A művészeti nevelést segítő szakmai bizottság munkájának összegzéseA bizottság megalakulását az alapfokú művészetoktatás feltételrendszerének gondjai miatt, a szakmai szervezetek kezdeményezték 2004. decemberében. A kezdeményezést az oktatási miniszter támogatta, s megbízása alapján, a Közoktatás-fejlesztési Főosztályon (a bizottság munkáját vezette: Friss Péter főosztályvezető, a munkában folyamatosan részt vettek: Baranyai Zoltánné, Bak Zsófia, Csonka Csabáné, Ember Csaba, dr. Gyimesi László, Kajos László, Lencsés Lídia, Merklné Kálvin Mária, Mlinár Pál, Szűcsné Hobaj Tünde), 2005. február 10-től május végéig hét alkalommal találkoztak a bizottság tagjai. Ezeken, az üléseken közös megegyezéssel, az alábbi témákkal foglalkoztak: 1. A művészeti nevelés funkciói 2. A minőségi kritériumok, az intézmények átláthatósága, iskolatípusok 3. Az ellenőrzés formái és eszközei 4. Mit jelenthet a szakmai védjegy, és ki garantálhatná? 5. A céhes forma működése (AMICE), mint lehetőség 6. A finanszírozás problémái és lehetőségei 7. Szabályozási háttér, jogszabályi keretek (egységes iskola-művészeti alapiskola) 8. Az intézményműködés kérdései (Az ülést kibővítetten pénzügyes szakértőkkel közösen tartottuk) 9. A végzett munka összegezése, a javaslatok elfogadása. A bizottság üléseihez minden témában, különböző mélységű, helyzetbemutatást és javaslatokat tartalmazó vitaanyagok készültek. Az üléseken ezek megvitatására, kiegészítésére került sor, majd a téma kidolgozásáért felelősséget vállaló bizottsági tagok véglegesítették a munkaanyagokat. Az anyagokat a bizottság elfogadta, így azok alapján összegeztük a bizottsági javaslatokat. Az egyes ülésekről rövid emlékeztető készült. A munkabizottság az alábbi alapvető megállapításokra építette munkáját: 1. A művészeti nevelés, az alapfokú művészetoktatás közfeladat, amely, jogszabályi keretek között látható el. 2. A kontroll és a monitoring működése lényeges, ami a belső és a külső ellenőrzési rendszer összehangolt működését igényli. A fentiek érdekében elkészült az alapfokú művészetoktatási intézmények ellenőrzéséhez egy tanulmány, melyet a bizottságba delegált OKÉV szakértő készített, és a bizottság egyetértően elfogadott 3. A jogszabályok szükséges változtatása, azok betartatása is segíthet jelentősen a jelenlegi helyzeten. A bizottság állásfoglalásai: • Igen fontos az ellenőrzés humán erőforrásának megfelelő színvonala, felkészítése és gondozása, vagyis a szakértői munkát végzők segítése. A tanügy-igazgatási és az alapfokú művészetoktatási szakértők tudására egyaránt szükség van a művészeti nevelést folytató intézmények munkájának megítélésekor. A tevékenységhez fontos alapelveket, képzést és a kiválasztást is elemezte a bizottság. • Felmerült javaslatként, hogy a szakmai minősítésben, a szakmai összefogást és a minőség fokozott védelmét egy új egyesület segítse, melybe valamennyi művészeti ág bekapcsolódik. A bizottság időszakában kikristályosodott javaslatot az ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK CÉHE (a továbbiakban AMICE) egyesület létrehozását a bizottság ajánlja az érdekelt szakmai szervezetek, szerveződések figyelmébe. Az OM képviselői előzetes együttműködési szándékukat jelezték az egyesülettel való együttműködésre, amely természetesen nem helyettesíti az érdekképviseletekkel való további együttműködést. • A jogszabályok változását követően fontos lenne egy tájékoztató információs fórum