zenészekből, zenepedagógusokból és más szakos pedagógusokból, gyógypedagógiai főiskolás hallgatókból álló csoport tagjainak bőven kijutott az önismeretet és a szakmai ismereteket egyaránt gazdagító, megható, néha megdöbbentő erejű élményekből. Az előadó kiválóan beszéli a nyelvet, lévén magyar származású. Videofilmeken mutatta be a nemzetközi – főleg tengerentúli – zeneterápiás kutatások élvonalbeli szakembereinek műhelypéldáit, kutatási eredményeit (Rolando O. Benenson, Kenneth E. Bruscia, José Dmenech, Luis Blasco, Francisco Vercher, Higino Lopez, Marie Priestley, David Aldridge, Juliette Alvin, Tony Wigram).
 Benenson a zeneterápiát olyan paramedikális beavatkozásként kezeli, amely lehetővé teszi a regresszív (visszaható) effektusok felidézését a hang, a zene, és a testmozgás által. A megnyílt kommunikációs csatornák használata ezután lehetőséget biztosít az egyén tanításához és szociális megnyeréséhez. A tudományos megalapozottságú, szisztematikusan felépített előadás bemutatta az ISO alapelv működését is. A Benenson nevéhez fűződő koncepció az ISO rezonancia (identité sonore) olyan hangazonosságot jelent, amely összegzi a hang, a zaj, a zene külső és belső létének érzelmeket befolyásoló hatását, azt, ami akár egyéni, akár csoportos helyzetekben a személyes én jellemző, egyénítő fogalmához kapcsolódik egy adott kultúra összefüggéseinek tükrében. Megtudhatták a résztvevők, hogy a Kodály-modellt ma is oktatják Argentínában a Salvador Egyetem Zeneterápia szakának különböző tantárgyaiban. A mester gondolatai ma is élnek, átadásának módjai változhatnak csak az idővel.
 Április 13-án került sorra a Hang és lélek című egész napos konferencia a Zeneakadémia Kistermében. A Magyar Zenei Tanács pályázati támogatások segítéségével tette lehetővé a konferencia és a hozzá kapcsolódó tanulmánykötet megszületését. A zenés ébresztővel (Sáry László) kezdődő program elnöki megnyitóját Csengery Adrienn tolmácsolta, majd a konferencia megtisztelő védnöki köszöntéseit hallhatták az egybegyűltek elsőként Szőnyi Erzsébettől, majd dr. Kiss Ádám oktatási minisztériumi államtitkártól és Tihanyi Lászlótól, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektorhelyettesétől. 
 A konferencia előadásai a zene és tudomány, valamint a zene és nevelés témaköreihez kapcsolódtak. A zene időtlen értéke és a társadalom kapcsolatában új utakat kereső előadók a tudomány legújabb eredményeivel kívánták megismertetni a konferencia résztvevőit. 
 Arany János (Baár Madaras Református Gimnázium) zenetanár, iskolaigazgató a rendezvény tervének megszületését mutatta be a „Psalmus Humanum” elnevezésű zenepedagógiai bemutatósorozat eredményeinek felhasználásával. Ezt követte dr. Hámori József agykutató felszólalása, aki a meglévő tudományos eredmények tükrében a 21. század magyar oktatáspolitikájának megújulására hívta fel az érdeklődők figyelmét. Előadásának végén az USA „Reserve” Bank elnökének oktatással kapcsolatos gondolataiból idézett: „A modern gazdaság növekedése nagyon fontossá teszi az absztrakt gondolkodásra való képesség fejlesztését. Ehhez pedig elengedhetetlen – többek között – a zenére és művészetekre történő nevelés fokozottabb részvétele (…)” 
 A muzikalitás lelki szerveződésének méhen belüli gyökereiről tartott előadást dr. Bagdy Emőke pszichológus, pszichoterapeuta. A Károli Gáspár Református Egyetem professzorasszonya a magzati muzikalitás meghatározó szerepét, a mélymemoria öntudatlan történéseit mutatta be. 
 Dr. Tényi Tamás (Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Pszichiátriai Klinika) pszichiáter, pszichoterapeuta a nonverbális gyógymódok jelentőségét és hatásmechanizmusát ismertette a legújabb csecsemőkutatások tükrében. 
 A konferencia első részét Laczó Zoltán zenepszichológus (Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem) előadása zárta. A több évtizedes kutatói tevékenységéről közismert nemzetközi hírű zenepedagógus a Magyarországon végzett transzferkutatásokról adott áttekintést (Kokas, Vitányi és munkatársai, Barkóczi-Pléh, Laczó) majd az iskolai ének-zenetanítás aktuális helyzetével foglalkozott. A komplex művészeti hatások és az értéktolmácsolás jelentőségére hívta fel a figyelmet. (Laczó Zoltán előadásának szerkesztett változata lapunk 33-40. oldalain olvasható.)
