Magyar jazztörténet Hungaroton CD-sorozaton

Hungarian Jazz History


A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat, amely különböző márkaneveken adta ki az úgynevezett bakelitlemezeket, hosszú működése alatt nem kényeztette el a jazzmuzsikusokat. Annakidején a zenészek és a vásárlók is keveselték a kiadványokat, a kiadás, a lemezre kerülő művészek kiválasztása máig sem világos szempontok szerint történt. Egy nagylemez egy zenekarnak, vagy muzsikusnak a mainál nagyobb rangot és megbecsülést jelentett, ezért  csak sajnálhatjuk, hogy néhány élvonalbeli művésszel nem készült önálló album és bőven akadnak olyanok is, akik csak egy-egy darabban szerepelnek valamelyik antológián, végül van egy olyan csoport is, akiknek a játékát semmiféle felvétel nem őrzi.
  A CD megjelenéséig kiadott mikrolemezeket áttekintve mégis tekintélyes mennyiségű felvétel a végeredmény számtalan muzsikussal, köztük  olyanokkal,  akik ma is közismert és sikeres előadóművészek. Csakhogy ez a választék csak elméleti, hiszen még a megjelenéskor sem volt ezekből egyidejűleg bőséges kínálat, nem beszélve a kis példányszámokról. Aki mostanában lemezbörzéken, vagy antikváriumokban tájékozódik, meglepve tapasztalhatja, hogy a magyar jazzfelvételek mikrolemezei nagyon ritkán bukkannak fel, akkor is szokatlanul magas áron. Hasonlít ez a régi, törékeny 78-as fordulatú „normállemezek” esetéhez, amelyek szintén beszerezhetetlenek, áruk ennek megfelelően irreális. A lemezek gyűjtőkhöz, gyakran külföldi gyűjtőkhöz vándoroltak és a lejátszásuk is egyre nehezebbé válik, megfelelő készülékek hiányában.   Ne felejtsük el azt sem, hogy a mikrolemez is sérülékeny még akkor is, ha jóval strapabíróbb a törékeny gramofonlemeznél.
  A Hungaroton hozzávetőlegesen 50 év felvételeinek archív anyagaiból indította azt a CD sorozatát, amely a Hungarian Jazz History nevet kapta. Eddig 17 CD tematikus összeállítása jelent meg a régen kiadott lemezek anyagából és szerény becslés szerint is legalább ugyanekkora anyag vár még kiadásra. Kifogástalan, hangtechnikailag korszerűsített kiadványokról van szó, amelyekhez most a szükséges információk is rendelkezésre állnak. Az eredeti hanglemezek egy részén ugyanis alapvető információs hiányosságok mutatkoznak. Már régen nem elég a kiadványon a zenekar neve, a hallgató kíváncsi minden szereplő nevére és hangszerére is. Jazz esetében talán a többi műfajnál is fontosabb a felvétel dátuma. Csak néhány példa arra, hogy az adatok milyen érdekességekkel szolgálhatnak: 1963-ban két 30 cm-es nagylemez jelent meg a Pinocchio együttessel, amelynek a ma is aktív és népszerű Tabányi Mihály a vezetője és amelyből nagyobb mennyiséget szállítottak Lengyelországba és az egykori Kelet-Németországba. Csak most, a 7. számú Hungarian Jazz History CD megjelenésekor derült ki, hogy a felvétel zongoristája a hazai modern jazz egyik úttörője Kertész Kornél, a többi tag pedig az ő Astoria Jazz Quartetjének tagja. A hagyományos swing stílust képviselő Tabányi Mihály és a szigorúan modern jazzt játszó Kertész közös fellépése annyira valószínűtlen, hogy sokak számára szolgál igazi meglepetéssel. Ugyancsak most vált ismertté a big bandek, köztük a Magyar Rádió Tánczenekara és a méltatlanul elfelejtett Tóth Zoltán Big Band tagjainak neve, köztük olyan muzsikusokkal, akikről másutt nem készült hangfelvétel. 