I. ORSZÁGOS ZENEISKOLAI HÁRFAVERSENY
2003. március 29.
„Végre a hárfásoknak is van versenyük! A hárfa, miként a többi
hangszer is, eszköz arra, hogy megszerettessük a muzsikálást, a komoly
zenét.... A hárfa többé nem elérhetetlen árú hangszer, és népszerűségének
köszönhetően nagyobb eséllyel létesíthetők további hárfa tanszakok a zeneiskolákban.”
„Pozitív jelenség, hogy egyre fiatalabbak tanulnak ma hárfázni,
legnagyobb számban a 9 és 13 év közöttiek jelentkeztek a versenyre is,
amely ünnepélyes és emelkedett alkalom, hogy találkozhassanak a szakma
művelői, tanárok és diákok. Kívánom, hogy ez a verseny a zene, a hárfázás
népszerűsítéséről és szeretetéről szóljon.”
A fenti idézet Kiss Tündének, a verseny szervezőjének, a VII.
kerületi Molnár Antal Zeneiskola tanárának a verseny műsorfüzetében található
közöntőjéből való. Visszaigazolhatjuk, hogy kívánsága teljesült: a verseny
valóban a hárfázás népszerűsítéséről és szeretetéről szólt. Az a 37 fiatal,
aki hét iskolából vett részt a versenyen, mind a hárfázás rajongója, akárcsak
tanáraik, akiket talán már inkább a megszállottság szóval lehet jellemezni
hangszerükért és tanszakukért vívott küzdelmeiket látva és tapasztalva.
Ez a megszállottság és rajongás jellemezte azokat a művészeket és tanárokat,
akik 30-40-50 évvel ezelőtt például a különböző fúvóshangszereket igyekeztek
ismertté és népszerűvé tenni, s munkájuk eredménye a mai magyar magasszínvonalú
fúvóskultúra, valamint a zeneiskolai fúvószenekarok nagy száma. A mai fiatalok
számára hihetetlennek tűnik, hogy 30-40 évvel ezelőtt még zeneiskolai előképzettség
nélkül is lehetett közép-, sőt néha felsőfokon is egy-egy fúvós hangszer
tanulását megkezdeni. A magyar zenei élet és zeneoktatás fejlődésének jelentős
előmozdítója, hogy mindig újabb és újabb területen bukkannak fel ilyen
megszállott, hangszerük iránt rajongó művészek és tanárok, akiknek munkássága
fokozatosan a magyar zenekultúra egészére kisugárzóvá válik, emelve annak
színvonalát és nemzetközi elismertségét, egyben sokoldalúbbá téve a magyar
zenekultúrát.
Úgy tűnik, most a hárfaművészek és tanárok alig tucatnyi csapata
alkotja azt a megszállott és lelkes gárdát, amelyik új színfolttal és új
eredményekkel gazdagítja a magyar zenei életet.
Ennek egyik látványos bizonyítéka volt a március 29-én a budapesti
VII. kerületi Molnár Antal Zeneiskolában lebonyolított I. Országos Zeneiskolai
Hárfaverseny. Ezen szinte minden olyan iskola részt vett, amelyikben van
hárfaoktatás, így a rendező iskola mellett, ahol már negyed százada van
hárfa tanszak, a budapesti Kodály Zoltán Kórusiskola, a budapesti Szent
István Király Zeneiskola, a budapesti Weiner Leó Zeneiskola, a debreceni
Simonffy Emil Zeneiskola, a salgótarjáni Váczi Gyula Művészeti Iskola és
a Szegedi Tudományegyetem Konzervatóriuma. A legfiatalabb versenyző 8,
a legidősebb 22 éves volt.
Mint említettük, a Molnár Antal Zeneiskolában már negyed százada
folyamatos a hárfatanítás: kezdettől Kiss Tünde a tanszak tanára, aki teljes
létszámú tanszakot épített ki. Így teljesen indokolt és jogos volt, hogy
az első Országos Zeneiskolai Hárfaversenyt ez az iskola rendezze. Az elképzelést
magáévá tette mind az iskola igazgatója, Tóthmátyás Lajosné, mind az iskolát
fenntartó VII. kerületi önkormányzat vezetése. Így lett a verseny egyik
fővédnöke Hunwald György, VII. kerületi polgármester, Bognár Margit Ferencsik-díjas
hárfaművész , a Budapesti Fesztiválzenekar hárfása mellett, a védnökök
sorában pedig Peták Ágnes, a Magyar Állami Operaház hárfaművésze, a Tanárképző
Intézet főiskolai tanára és Maros Éva Liszt-díjas hárfaművész, a Magyar
Rádió Szimfonikus Zenekarának hárfása mellett Filló Pál, a VII. kerület
országgyűlési képviselője is szerepelt.
