Új  zeneiskola  a  főváros  XVI.  kerületében

      Jeles  napja  volt  2001.  október  19-én  a  XVI.  kerületi  Rácz  Aladár  zeneiskolának:  ekkor  avatták  ünnepi  hangverseny  keretében  az  iskola  új  épületét,  benne  több,  mint  20  tanteremmel,  stúdióval  és  igen  jó  akusztikájú  hangversenyteremmel.  Az  ünneplő  közönség  először  a  minden  oldalról  falakkal  körülvett,  így  jó  hangzást  biztosító  ú.n.  zeneudvarban  muzsikáló  fúvószenekar  játékát  hallhatta  a  nyitott  ablakokon  át.  Ezt  követően  Dr.  Szabó  Lajos  Mátyás  polgármester  köszöntötte  a  zeneiskola  tanulóit,  tanárait,  igazgatóját,  valamint  a  szülőket.  Ünnepi  avatóbeszédében  méltatta  az  iskola  bel-  és  külföldön  elért  eredményeit,  és  minden  elismerésre  méltónak  minősítette  a  zeneiskolának  a   kerület  kulturális  életében  betöltött  szerepét.  Ez  volt  az  indítéka  annak,  hogy  a  kerületi  önkormányzat  vállalta  és  megvalósította   az  új  zeneiskola  építését,  megteremtve  a  mintegy  300  millió  forintos  beruházás  feltételeit.  Kifejezte  azt  a  reményét,  hogy  a  korszerű  épület  és  felszerelés  birtokában  a  zeneiskola  további  sikereket  fog  elérni  a   kerület  zenei  életének  fejlesztésében,  és  eredményeit  a  hazai  és  nemzetközi  zenei  intézmények  és  fórumok  az  eddiginél  is  jobban  fogják  elismerni.
       Varga   György  igazgató  meghatott  szavakkal köszöntötte  a  jelenlevőket  és  köszönte  meg  azt  az  odaadó  gondoskodást  és  segítséget,  amit  az  épület  létrehozásához  nyújtott  elsősorban  a  kerületi  önkormányzat,  de  a  kerületi  lakosság  egésze  is.  Külön  kiemelte  az  épületet  tervező  Végh  Aladár  érdemeit  az  ideális  megoldások  keresésében,  így  különösen  a  hangversenyterem  kialakításában  és  kitűnő  akusztikájának  megteremtésében,  valamint  az  építők,  elsősorban  Nagy  Ernő  és  cége  munkatársainak  odaadó  munkáját  a  kivitelezésben.   A  maga  és  tanártársai  nevében  vállalta,  hogy  ebben  az  ideális  környezetben  minden  tőlük  telhetőt  megtesznek  az  iskola  további  sikeres  működéséért,  belföldi  és  külföldi  elismertségének  növeléséért,  mindenekelőtt  azonban  a  kerület  zenei  életének  továbbfejlesztéséért.
           Az   ünnepi   beszédeket  magas  színvonalú  hangverseny  követte,  amely  áttekintést  adott  az  iskola  sokoldalúságáról,  tanszakainak  széles  spektrumáról,  arról,  hogy  milyen  örömmel  muzsikálnak  együtt  a  tanárok  növendékeikkel.  A  sokoldalúságra  jellemzően   hallhattunk  hegedű-,  gitár-,  zongora-,  cimbalom-,  trombita-, szaxofon-,  xilofon-  és  ének-szólókat,  de  sok  együttest  is,  a  már  említett  fúvószenekartól  az  ifjúsági  vonószenekarig,  de  szaxofon-  és  cselló-együttest  is.  Az  iskola  régi  növendékeket  megtartó  erejét  pedig  azok  a  fellépők  bizonyították,  akik  már  magasabb  fokon  tanulnak,  de  eljöttek  szerepelni  régi  iskolájukba,  nem  is  beszélve  az  iskola  azon  ifjú  tanárairól,  akik  itt  kezdték  zenei  tanulmányaikat.
      Az  iskola  eredményeit  megismerve megkértük  Varga  György  igazgató  urat,  adjon  tájékoztatást,  milyen  alapelveket  követve,  milyen  pedagógiai  és  szervezeti  kereteket  kialakítva  jutott  el  iskolájuk  a  mai  szintre,  mivel  ezek  ismerete  modell-értékű  lehet  más  iskolák  számára  is.  Az  alábbiakban  az  egységesebb  és  könnyebb  áttekinthetőség  kedvéért  tematikus   sorrendben  egybeszerkesztve  közöljük  Varga  György  igazgató  úr  kérdéseinkre  adott  válaszát.