 A konferencia második részét Sáry László zeneszerző lenyűgöző, közös énekléshez kapcsolódó kreatív gyakorlatai nyitották meg. Ezt követte a hamburgi származású Rainer Knappek zeneterapeuta tanulmányának ismertetése Kollár János klinikai szakpszichológus tolmácsolásában „Az intenzív zenei nevelés hatása a gyermekek általános és individuális fejlődésére” címmel. A szerző azonos című dolgozatának részlete Hans Günther Bastian berlini felmérése alapján készült, amely az emelt óraszámú aktív zenélés hatásait vizsgálta bizonyítható elméleti, gyakorlati és zeneterápiás következtetések összegzésének megfogalmazásával. 
 Gabriela Wagner (Argentína) zeneterapeuta hazájának kutatási eredményeit mutatta be a zeneterápia és a sérült gyermekek kapcsolatában. A modern zeneterápiai mozgalom az 1950-es évek végétől Argentínában kidolgozott koncepcióra épülve, nagyon rövid idő alatt bizonyítható eredményeket hozott létre. Rolando Benenson pszichiáter ISO-rezonancia koncepciójának köszönhetően elismert nemzetközi zeneterápiás modell született a mentális problémák megoldására.
 Dr. Juhász Zoltán duda- és furulyaművész, villamosmérnök, a népzene tanulásának hagyományos módjáról tartott előadást. Példákkal igazolta, hogy a népzene jellegzetes variáló előadásmódja az örökítő kultúra zenei üzeneteinek fennmaradását nem szünteti meg, az újrafogalmazás képes megőrizni az archaikus nyelvi kereteket. 
 A funkcionalitáson alapuló ének-zeneoktatás kérdéseiről beszélt Bubnó Tamás zenetanár, egyházzenei szakember. Előadásában a magyar zeneoktatás helyzetének jövőjét mutatta be, amelyet a közösségi liturgikus éneklés hagyományainak a schola cantorum szisztéma alkalmazásának gyakorlatában lát megvalósulni. 
 Pászti Károly zenetanár hozzászólása a tankönyvek és a zeneoktatás egyre heterogénebb helyzetének bemutatásához kapcsolódott, amelynek megoldását egy időszerű szemléletváltással és egy zenetanítási reformprogram-kidolgozásának aktualitásával indokolt. 
 A konferencia záró referátumaként Földes Imre zenetörténész gondolatait hallhatta az érdeklődő közönség a felsőfokú zenepedagógus-képzés új útjainak lehetőségeiről. 
 Befejezésül Csengery Adrienn a Magyar Zenei Tanács elnöke mondott köszönetet a konferencia előadóinak, valamint a Hang és lélek c. tanulmánykötet minden szerzőjének magas színvonalú közléseiért.
 A kiadvány szerzői között az előadókon kívül több neves szakember írásaival is találkozhat az érdeklődő olvasó. Urbánné Varga Katalin, a Magyar Zeneterápiás Egyesület elnöke, a Zeneterápiás Világszövetség vezetőségi tagja „Rakják, rakosgassák magas Gyívó várát…” címmel Kodály Zoltán örökérvényű zenepedagógiai gondolatainak segítségével bizonyítja a zenei aktivitás saját élményű tapasztalatának fontosságát, amelynek újraértelmezésével lehetőség nyílt a gyógypedagógia területén új szemléletű és tartalmú, elérhető célokat megvalósító zenei tárgyak kidolgozására és bevezetésére. A szemléletváltás és az ebből fakadó eredmények biztatóak. Ezt igazolják a „Psalmus Humanus” ’Válaszkeresés korunk kihívásaira Kodály eszméi alapján’ című program munkacsoportjának bemutatói is. Ideális volna, ha a pedagógusképzés valamennyi szakembere fölfigyelne a tudományos kutatások általános érvényű felismeréseire, a művészi tevékenységek személyiségfejlesztő hatásainak egyetemes értékeire.