1963-ban indult Gonda János szerkesztésében az évente megjelenő Modern Jazz Anthology sorozat, amelyben 10 lemez jelent meg és borítóján tartalmazza a szükséges információkat. Ugyanakkor az 1964-ben kiadott Kőrössy János és együttese című album (Qualiton LPX 7301) semmiféle hangszerösszeállítást nem közöl, pedig az itt rögzített 12 kompozíció mindegyike más-más hangszerösszeállításban, a legkülönbözőbb muzsikusok közreműködésével készült, akik egyben a 60-as évek első felének vezető modern jazzmuzsikusai
  Ezek a szinte megszerezhetetlen lemezek váltak most hozzáférhetővé a Hungaroton Hungarian Jazz History sorozatában. Az eddig megjelent 17 CD felöleli a jazz szinte valamennyi stílusirányzatát. Megtalálható önálló válogatásonként a ragtime, a dixieland, a hagyományos swing, a jazzes tánczene, a bárzene, a modern jazz első lépései, egykori és mai modern combók, egy big band összeállítás, a fúziós zene és a kortárs improvizatív zene két műhelye is. Megismerhetjük, vagy újra hallgathatjuk az egykori kedvenceket és meglepődve tapasztalhatjuk, hogy mennyi időtálló produkció született az elmúlt évtizedekben.
  Nézzük az utoljára megjelent két CD-t egy kicsit közelebbről. A 16. sorszámú kiadvány a Birthday Party Plus nevet kapta és az egykori Super Trio felvételeiből áll, amelyek néhol kiegészülnek vendégekkel. A Super Trio-t a zongorista, zeneszerző, hangszerelő Vukán György alapította Berkes Balázs nagybőgőssel és Kőszegi Imre dobossal.   Rendszeresen játszottak klubokban és minden jelentősebb jazzfesztiválon. 1981-ben készítették első felvételeiket.  11 gondosan kimunkált  Vukán és egy Kőszegi kompozíciót hallhatunk és megismerhetjük a Creative Art Ensemble (C. A. E.) első darabjait. Ezt a formációt egy 20-22 tagú fúvósegyüttes, a Budapest Brass Ensemble és a trió alkotja, akikhez a hosszabb amerikai tartózkodásából hazatért szaxofonos, Lakatos „Ablakos” Dezső csatlakozott, aki ezúttal altfuvolán és szopránszaxofonon is játszik.
  Jazz Dance From Hungary a címe, a sorozat eddig megjelent utolsó 17-ik CD-jének. Ez különböző combók 1967 és 1985 között készült felvételeit tartalmazza. A hagyományos jazz mellett itt már szerepelnek a populáris műfajokhoz közelítő fúziós törekvések. Figyelemmel kísérhetjük az eddigi 4 negyedes ritmusalapról az eltolódást a rock-pop 8 nyolcados alapja felé, megjelennek az elektromos hangszerek, torzítók, visszhangosítók. Ez az időszak, amikor a szigorú periodikus tagolás helyébe fokozatosan a szabad improvizáció kerül.  Hallhatjuk Dés László Dimenzió és Török Ádám  Mini együttesét, dr. Kiss Ernő Debrecen Jazz Group-ját a bolgár Simeon Sterev fuvolással, Pege Aladár trióját Raduly Mihály és Németh János szaxofonosok, egy másik felvételen Tony Lakatos vendégszereplésével, a híres LDL triót, amelyben Szakcsi Lakatos Béla, Duka Norbert és Lakatos „Pecek” Géza játszott. A további zenekarok: Deseő Csaba Quintetje, Bálint Béla triója, a Csík Gusztáv Ensemble, Tomsits Rudolf együttese, amelyben 3 elektromos zongorán Másik János, Szakcsi és Presser Gábor is hallható, Kovács Gyula Quartetje és a Gárdonyi László Group az altszaxofonos sztárral, Zbigniew Namyslowskival.