A verseny zsűrijének elnöke Devescovi Erzsébet hárfaművész, a
budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola tanára volt, tagjai
pedig Banda Judit hárfaművész, zeneiskolai és főiskolai tanár, valamint
Vigh Andrea Liszt-díjas hárfaművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
tanára. A verseny titkára Papp Károlyné, a Kiss Árpád Közoktatási Szolgáltató
Iroda zenei szakértője, főiskolai adjunktus volt.
A versenyen indulók korcsoport-beosztása némileg eltért a szokásostól:
e hangszeren ugyanis idősebb korú kezdők is vannak, ezért az I. és II.
korcsoportot 14 év alatti és 15 év feletti A és B csoportra bontották (1.,2.,
ill. 3.,4. osztály) és csak az 5.-6. és továbbképző osztályosok alkottak
egységes III. korcsoportot. E legmagasabb korcsoportban 4, a 14 év alatti
I. és II. korcsoportban 11-11, a 15 év feletti I.-II. korcsoportban pedig
4, ill. 5 fő szerepelt.
A rendkívül színvonalas program meghallgatása után a zsűri úgy
döntött, hogy nem helyezésekkel, hanem arany-ezüst-bronz fokozattal értékeli
a versenyzők teljesítményét, e mellett elismerésben részesítette a kiemelkedő
eredményt elért felkészítő tanárokat, és köszönetét fejezte ki a versenyt
támogató intézményeknek. (A teljes eredménylistát a beszámoló végén közöljük.)
Devescovi Erzsébet hárfaművész, a zsűri elnöke elmondta, hogy
a verseny igen jól szolgálta a hárfa népszerűsítését, egyben áttekintést
nyújtott a zeneiskolai hárfaoktatás országos szintjéről. Ő is szükségesnek
és indokoltnak tartja a meglévő tanszakok további bővítését, illetve a
hárfatanítás további zeneiskolákban való megindítását. Ma már van létjogosultsága
az amatőr hárfázásnak is, hiszen ez a hangszer sem drágább, mint pl. a
zongora, és örvendetes, hogy már magyar gyártmányú hárfa is kapható. A
hangszer szélesebb körű elterjedése természetesen jobb válogatási lehetőséget
jelent a közép- és felsőfokú oktatás számára, így közvetve elősegítheti
a hivatásos képzés magasabb színvonalúvá válását. Példamutató nagy elődökben
egyébként nincs hiány: a budapesti hárfa-iskola már a 19. század vége és
a 20. század eleje óta igen elismert: a Mosshammer-fivérek, majd Rékai
Miklós kiemelkedő művészi munkájuk mellett zeneakadémiai tanárként nemzetközi
hírű hárfásokat neveltek. Jelenleg világszerte, így hazánkban is reneszánsza
van a hárfának. A hárfások rendszeresen, 3 évente rendeznek világtalálkozókat.
Ezek során 1999-ben Prágában, majd 2002-ben Genfben már néhány magyar növendék
is jelen volt, ilymódon nemzetközi tapasztalatokat szerezve, ami mindenképpen
igen hasznos és a magyar hárfa-tanítást elősegítő eredmény.
A most első ízben megrendezett Országos Zeneiskolai Hárfaverseny
minden résztvevője úgy érezte, hogy ez csak az első lépés a hangszer szélesebb
körű megismertetéséhez és elterjesztéséhez vezető úton. Ezzel is fel kívánták
hívni a zeneiskolák figyelmét arra, hogy egy-egy iskola zenei élete mennyivel
gazdagabbá válhat a hárfa-tanszak létrehozásával, a szülők és tanulók figyelmét
pedig arra kívánták irányítani, hogy a már ismertebb hangszerek mellett
itt van egy évezredes múltra visszatekintő hangszer, amely eddig ugyan
nem igen szerepelt a házimuzsikálást kedvelők körében, de most itt az ideje,
hogy e téren is létjogosultságot nyerjen a nagy művészetben már kivívott
rangja mellett.