       -  Az  egyik  legfontosabb  alapelvünk,  hogy  növendékeink  minél  nagyobb  számban  vegyenek  részt  társas  muzsikálásban,  játsszanak  együttesekben.  Jelenleg  15  együttes  kínál  lehetőséget  a  közösségi  muzsikálásra  az  iskolában:  vonószenekar,  “tücsök-zenekar” /kicsik  vonószenekara/,  cselló-együttes,  fúvószenekar,  blockflöte-,  fuvola-,  klarinét-,  szaxofon-,  gitár-  és  ütőegyüttes,  Orff-csoport,  big  band,  valamint  szimfonikus  zenekar,  amelynek  tanárok, szülők  és  régebbi  növendékek  is  tagjai.  Az  a  meggyőződésünk,  hogy  a  legmaradandóbb  eredményt  az  együttes  muzsikálás  biztosítja  a  zenei  nevelésben,  ennek  szeretete  és  művelése  marad  meg  leginkább  a  zeneiskolai  éveket  követően  is.  A  színvonalas  amatőr-együttesek  működését  a  társadalom  zenei  műveltsége  egyik  igen  fontos  elemének  tartjuk.
      Az  együttesek   színvonalas  működésének  természetes  alapfeltétele  a  magas  színvonalú  egyéni  oktatás.  Ezt  az  iskolai  versenyek  rendszerével  kívánjuk  erősíteni:  minden  évben  megrendezzük  a  Rácz  Aladár-versenyt,  amelyen  minden  növendék  részt  vesz,  s  a  legjobbak  szerepelnek  a  versenyt  lezáró  gála-hangversenyen.   Az  iskolai  versenyek  legjobbjai  e  mellett  indulnak  az  országos  versenyeken  is:  az  a  törekvésünk,  hogy  minél  többen  jussanak  el  e  versenyekre.  Eredményeink  közt  az  egyik  legjelentősebb  a  Major  Edit  tanárnő  növendékei  által  elért  hat  országos  első  díj   a  zongora  tanszakon,  de  nagy  elismerés  a  legutóbbi  szaxofon  versenyen  szerzett  három  díj,  amelyhez  felkészítő  tanárunk  külön  elismerése  is  kapcsolódott.  Más  tanszakokon  korábban  több,  mint  10  első  díjat  szereztek  tanulóink.
       Névadónk  emlékére  3  évenként  mi  is  versenyt   rendezünk,  az  Országos  Rácz  Aladár  Cimbalomversenyt  és  Fesztivált,  külföldi  vendégművészek  szereplésével.  
       Élenjáró  tanulóink  közül  természetesen  sokan  lesznek  hivatásos  muzsikusok:  az  iskola  alapítása,  1967  óta  több,  mint  hetvenen  folytatták  tanulmányaikat  a  zeneművészeti  szakközépiskolákban,  majd  a  főiskolán.  Közülük  ma  már  többen  itt  tanítanak  az  iskolában   és  sokan  jönnek  vissza  koncertezni  is,  mint  pl.  Faragó  Laura  énekművész  és  Ulbrich  Andrea  operaénekes.
      Együtteseink  külföldön  is  számos helyen  bizonyítják  a  magyar  zenei  nevelés  eredményességét:  vonószenekarunk  1999-ben,  fúvószenekarunk  pedig  2001-ben  első  lett  a  belgiumi  Neerpeltben  rendezett  versenyen.  Jelentős  energiát  fordítunk   együtteseink  külföldi  cserekapcsolataira,  mert  ez  is  nagy  vonzerőt  jelent  az  együttesekben  való  játszásra  és  egyben  olyan  célt,  amiért  érdemes  sokat  gyakorolni,  ami  viszont  az  egyéni  hangszertudásban  is  kamatozik.  Cserekapcsolataink   ma  már  olyan  Európán  kívüli  országokkal  is  kiépültek,  mint  az  USA,  Mexikó,  Brazília,  Japán,  Izrael,  Európából  pedig  norvég,  dán,  holland,  belga,  német,  svájci,  orosz,  lengyel,  horvát   iskolákkal  van  kapcsolatunk,  s  a  sor  folyamatosan  bővül.  A  külföldi  együttesek  itthon  mindig  saját  együttesünkkel  közös hangversenyeken  lépnek  fel,  s   általában  ugyanígy  van  ez  a  viszonzás  alkalmával  is.
       Saját  pátriánkban,  a  XVI.  kerületben  igyekszünk  intenzív  hangversenyéletet kialakítani.  Egy-egy  tanévben  120-150  hangversenyt  rendezünk!  A  számos  tanszaki  növendékhangverseny  mellett  minden  évben  bérleti  sorozatot  hirdetünk.  Ez  e  tanévben  6  hangversenyből  áll,  amelyeken  tanáraink  és  saját  együtteseink  mellett  hazai  és  külföldi  együttesek  is  szerepelnek.  Ez  évben  pé.  német  (oyteni)  fúvószenekar,  svéd  /malmői/  vonószenekar,  a  Moszkvai   Balalajka-együttes,  valamint  belföldről  a  Vám-  és  Pénzügyőrség  Fúvószenekara  szerepel  a  bérleti  hangversenyeken.  E  hangversenyek  színhelye  a  nagy  érdeklődésre  tekintettel  a  600  nézőt  is  befogadó  Erzsébet-ligeti  Színház.  