  A korábbi válogatások közül érdemes egy kis figyelmet fordítani a 11. számú White Lady című összeállításra. Big bandekről van szó, amelyek iránt az utóbbi években megnőtt a zenét tanuló fiatal muzsikusok érdeklődése. Ennek a műfajnak komoly hagyományai vannak nálunk, már a két világháború között voltak professzionális művelői. Sok nehézséggel, de egészen a 60-as évek első feléig tartották magukat, amikor a beat-rock mozgalom elsöpörte őket. Mára úgy látszik, ismét feléjük is irányul az érdeklődés. 2005. decemberében rendezték meg az V. Big Band találkozót Budapesten, amelyen több mint 20, jól olvasták, húsz big band lépett fel az ország legkülönbözőbb pontjairól, akik Harkánytól, Oroszlányon keresztül, Kapuvárig, számos településen működnek. A működő big bandek száma pedig ennél jóval nagyobb. Van már kizárólag nőkből álló big band is: a Swing Ladies Hungary. Erre a jelenségre sokféle magyarázat kínálkozik. Egyik bizonyára az, hogy egyre több pedagógus vállalkozik a műfaj megismerésére, megszerettetésére, vállalva a sokszor erejüket próbára tevő szervezési feladatokat, a növendékek pedig megismerhetik a kollektív muzsikálás örömeit. A White Lady című CD három zenekar: a Tóth Zoltán Big Band, a Magyar Rádió Tánczenekara és az ebből 1963-ban, mondjuk ki bátran: spórolással előállított Stúdió 11 felvételeit tartalmazza. Mindhárom zenekar repertoárján szerepeltek saját kompozíciók, és kialakult körülöttük egy felkészült szerzői és hangszerelői műhely. Ezek a felvételek azon kívül, hogy időlegesen háttérbe szorult műfajt állítanak reflektorfénybe, példát és ösztönzést is adhatnak az országszerte már működő és a most alakuló formálódó zenekaroknak.
  Két híres bakelitlemez még feltétlenül említésre érdemes, amely már bekerült a Hungarian Jazz History  sorozatába. A 7. számú CD a Take Five címet kapta. Előadója az Astoria Jazz Quartet, amelynek vezetője a zongorista Kertész Kornél. Neki köszönhető a modern jazz első két hivatalosan is megtűrt seregszemléje az 1958-as és 1959-es Savoy jam-session. Ezt követte egy év múlva az Astoriában rendezett bemutató. Egyik kezdeményezője, később az első jazzklub, a Dália vezetője. Az Astoria Jazz Quartet nagylemeze, amely 1963-ban a Modern Jazz Anthology 3. lemezeként jelent meg, a sorozat talán legsikeresebb darabja volt. A mostani 7. sz. CD-n ez kiegészült még két 1964-ben felvett darabbal és a már említett Pinocchio együttes „kacsacsőrű emlősnek” is tekinthető Bonus darabjaival.
  A másik híres bakelitlemez 1974-ben készült és Az esküvő címet kapta. A zongorista, komponista Szabados György akkori quartetjében Kathy Horváth Lajos hegedült, Vajda Sándor bőgőzött és Kőszegi Imre dobolt. Szabados egészen sajátos, egyéni zenei világát legtöbbször szabad, improvizatív zenének nevezik. Körülötte pályakezdése óta egy egész kísérletező zenei műhely működik. Az esküvő, Szabados György további felvételével kiegészítve a Hungaroton sorozatának 8. CD-jén található.
  Köztudott, hogy az általános- és középiskolai oktatás sok helyen nyitott a jazz felé és különböző kurzusokon is foglalkoznak a jazzmuzsika megismertetésével. A Hungaroton sorozata ehhez bőséges illusztrációs anyagot szolgáltat nemcsak sorozatként, hanem akár egyes darabjaival is.

Csányi Attila