20 éves a Ferencvárosi Ádám Jenő
Zeneiskola szimfonikus zenekara
Jubileumi hangversennyel ünnepelte 20 éves
fennállását a Ferencvárosi Ádám Jenő Zeneiskola szimfonikus zenekara a
Néprajzi Múzeum dísztermében 2004. március 21-én. A zene felhangzása
előtt a IX. kerület polgármestere, dr. Gegesy Ferenc méltatta a
zenekar, és a zeneiskola kiemelkedő teljesítményét. Mint mondta, a
kerület zenei életének meghatározó intézménye a zeneiskola, amelynek
együttesei minden jelentős kerületi megmozduláson részt vesznek. Ezen
túlmenően pedig a szimfonikus zenekar külföldön is sikerrel
bizonyította a magyar zenei nevelés magas színvonalát, így például a
Bécsi Ünnepi Heteken való ismételt szereplésével. Az iskolát fenntartó
kerületi önkormányzat mint eddig, úgy a továbbiakban is tőle telhetően
támogatja a zeneiskola és együttesei, így a 20 éves szimfonikus zenekar
munkáját, mely alapító karnagya, Szentmáry Kálmán igazgató vezetésével
érte el eddigi jelentős sikereit.
A polgármesteri köszöntő után a szimfonikus zenekar
Bach: d-moll kettősversenyével indította a jubileumi hangversenyt. A
két szólista közül az egyik Bődi Melinda, az iskola hegedűtanára volt,
a másik Tari Balázs, a Tanárképző Intézet hallgatója, a zenekar egykori
tagja. A Bach-mű magas szintű előadását követően az iskola Régizene
együttese Kállay Gábor vezetésével Rossi, Gabrieli, Hasse műveket,
valamint Zsigmond magyar, és V. Károly spanyol király udvarából
származó darabokat adott elő nagy sikerrel. Tovább színesítette a
hangverseny műsorát a Varasdy Ernő által vezetett ütőegyüttes Evans
amerikai szerző négy táncával. Végül ismét a szimfonikus zenekar
következett Csajkovszkij Csipkerózsika c. művéből a Keringő
előadásával, végül pedig Offenbach: Orpheus az alvilágban c. művének
virtuózan előadott nyitányával.
A nagy sikerű jubileumi hangverseny után Szentmáry
Kálmánt, a szimfonikus zenekar alapító karmesterét, az Ádám Jenő
zeneiskola igazgatóját kérdeztük: melyek voltak az elmúlt két évtized
legjelentősebb eseményei és eredményei, valamint hogy milyen
jelentőséget tulajdonít a zenekar működésének az iskola zenei nevelési
munkájában?
Szentmáry igazgató úr először az utóbbi kérdésre
adott választ: szerinte a zenekari munka közösségteremtő ereje
meghatványozza a zenei nevelés hatékonyságát. A zenekari tagok
általában tovább folytatják zenei tanulmányaikat, mint a többiek, mert
számukra a közös muzsikálás élménye olyan örömteli esemény, melytől nem
kívánnak elszakadni. Ezt bizonyítja az is, hogy a zenekarban jó néhány
olyan fiatal is játszik, akik már nem zeneiskolai tanulók, de a
zenekari muzsikálás öröme visszahúzza őket. Az iskola tanárai maguk is
példamutató lelkesedéssel vesznek részt a zenekar munkájában. Így
például Varasdy Ernő és Kovácsné Angyal Magda kezdettől segítik a
zenekar munkáját, Bodonyi István pedig az utóbbi években nyújtott igen
sok segítséget több évtizedes zenekari és pedagógiai tapasztalatát
felhasználva. A zenekar olyan értelemben is ösztönző a zeneiskolai
tanulás során, hogy zenekari tagnak lenni kitüntetés: a zenekar
munkájában csak a legjobb eredményt elérő növendékek vehetnek részt.
Az elmúlt húsz évre visszatekintve Szentmáry
igazgató úr szerint a legfontosabb és legjellemzőbb az volt, hogy a
kerület kisebb-nagyobb kulturális rendezvényein és eseményein a
szimfonikus zenekar mindig jelen volt: szerepelt a Ferencvárosi Ünnepi
Játékokon, és számtalanszor a József Attila lakótelepi Közösségi
Házban, valamint a kerületi iskolákban és templomokban (pl. a
Kálvin-téri református templomban, az Örökimádás templomában, Szt.
Kereszt templomban, stb.). A kerületen kívül olyan ünnepi alkalmakon,
mint. a Parlament kupolatermében szervezett gyermeknapi műsorban, vagy
nyári promenád-koncerteken Leányfalun vagy Fonyódon, ami mind
különleges élményt nyújtott a zenekar tagjainak. Még inkább így volt ez
a külföldi meghívásra létrejött hangversenyeken, amelyek közül a
legemlékezetesebbek a németországi Braunschweigban, és a Bécsi Ünnepi
Játékokon kétszer is létrejött fellépés, de a kárpátaljai Ungváron
adott hangverseny is felejthetetlen marad. A IX. kerületen belül pedig
kialakult a rendszeresen visszatérő hangversenyek sorozata: így az
„Adventi koncertek” vagy a „Tavaszi hangversenyek”, valamint a Néprajzi
Múzeum dísztermében minden évben megtartott hangverseny.
A zenekari muzsikálásra nevelésnek egyik fontos
eredménye, hogy a zenekar egykori tagjai közül ma már jó néhányan
hivatásos zenekarokban játszanak, sokan pedig most készülnek a zenei
pályára a zeneművészeti szakközépiskolákban vagy már a Liszt Ferenc
Zeneművészeti Egyetemen vagy a Tanárképző Intézetben. Közülük is többen
vissza-visszajárnak, de igen nagy örömet szereznek azok az amatőr
muzsikusok, akik más hivatást választva is még mindig tagjai a
zenekarnak. 20 év igen nagy idő egy zeneiskolai zenekar életében: a
zeneiskolai tanulók 5-8 éves „rotációját” figyelembe véve ez 3-4
zeneiskolai „generáció” váltakozását jelenti. Ha egy zenekar ennyi időn
át folyamatosan képes sikeresen helytállni, az biztos jele a kialakult
jó közösségi szellemnek.
Ez jellemzi egyébként az iskola többi együttesét is:
így a Varasdy Ernő által vezetett, szintén több évtizedes múltra
visszatekintő Ütőegyüttes, valamint a Kállay Gábor vezetése alatt
működő Régizene együttes munkáját is.
Visszatérve a kiindulóponthoz: a zenekari munkának
jelentős kisugárzó hatása van az egész zeneiskolára, élményszerűvé téve
a zenetanulást, e mellett pedig jelentősen gazdagítja egy-egy város
vagy városrész kulturális életét - summázza tapasztalatait
Szentmáry Kálmán igazgató úr, a jubiláló szimfonikus zenekar alapító
karmestere.
A magunk részéről szívből gratulálunk a zenekar
eredményeihez, és további sok sikert kívánunk a következő
évekre-évtizedekre.
Péter
Miklós
|