       Szoros  kapcsolatunk  van  a  kerület  valamennyi  iskolájával:  14  általános  iskolában  működik  kihelyezett  tagozatunk.  Ezekben,  de  a   kerület  különböző  társadalmi  és  civil  szervezeteink  rendezvényein  is  mi  biztosítjuk   a  zenei  műsort,  amennyiben  azt  igénylik.
       Az   új,  korszerű  iskolaépület   lehetővé  teszi,  hogy  bővítsük  a  már  eddig  is  rendezett  zenei  mesterkurzusok  sorát.  Eddig  már  három  alkalommal  tartott itt  nemzetközi  kurzust  zongora  szakon  a  Madridban  élő  Baskirov  professzor,   valamint  ugyancsak  három  alkalommal  Király  Csaba,  és   másodszorra  kerül  sor  rövidesen  Geszty  Szilvia  ének-kurzusára  is.  Ezek  a  szakmai  elismertség  mellett  némi  bevételi  forrást  is  jelentenek  az  iskola  számára,  amelyek  bővítése  egyre  fontosabbá  válik.   Az  új  épület  adta  lehetőségek  között  tartjuk  számon   pl.  az  olyan  bevételi  források  lehetőségét  is,  mint  pl.  a  hangversenyterem  és  a  stúdió  esetleges  bérbeadása.  Általában  elengedhetetlennek  és  szükségesnek  tartjuk   a  társadalmi  támogatá  biztosítását,  amit  csak  állandó  kapcsolatépítéssel  lehet  elérni.  Így  igyekszünk  a  kerületi  vállalkozók  támogatását,  szponzorálását  elnyerni  pl.  hangszervásárlásra,  amit  rendezvényeik  zenei  hátterének  biztosításával  igyekszünk  viszonozni.
      Létrehoztunk  egy  saját  alapítványt  is  “Zenével  a  holnapért”  néven,  amely  ösztöndíjakat  adományozhat  arra  érdemes  tanulóinknak,  segítheti  hangszervásárlásunkat,  támogathatja  együtteseink  külföldi  útjait,  stb.
      Az  iskola  stúdiójában  két  tanárunk  zenei  rendezői  munkájával  elkészítettük  az  iskola  első  CD-felvételét,  ami  reményeink  szerint hozzájárul  iskolánk  jobb  megismeréséhez.
       Évenként  megrendezzük  a  Zenebarátok  Bálját,  ahol  az  iskola  együttesei  és  szólistái  játszanak  -  ez  is  olyan  társadalmi  esemény,  amely  közelebb  hozza  a  szülőket  és  a  kerület  más lakosait  a  zeneiskolához.  Jelentősen  segíti  iskolai  nevelőmunkánkat  szülői-  és  diákszervezetünk  is.
      A  kerületi  önkormányzat  az  iskola  eddigi  eredményeire  tekintettel  biztosította  az  új  épület  mintegy  300  millió  forintos  beruházást  jelentő   megépítését.  Ennek  jelentőségét  úgy  vélem,  szükségtelen  hangsúlyozni.  Viszont  szeretném  megemlíteni  azok  nevét,  akik  ehhez  az  önkormányzat  részéről  a  legtöbb  segítséget  nyújtották  számunkra  és  akiknek  ez  úton  is  szeretném  köszönetünket  kifejezni:  Dr.  Szabó  Lajos  Mátyás  polgármester  úrnak,  Kovács  Raymund  alpolgármester  úrnak,  továbbá  az  Oktatási  Bizottság  és  a  Kulturális  Bizottság  vezetőinek:  Abonyi  János  és  Szabó  József  úrnak,  valamint  a  Művelődésügyi  ügyosztály  vezetőjének,  Csomós  Gyula  úrnak,  akik  mind  az  iskolaépítés  ügyében,  mind  egyéb   ügyekben  hathatósan  támogatták  munkánkat.
       Bizonyos  vagyok  benne,  hogy  az  új,  korszerű  épület  nyújtotta  lehetőségekkel  élve  a  XVI.  kerületi  Rácz  Aladár  Zeneiskola  860  növendéke  és  56  tanára   az  eddigieknél  is  jobb  eredményeket  fog  elérni  és  tovább  erősíti  az  iskola  szakmai  és  társadalmi  elismertségét.
 
 

Péter  Miklós