Az I. Országos Zeneiskolai Hárfaverseny eredménylistája:
A zsűri az előzetes tanácskozáson megállapodott, hogy nem helyezésekkel,
hanem arany-, ezüst-, bronz fokozattal értékeli a versenyzők teljesítményét.
A zsűri teljes egyetértésben az alábbi döntést hozta:
I. A. korcsoport:
Arany fokozat: Borka Hanna Molnár Antal Zeneiskola,Bp.,
Tanára: Kiss Tünde
Ezüst fokozat: Király Orsolya Szegedi Konzervatórium
Tanára: Felletár Melinda
Kiss Zsófia Váczi Gyula Művészeti Iskola, Salgótarján
Tanára: Dr. Bélyeiné Gogolyák Mária
Bronz fokozat: Németh Ágota Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola,
Bp.
Tanára: Gulyás Csilla
Gyarmati Rita Piroska Simonffy Emil Zeneiskola, Debrecen
Tanára: Kocsis Ágnes
I. B. korcsoport:
Arany fokozat: Sáska Lóránt Molnár Antal Zeneiskola,Bp.
Tanára: Kiss Tünde
Novák Anikó Molnár Antal Zeneiskola, Bp.
Tanára: Kiss Tünde
Ezüst fokozat: Dóczy Vera Molnár Antal Zeneiskola,Bp.
Tanára: Kiss Tünde
Bronz fokozat: Szálkai Gabriella Simonffy Emil Zeneiskola,
Debrecen
Tanára: Kocsis Ágnes
II. A. korcsoport:
Arany fokozat: Weber Dorottya Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola
Tanára: Gulyás Csilla
Papp Timea Simonffy Emil Zeneiskola, Debrecen
Tanára: Kocsis Ágnes
Ezüst fokozat: Kriesch Barbara Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola
Tanára: Gulyás Csilla
Bronz fokozat: Polánszki Timea Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola
Tanára: Gulyás Csilla
Simon Eszter Váczi Gyula Művészeti Iskola, Salgótarján
Tanára: Dr. Bélyeiné Gogolyák Mária
II. B. korcsoport:
Arany fokozat: Práda Szilvia-
Nagy Noémi Molnár Antal Zeneiskola,Bp.
Tanáruk: Kiss Tünde
Ezüst fokozat: Fejérdy Judit Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola
Tanára: Gulyás Csilla
Bronz fokozat: Laukó Olga Molnár Antal Zeneiskola, Bp.
Tanára: Kiss Tünde
Schindler Rita Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola
Tanára: Gulyás Csilla
III. korcsoport:
Arany fokozat: Horváth Eszter Molnár Antal Zeneiskola,
Bp.
Tanára: Kiss Tünde
Ezüst fokozat: Dozvald Ákos Molnár Antal Zeneiskola, Bp.
Tanára: Kiss Tünde
Bronz fokozat: Henkel Krisztin Molnár Antal Zeneiskola,
Bp.
Tanára: Kiss Tünde
Fentieken kívül még tucatnyi különdíj is kiosztásra került.
A zsűri a kiemelkedő felkészítő munkáért a következő tanárokat részesítette
elismerésben: Kiss Tünde (Molnár Antal Zeneiskola, Bp.), Dr. Bélyeiné Gogolyák
Mária (Váczi Gyula Művészeti Iskola, Salgótarján), Kocsis Ágnes (Simonffy
Emil Zeneiskola, Debrecen), Nagy Katalin (Szent István Király Zeneiskola,
Bp.), Felletár Melinda (Szegedi Konzervatórium), Gulyás Csilla (Kodály
Zoltán Magyar Kórusiskola,Bp.)
A verseny támogatói voltak: Oktatási Minisztérium, Magyar Zeneiskolák
és Művészeti Iskolák Szövetsége, Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete,
Fővárosi Pedagógiai Intézet, Erzsébetvárosi Pedagógiai Szolgáltató Központ,
Weiner Leó Zeneművészeti Szakközépiskola, Jakobi Koncert Kft., Papfalvy
Ferenc hárfakészítő, Segovia Hangszerüzlet, Lyra Hangszer 2000., Akkord
Hangszerkereskedés, Fontrade Hangszerüzlet
A zsűri a verseny kiváló rendezéséért köszönetét fejezte ki a Molnár
Antal Zeneiskola igazgatóságának, tantestületének és dolgozóinak.
