Rózsavölgyi történet
A fővárosban működő zenetanárok, muzsikusok szinte hetenként belátogatnak, a vidéken tanító pedagógusok pedig évente legalább 3-4-szer fő úticéljuknak tekintik a bolt meglátogatását, ahol megtekinthetik Európa, de talán az egész világ egyik leggazdagabb kotta, zenei könyv és hangzóanyag választékát. Itt tájékoztatást kaphatnak a legújabban megjelenő magyar és külföldi kiadványokról és rendelkezésükre áll a holt összes szolgáltatása. Például lehetőség van kottát rendelni a világ szinte bármelyik zeneműkiadójától és rendelkezésükre áll közel ezer zeneműjegyzék, katalógus, bibliográfia, valamint a nemrég bevezetésre került számítógépes kottakereső szolgálat. Rendelések és érdeklődő levelek tucatjai érkeznek naponta postán és faxon Magyarországról és külföldről egyaránt. A Rózsavölgyi nevet messze országhatárokon túl is ismerik. A bolt jelenlegi készletének sokrétűségét és nagyságát bizonyítják a számszerű tények is: 160 ezer féle zenemű (800 kiadótól és közel 150 millió Ft-os készlet várja az érdeklődőket, vásárlókat. Az eredmények nem születtek máról-holnapra; a hírnév, a szakmai tekintély, a tradíció mély gyökerekből ered. A cég alapítása óta nemcsak kereskedelemmel, hanem zenemű-könyvkiadással, hangversenyek szervezésével és rendezésével, koncertjegyek árusításával, zenei együttesek szponzorálásával is jeleskedett. A múlt században Erkel Ferenc, Tiszt Ferenc, Aggházy Károly, a XX. században Bartók Béla, Kodály Zoltán, Dohnányi Ernő, Weiner Leó zeneszerzők mellett több mint ezer komponista műveit tették ismertté a világ számára. De emellett többek között Liszt Ferenc, Claude Debussy és M. Ravel budapesti fellépéseit is a Rózsavölgyiék szervezték. Lapozzuk fel a múlt krónikáskönyvét és az emlékezetes dátumok kronologikus felsorakoztatásával kirajzolódik előttünk egy jelentős zenei vállalkozás sikeres életútja: 1850. - Rózsavölgyi Gyula (1822-1861) az ismert zeneszerző és muzsikus Rózsavölgyi Márk fia és Grinzweil Norbert (1823-1890) megalapítják a Rózsavölgyi és Társa céget. A társak közül Rózsavölgyi Gyula képviselte a szakértelmét, aki Ábrányi szerint: “hazai és németországi könyvárusi és zeneműkiadói firmáknál művelte magát szakmájában”, Grinzweil Norbert volt a tőkéstárs, aki az együttműködés során tanulta meg a szakmát. - A két tulajdonos Bécsbe, Prágába, Berlinbe és még több európai nagyvárosba utazott, ahol felvásárolták a legnagyobb európai kottakiadók jelentősebb kiadványait. Ezeket a belvárosban működő Diana fürdő épületében bérelt első emeleti helységeibe szállították. 1851. - Üzletet nyitnak a belváros legforgalmasabb utcájában, az Úri
utcában ( 1852. - Tágasabb üzlethelységbe költöznek az Úri utca és a Korona
utca sarkára. 1857. - A kiadói lista szépen bővül és az év elején már a 17.-dik
kiadásnál tartanak. ( R. et.C.No.l7.) Egressi Béni: Két magyar dal No.l.
’Ki vagyok én, mi a nevem’ É-Pf. 1860. - Erkel Ferenc zongoradarabjainak megjelentetéseivel a kiadó megkezdi a mester műveinek folyamatos közlését (pld. a Bánk bán zongorakivonata 1861-ben jelent meg). 1862. - Bécsben a Rózsavölgyi és Társa cég fióküzletet nyit. 1864. - A kiadónál megjelenik az ezredik kottakiadvány .