működtetése, amely megelőzheti a jogsértéseket, illetve segítheti a jogkövető magatartás érvényesülését. • Az egységes iskola ügye több ülésen felvetődött, mint problematikus kérdés. A jogszabályi gondok, a finanszírozás és a térítési díjak elmaradása egyaránt ellentmondásokhoz vezet a gyakorlatban. Ezért a kérdés rendezését jogszabályban tartja fontosnak a bizottság. A 2006-os költségvetésre és a rövid távon indokoltnak tartott jogszabályi változtatásokra vonatkozó javaslatok: Normatív hozzájáruláshoz: 1. Az alapfokú művészetoktatási alapnormatívák összegének átlagos növekedése legyen azonos a közoktatási normatívák átlagos emelkedésével. A bizottság tapasztalata szerint a 2005. költségvetési év normatív hozzájárulásának csökkentése a 2004/2005-ös tanév közben az alapfokú művészetoktatásban súlyos likviditási gondokat okozott. 2. Az alapnormatíván felül olyan támogatási forrás megteremtését tartja fontosnak a bizottság, amely lehetővé tenné az intézmények szakmai teljesítménye alapján történő differenciálást is. 3. A 2006. évi normatív hozzájárulások összegének tervezéséhez a bizottság szükségesnek tartja egy előzetes, a művészeti ágak szerinti költségvetési számítás elkészítését, külső szakértők bevonásával. 4. Az alapfokú művészetoktatás feladatának ellátásakor ne legyen azonos mértékű a normatív hozzájárulás az egységes iskolában folyó képzés és az alapfokú művészeti iskolák esetében, mert az egységes iskolában folyó alapfokú művészeti oktatás megvalósítása a kötelező és nem kötelező időkeret terhére történik. Az egységes iskolák alapfokú művészetoktatásának finanszírozását legfeljebb az alapfokú művészetoktatási normatív hozzájárulás 40-50%-os arányában látja reálisnak a bizottság. Térítési díjakhoz: 5. A térítési díj-fizetési kötelezettség valamennyi tanulóra egyformán terjedjen ki függetlenül attól, hogy milyen szervezeti keretben (önálló alapfokú művészeti iskolában, többcélú intézményben, egységes iskolában) valósul meg a művészetoktatás. A térítési díj mértéke legyen szinkronban az alapfokú művészeti iskolákban és az egységes iskolákban. 6. A szülői hozzájárulás csökkentésére kerülhessen sor indokolt esetekben a fenntartói hozzájárulással is. A fenntartó az intézményre jutó térítési díj teljes összegének 10%-a összegének határáig csökkenthesse az egyes tanulók térítési díjának összegét. 7. A minimális havi, csak a szorgalmi időszakban esedékes térítési díj összegszerűen legyen meghatározott, valamennyi művészeti ágban egységes mérték (2006-tól 1000.-Ft/tanuló/hó) megállapításával. Az alapfokú művészetoktatással kapcsolatosan további javaslatok: 8. A bizottság kezdeményezi, hogy a művészetoktatási intézmények munkájának szakmai segítésére az OKNT keretein belül alakuljon állandó művészeti tagozat. 9. A SULINOVA Kht. dolgozzon ki egy olyan szakértői képzési programot (az NSZI-vel és a OKÉV-vel együttműködve), amely garantálhatja a felkészítésben, a szakértővel szemben támasztott minőségi követelményeket. 10. Az OKÉV ellenőrzési jogköre a szakértői tevékenység vizsgálatára is terjedjen ki, ugyanis az intézmények alapításánál, törvényességi és szakmai ellenőrzésénél a szakértői közreműködés, a szakértői vélemény sok esetben nem szakszerű, a megállapítások nem megalapozottak 11. A szabályozás tegye lehetővé azt, hogy az intézmények elnevezésében, a művészeti ágra utaló elnevezés is szerepeljen. (pl: zeneiskola) Budapest, 2005. június 20. |