I. Országos Zeneiskolai Csembalóverseny
2003. március 28.
AXVI. kerületi Rácz Aladár Zeneiskola ez évben először rendezett csembalóversenyt
zeneiskolások részére, a már hagyományosan ugyanitt megrendezésre
kerülő Rácz Aladár cimbalomversennyel párhuzamosan, többek közt azért is,
mert Rácz Aladár repertoárjának nagy részét a barokk csembalóirodalom alkotta.
A verseny céljául a – sajnos még kevés helyen folyó – historikus hangszertanítás
megismertetését, népszerűsítését tűzték ki, valamint a fórum-teremtés lehetőségét
a szakmai kérdések megbeszélésére. A műsorfüzet előszavában pedig jelezték,
hogy a verseny zongoratanároknak is alkalmat kínál a hangszerrel és a kor
előadói stílusával való ismerkedésre, ami pozitív hatást gyakorolhatna
a barokk művek zongorán való előadására is.
A versenyt megnyitó beszédében Varga György, a XVI. kerületi
Rácz Aladár Zeneiskola igazgatója utalt arra, hogy miután már megjelent
a csembaló tanszak zeneiskolai tanterve, sor kerülhet a csembaló tanszak
létrehozására minden olyan zeneiskolában, ahol mód nyílik a hangszer beszerzésére,
ahogyan ez a versenyen résztvevő három iskolában: a rendező Rácz Aladár
Zeneiskolában, az egri Farkas Ferenc Zeneiskolában és a szentendrei Vujicsics
Tihamér Zeneiskolában történt.
A versenyen a fenti három zeneiskolából öt tanuló vett részt:
a szentendrei zeneiskolából három, az egriből egy és a Rácz Aladár Zeneiskolából
egy, utóbbi a kamarazenei kategóriában, egyszer blockflötéssel, egyszer
cimbalmossal társulva.
A versenyt követő szakmai megbeszélésen, amelyen számos zongoratanár
is részt vett, a zsűri elnöke, Horváth Anikó csembalóművész, a Liszt Ferenc
Zeneművészeti Egyetem docense fontos állomásnak nevezte a verseny létrejöttét
a zeneiskolai csembalótanítás kiépítésében. Az egyelőre természetesen kevés
résztvevővel zajló verseny remélhetőleg kiterebélyesedik a következő években
és már most is példamutató a zeneiskolák számára.
A versenyen résztvevők alapvetően jól megállták a helyüket. A
műsorokban – helyesen – szerepeltek francia-angol-olasz és német művek,
és a versenyzők észrevették és előadásukban érzékeltették a különböző nemzeti
iskolák stiláris különbözőségét. Utalt Harnoncourt: A beszédszerű zene
c. alapvető könyvére, amelyben szó van a barokk zenében uralkodó hierarchiáról,
arról a fontossági sorrendről, amely a barokk zene lényegéhez tartozik.
Nagyon fontosnak, és a verseny egyik fő feladatának tartja, hogy sikerüljön
kialakítani a régi zenével kapcsolatos ún. historikus szemléletet, ami
az utóbbi 50 évben teljesen átalakította a régi zene előadásmódjával kapcsolatos
felfogást. Ez az, aminek az ismerete sokban segítheti a zongoratanárokat
akkor is, ha nem áll rendelkezére csembaló, aminek a beszerzése azonban
ma már egyre fontosabb lenne legalább a nagyobb zeneiskolák esetében. A
historikus szemlélet árnyaltabbá teheti a zongoristák játékát mind a szóló-,
mind különösen a kamarazenei darabokban. Ennek egyik fontos eleme pl. az
Urtext-kiadások használata, mert a romantikus kor kiadói sok olyan elemet
jelentettek meg a kottában, amelyek idegen a régi zenétől és a romantikus
kor felfogását tükrözik. Ez jelentkezhet pl. frazeálásban, ujjrendekben,
dinamikai jelekben, és még sok minden másban. Éppen ezért fontos, hogy
a zongoratanárok olyan kiadású kottákból tanítsák a barokk műveket, amelyek
híven tükrözik a kor előadásmódját.