 Dr. Barkóczi Ilona pszichológus (ELTE Bölcsészettudományi Kar Pszichológiai Intézet) tanulmánya a Kodály-féle ének-zene tanítás széles körű pozitív hatásának vizsgálati eredményeit foglalja össze „Kodály zenei nevelési módszerének pszichológiai hatásvizsgálata” címmel. Az 1978-ban készített intelligencia- és kreativitástesztekkel mért kecskeméti vizsgálat ma is egyedi érték, melynek tanulsága napjainkra sem vesztette el aktualitását: „az alacsony szociális környezetből való gyermekek a második évre túlszárnyalták a kreativitás tesztekben elért eredményeikkel nemcsak a saját iskolájukból való kontrollosztályét, hanem még a magasabb szociális környezetű iskola osztályáét is”. (Tanulás, kezdeményezés, alkotás. ELTE, Eötvös Kiadó, 2001., 59. oldal)
 A kötetben olvashatjuk dr. Fekete Anna: „Mindenik embernek a lelkében dal van” c. írását, amely az éneklésről, az énektanításról és a magyar néphagyományról közöl megkapó gondolatokat. A közismert szerző mint művész-tanár, pszichológus, zene- és mozgásterapeuta az archaikus gyökerek felbecsülhetetlen értékeiből merített. „Talán számunkra is egy új világ tárul fel, ha – a tanítással várva egy kicsit – előbb hallgatjuk, meghalljuk gyermekeink lelkét, érzelmeit, … és ha engedjük, hogy ők is mindenekelőtt saját lelkük hangját hallják meg, ha énekelnek.” (Hang és lélek. Magyar Zenei Tanács, 2002., 129. oldal) 
 Az ideális iskola képének megrajzolását vetíti elő Orosz Lajos gyógypedagógus és humánszervező, aki „Művészeti nevelés, vagy a nevelés művészete” címmel olyan gondolatkeretet közöl, amely kreatív módon hozzásegíti az olvasót saját ideaélményeinek megfogalmazásához: A marcali Hétszínvirág iskola vezetője saját tapasztalatainak tükrében mutatja be az alkotásra, az alkotásra nevelésre és az önkifejezésre épülő pedagógiai program eredményeit.
 A közel kétszáz oldalas tanulmánykötet valamennyi publikációja korunk egyre sürgetőbb módszertani üzenetét hordozza. Többek között azt, hogy a zenével foglalkozó pedagógus jelöltek számára olyan előképzettséget nem igénylő kreatív, csoportos művészeti foglalkozásokat kell szervezni, amely javíthatja saját szellemi egészségüket, s amely alkalmasabbá teszi őket választott hivatásuk közösségvezető és  -nevelő munkájára.
 A konferencia megrendezését és a kötet megjelenését a Közoktatási Modernizációs Közalapítvány, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti Kulturális Alapprogram, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, valamint a Music Hello Hangszeráruház és Zenei Információs Központ támogatta.
 A három napos eseménysorozatot a Magyar Zeneterápiás Egyesület által meghirdetett kurzus zárta április 14-én. A Gabriela Wagner vezetésével folytatódó egész napos program a pszichotikus problémákkal élők emocionálisan zavart viselkedésének, gondolatainak, érzelmeinek megváltoztatásához kapcsolódott. A sajátélményű zeneterápiás gyakorlatok a mentálisan sérültek tudattalan motivációinak és konfliktusának megértését szolgálták. 
 Minden zene – legyen az bármely „primitív” vagy „minimal” – megszületésével valamely életkérdésre ad feleletet érzékelhetően, közvetlenül. A zeneterápiás kutatási metódusok a hang-zene produkcióra és a közben megnyilvánult összes más jellegű reakció megfigyelésére, elemzésére épülnek. Hogyan lehet ezt a zeneterapueta szempontjából leírni, milyen megállapításokra juthatunk? Hogyan építhető fel a ráhatás rendszere? Mik lehetnek a terápiás célok? Gabriela Wagner életszerű, élményszerű kurzusán úgy kaptak a résztvevők választ, hogy közben megismerhették a nagyszerű kutatót és gyakorlati embert is. Nem utolsó sorban pedig az argentín szakmai-team példaértékű munkáját.
 Magyarországon az 1970-es évektől történtek kezdeményezések a művészetterápiák alkalmazásával kapcsolatban. A különböző szakterületek (pszichológusok, orvosok, zenepedagógusok) összefogásának hatására dr. Konta Ildikó klinikai szakpszichológus és pszichoterapeuta elnökletével 1986-ben létre jött a Zeneterápiás Munkacsoport, amely napjainkra Magyar Zeneterápiás Egyesületté (Budapest) alakult Urbánné Varga Katalin vezetésével.  Hazánk mentálhigiénés mutatóinak egyre riasztóbb adatai alapján mind több pedagógus érdeklődik a pszicho-pedagógiai kutatások iránt. A Magyar Zeneterápiás Egyesület továbbra is várja az érdeklődő új tagok jelentkezését. A Magyar Zenei Tanács tagszervezetének honlapja hamarosan letölthetővé válik, információ kérhető: urban@bghs.hu email-címen.