Ez a verseny azért örvendetes, mert bizonyítja, hogy lehetséges,
sőt egyre inkább szükséges a zeneiskolai csembalótanítás létrehozása és
minél szélesebb körűvé tétele. Ehhez ma már több tucat, e szakon végzett
lelkes ifjú szaktanár is rendelkezésre áll. Amennyiben sikerül hagyománnyá
tenni a csembalóversenyt és visszatérően újra meg újra megrendezni, ez
bizonyára jelentős fejlődést eredményezne a régi zene hiteles előadásmódjának
elterjesztésében.
Az I. Országos Zeneiskolai Csembalóverseny zsűrijének tagjai voltak:
Elnök: Horváth Anikó csembalóművész, a Liszt Feren Zeneművészeti Egyetem
tanára. Tagjai: Gál Márta csembalóművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti
Egyetem tanára és Fekete Anna blöckflöte művész
A verseny titkára: Papp Károlyné főiskolai adjunktus, a Kiss
Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda zenei szakértője
A verseny támogatói:
Oktatási Minisztérium, Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató
Intézmény, Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége, Fővárosi
Főpolgármesteri Hivatal, Fővárosi pedagógiai Intézet, XVI. ker. Önkörmányzat
Kulturális és Sport Bizottsága
A verseny értékelésére a zsűri kiemelt nívódíjat és nívódíjat alkalmazott.
Ennek alapján az alábbi eredményeket hirdette ki:
I. korcsoport:
Kiemelt nívódíj: Kassai Gyöngyi Vujicsics T. Zeneiskola, Szentendre
Tanára: Csizmadia Angelika
Nívódíj: Nyísalovits Lilla Farkas Ferenc Zeneiskola,
Eger
Tanára: Matuz Csilla
Boussard Éva Vujicsics T. Zeneiskola,
Szentendre
Tanára: Csizmadia Angelika
II. korcsoport:
Kiemelt nívódíj: Váradi Helga Vujicsics T., Zeneiskola,
Szentendre
Tanára: Csizmadia Angelika
Kamara kategória
Nívódíj: Thiering Péter
Raffay Veronika Rácz Aladár Zeneiskola,Bp.
Tanáruk: Major Edit
Süveges Anna
Raffay Veronika Rácz Aladár Zeneiskola,Bp.
Tanáruk: Rácz Attiláné
IV. Országos Zeneiskolai Rácz Aladár Cimbalomverseny
2003. március 28.
Negyedik alkalommal került megrendezésre a XVI. kerületi Rácz Aladár
Zeneiskolában az országos cimbalomverseny. Sajnos, az országos helyett
majdnem fővárosit is írhatnánk: a Nagykovácsi Alapfokú Művészeti Iskola
kivételével csak fővárosi zeneiskolák szerepeltek, méghozzá nyolc fővárosi
zeneiskola. Nem e beszámoló feladata ennek okát keresni, csak a tényre
szeretnénk felhívni a figyelmet: vidéken nincs, vagy elsorvadóban van a
cimbalomtanítás.
A XVI. kerületi Rácz Aladár Zeneiskola – mint már eddig is –
példamutatóan rendezte meg a versenyt, ez évben az I. Országos. Zeneiskolai
Csembalóversennyel egy napon. A résztvevők száma a cimbalomversenyen jelentős
volt: 48 szám hangzott el a három korcsoportban, szóló és kamara kategóriában
lebonyolított versenyen.
A műsorfüzet első oldalán a 45 éve éppen a verseny napján, március
28-án elhúnyt Rácz Aladár, a verseny és az iskola névadójának megkapó képe
szerepelt, hitvallás-szerű célkitűzésének idézetével: „...Azért nem lettem
zongoraművész, mert a cimbalmot megszerettem, és életem céljául tűztem
ki, hogy ezt a magyar hangszert a hangszerek legelső sorába állítsam! —
Sikerült!”
A rendező iskola cimbalomtanára, Ráczné Jókó Ilona a műsorfüzet
bevezetőjében a nagy művész munkásságának méltó folytatását ígéri: „Emberi
és művészi nagyságára emlékezve, tisztelettel őrizzük és adjuk tovább növendékeinknek
zenei hagyatékát. – Hisszük, hogy a cimbalmos kultúra él, létezik, fejlődik,
és egyenrangű partnere marad a többi hangszernek... Rácz Aladár tanári
és művészi munkáját tovább kívánjuk fejleszteni, kutatjuk hangszerünk lehetséges
irodalmát, a népzenétől a komoly zenén át a kortárs muzsikáig. Inspirálni
szeretnénk zeneszerzőinket új művek megírására, zenekari alkalmazására.”
A verseny zsűrijének elnöke, Fábián Márta cimbalomművész hangsúlyozta,
hogy a versenyre szükség van, mert ez ad ideális fórumot a hangszerrel
foglalkozó tanároknak és diákoknak. Örvendetesnek ítélte a zsűri, hogy
a kamarazene terén nem csak mennyiség, de minőség szempontjából is jelentős
fejlődés tapasztalható. Ez annál is inkább fontos, mert az amatőr muzsikálás
fenntartásához elengedhetetlen a kamarazenei gyakorlat, a zeneszerető felnőtté
nevelésnek ez az egyik legjobb eszköze.
A verseny maga a sok szereplő miatt kissé túlzsúfolt volt, így
viszonylag kevés idő jutott az egyes számok értékelésére, de a zsűri tagjai
minden hozzájuk fordulónak elmondták véleményüket és a további munkához
megfelelő tanácsokkal szolgáltak.
Felmerült, hogy indokolt lenne legalább egy-egy iskolán belül
valamiféle előválogatás, vagy egy kötelező mű előírása, aminek révén a
versenyzők jobb összehasonlítására nyílhatna mód. Az a vélemény is elhangzott,
hogy talán szerencsésebb lenne verseny helyett találkozót szervezni, a
legjobbakat akkor is ki lehetne emelni, de nem kellene rangsorolni, ami
a művészetben mindig a legnehezebb.
Herencsár Viktória cimbalomművész, aki a Cimbalom Világszövetség
elnöke, továbbá a Besztercebányai Művészeti Akadémia tanára is, utalt arra,
hogy a cimbalom nem csak Magyarországon népszerű, hanem nemzetközi hangszer.
A Cimbalom Világszövetség tagjai vagy 30 országból tevődnek össze. Ukrajnában,
Oroszországban cimbalom zenekarok működnek, Kínában pedig vagy 20 000 cimbalmost
tartanak számon. Ennek megfelelően egyre több külföldi zeneszerző is komponál
cimbalom műveket, amelyeknek a hazai megismerése is fontos lenne, s ebben
a Világszövetség tudna segítséget nyújtani.
Felmerült, hogy a cimbalomoktatás elterjedésének a hangszer viszonylag
magas ára is egyik akadálya: az 1-2 milliós vételárat a szülők általában
nem tudják megfizetni, s az iskolák közül is csak kevés képes azt előteremteni.
Tanulóhangszereket nem igen gyártanak, így csak a régi hangszerek vétele
marad lehetőségként, vagy az import, de ennek lehetősége is korlátozott.
/Ugyanakkor a magyar készítésű mesterhangszerek viszont világszerte keresettek./
A zsűri elnöke és tagjai egyöntetűen elismeréssel szóltak a Rácz
Aladár Zeneiskola példamutató versenyszervezéséről és arról, hogy az iskola
új hangversenyterme milyen ideális helyszíne a versenynek.
A cimbalomverseny befejezését követően került sor arra a műsorfüzetben
szerényen csak hangszerbemutatónak nevezett igen magas színvonalú hangversenyre,
amelyen először Horváth Anikó csembalóművész, a csembalóverseny zsűrijének
elnöke adott elő egy hatalmas francia barokk csembalóművet rendkívülien
magas színvonalon, majd Herencsár Viktória cimbalomművész, a cimbalom zsűri
tagja és két kiváló tanítványa: az ukrajnai Michael Zacharia, a J.E.Bella
Konzervatóriu I.o. tanulója, valamint a szlovákiai Vladimir Homola, a Besztercebányei
Művészeti Akadémia I. évf. növendéke szerepelt virtuóz cimbalomszámokkal
külön-külön, majd együttesen is, nagy sikerrel. Ezt követte a díjkiosztás
és a gálahangverseny, amelyen a két verseny díjnyertesei szerepeltek.
A IV. Országos Zeneiskolai Rácz Aladár Cimbalomverseny Zsűrije:
Elnök: Fábián Márta cimbalomművész. Tagjai: Zelinka Tamás zenetanár, a
Parlando c. folyóirat felelős szerkesztője; Herencsár Viktória cimbalomművész,
a Besztercebányai Művészeti Akadémia docense, a J.E. Bella Konzervatórium
tanára, a Cimbalom Világszövetség elnöke. A verseny titkára: Papp Károlyné
főiskolai adjunktus, a Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda
zenei szakértője
A verseny támogatói: Oktatási Minisztériuzm, Kiss Árpád Országos
Közoktatási Szolgáltató Iroda, Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák
Szövetsége, Fővárosi Főpolgármesteri Hivatal, Fővárosi Pedagógiai Intézet,
XVI. ker. Önkormányzat Kulturális és Sport Bizottsága
A versenyen résztvevő zeneiskolák:
Óbudai Népzenei Iskola, Bp. III. ker.; Erkel Gyula Zeneiskola, Bp.
IV. ker.; Józsefvárosi Zeneiskola, Bp. VIII. ker.; Szent István Király
Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola. Bp. XIV. ker.; Hubay Jenő
Zeneiskola, Bp. XV. ker.; Rácz Aladár Zeneiskola, Bp. XVI. ker.; Lajtha
László Zeneiskola, Bp. XX. ker.; Talentum Alapfokú Művészeti Iskola, Bp.
VII. ker.; Nagykovácsi Alapfokú Művészeti Iskola
A IV. Országos Zeneiskolai Rácz Aladár Cimbalomverseny díjnyertesei:
I. korcsoport:
Szóló kategória:
I. díj: Pikó Dominika Óbudai Népzenei Iskola
Tanára: Béresné Szöllős Beatrix
Csemer Zsolt Talentum Művészeti Iskola
Tanára: Tóth Elek
II. díj: Krausz Máté Józsefvárosi Zeneiskola
Tanára: Demlyén Krisztina
Gáspár Rudolf Józsefvárosi Zeneiskola
Tanára: Gerencsér Ferencné
III. díj: Boros Péter Szent István Király Zeneiskola
Tanára: Nagy Katalin
Kamara kategória:
I. díjat a zsűri nem adott ki
II. díj: Szabó Emese
Pető Katalin
Pető Andrea Rácz Aladár Zeneiskola
Tanáruk: Rácz Attiláné
III. díjat a zsűri nem adott ki
II. korcsoport:
Szóló kategória:
I. díj: Vörös Enikő Hubay Jenő Zeneiskola,XV.ker.
Tanára: H. Fábián Jolán
II. díj: Szepesházy Márta Lajtha László Zene- és Művészeti
Isk., Bp. XX.
Tanára: Maróczy Gabriella
III. díj: Kiss Gyula Józsefvárosi Zeneiskola
Tanára: Gerencsér Ferencné
Kamara kategória:
I. díj: Bóbis Szilvia
Vörös Enikő Hubay Jenő Zeneiskola, Bp.XV.
ker.
Tanáruk: H. Fábián Jolán
II. díjat a zsűri nem adott ki
III. díj: Benedek Orsolya
Laukó Anna
Esztergomi Viola Rácz Aladár Zeneiskola
Tanáruk: Ráczné Jokó Ilona
III. korcsoport:
Szóló kategória:
I. díj: Telek Noémi Hubay Jenő Zeneiskola,Bp.XV.ker.
Tanára: H. Fábián Jolán
II. és III. díjat a zsűri nem adott ki
Kamara kategória:
I. díj: Egyed Csilla
Molnár György
Siska Ákos Óbudai Népzenei Iskola
Tanáruk: Béresné Szöllős Beatrix
II. díj: Süveges Anna
Kalugyer Roland
Bácsi Mónika
Veróczki Zsanett
Hargittai Piroska
Farkas Melinda Rácz Aladár Zeneiskola
Tanárok: Vályi Nagy Tamásné
Tomhauser Noémi
Ráczné Jokó Ilona
A zsűri a kiváló felkészítő munkáért a következő tanárokat részesítette
elismerésben: Gerencsér Ferencné, Ráczné Jokó Ilona, H. Fábián Jolán, Csizmadia
Angelika.
Péter Miklós |