1865. - A Rózsavölgyi kiadó is megkezdi Liszt Ferenc műveinek kiadását. Az első két kiadvány a zongorára írott Ave Maria és a Két legenda. 1872. - Megvásárolják a század elejének egyik legjelentősebb zeneműkiadóját a Treichlinger céget, amelynek tulajdonába tartoztak az 1855-ben megszűnt Wagner József cég összes zeneműkiadványai is. 1873. - A bolt ismét egy nagyobb üzlethelyiségbe költözik a belvárosban. Az új cím Kristóf tér 4. Az üzlet padlózata olasz márványkockákból épült, melynek díszítéseit külön tervezték. A polcrendszer kialakításánál figyelembe vették a speciális beosztási szakrendszert, amelyet Magyarországon először itt alkalmaztak. (Európában ez volt a második zeneműbolt, ahol a ma már hagyományos szakrendet alkalmazták.) 1885. - Nagy kitüntetés éri a céget: február 3-án „Császári, királyi, mű- és hangjegykereskedés” cím tulajdonosa lesz. 1890. - Május 25-én meghalt a cég egyik alapítója, Grinzweil Norbert. 1894. - Beindítják a „Zenei szemle” című folyóiratot, amely később a „Művészeti lapok” nevet vette fel. Munkatársai sorába nem kisebb egyéniségek tartoztak, mint Hubay Jenő, Kéry Gyula, Jókai Mór és Kossuth Ferenc. 1904. - Szerződést kötnek a Boosey and Hawkes céggel, amelynek következtében a Rózsavölgyi kiadványok eljutnak a szigetországba, sőt Amerikába is. 1905. - Megjelenik a kiadó kétnyelvű több mint 300 oldalból álló reprezentatív kottajegyzéke. 1908. - A Rózsavölgyi cég új tulajdonosok kezébe kerül (Bárczy - Ángyán - Alberti) 1911. - Fióküzlet nyílik Budapesten az Andrássy út 45. sz. alatt. (Ez az üzlet Liszt Ferenc Zeneműbolt néven – az Edition Musica tulajdonában – ma is létezik.) 1912. - Jelentős évszám a cég történetében: december 29-én megnyílt a mai helyen is működő Szervita tér 5. sz. alatt Kozma Lajos és Dankó István neves mérnökök által tervezett reprezentatív, európai szintű, korszerű, új Rózsavölgyi Zeneműbolt. Az év elejétől kezdődően rendszeressé válnak a cég által rendezett zenés, kulturális esték (pl. Debussy szerzői estje a zeneszerző közreműködésével; Dohnányi Ernő, majd később Bartók Béla zongoraestjei, stb.) ---------- Néhány jelentősebb kiadói szerződés 1910-1919 között 1910. - Kodály: I. Vonósnégyes Op.2. Partitúra és szólamanyag 1919. - Varró Margit: A zongoratanítás és zenei nevelés (könyv) ---------- 1913. - Elkezdik a boltban a gramofonlemezek rendszeres árusítását, az év végén már egy külön osztályt hoznak létre. ---------- Érdekesebb kiadó szerződések 1920-1929 között: 1921. - Kodály Z.: Énekszó Op.1. ---------- Jelentősebb kiadó szerződések 1931-1940 között: 1931. - Bartók B. - Gertler E.:
Szonatina hegedű-zongorára ---------- 1936. - Ismét egy rendkívül fontos dátum a cég történetében: Megvásárolják a csődbe jutott Múzeum körúti Rozsnyai céget. A Rozsnyai kiadónál jelentős zenepedagógiai munkák jelentek meg. (Czerny, Chován: Előtanulmányok a Kézügyesség iskolájához; Bertini-Chován: 45 tanulmány; Chován K.: Zongoraiskola I-II.; Szonatinagyűjtemény, és további közel kétszáz féle iskolai oktatásban használt, különböző hangszerekre írott kotta.) Még ebben az évben megnyílik a hangszerosztály a bolt alagsorában. 1949. - Szeptember 7. Ez a dátum a Rózsavölgyi cég államosításának időpontja. A kiadói tevékenység jogutódja a Zeneműkiadó Vállalat, a Szervita téri zeneműbolt tulajdonosa 1951-től az Állami Könyvterjesztő Vállalat. ---------- A régi újságokban tallózva egy régi Rózsavölgyi hirdetésre bukkantam, amely a cég egész tevékenységének mottója lehetne: „Házunk szolgálatának lényege nem a munka elvégzésében áll, hanem abban a szellemben, mellyel minden munkát elvégeztetünk. És aki üzletünket látogatásával megtiszteli, annak őszinte jó tanáccsal tartozunk; munkatársaink tudása és ismerete nem arra szolgál, hogy a vevőt rábeszélje, hanem arra irányul, hogy választását megkönnyítse.” Ez a summázás nemcsak összefoglalója egy csaknem 110 éves kiadói és üzleti tevékenységnek, hanem meghatározója egy – most már új körülmények között működő – hagyományokra támaszkodó, államilag támogatott és felügyelt, kulturált kereskedelmi formának is. Az államosítással kezdetét veszi a Rózsavölgyi bolt – ahová ettől kezdve már csak a kereskedelmi tevékenység tartozik – „újkori története”. ---------- 1951. - Ismét lehetőség nyílik a külföldi kották szervezett beszerzésére, egyelőre csak a kelet-európai államokból. 1961. - Pótolhatatlan veszteség éri az egész szakmát: elektromos zárlat következtében tűzvész pusztította el a Rózsavölgyi szinte teljes berendezését és az árukészlet jelentős részét. (Sajnos a régi relikviák, első kiadások, kéziratok is elégtek.) 1964. - Április 13-án nyílik meg az újjáalakított Rózsavölgyi Zeneműbolt. ---------- Az 1964-ben megnyílt bolt, ha nem is árasztotta a régi falak, berendezések ’fennkölt’ zenei légkörét, de a tradicionális Rózsavölgyi-szellemnek megfelelően jól szolgálta zenei életünk minden rezdülését és öregbítette zenekultúránk jó hírnevét a világban is. Szimbolikus volt a boltban a falon elhelyezett ötvös kompozíció, amely Engel István ötvösművész tervei alapján készült. Ebben ugyanis a hangszerek csak stilizáltan voltak jelen, de összességükben mégis egy egész zenekar jelenlétére utaltak, zenei hangokat árasztottak, érezhető feszültséggel, vibrálással töltötték be az egész eladóteret. ---------- 1970. - Bevezeti a bolt a hangos hanglemez vevőszolgálatot, amelyre a sajtó is élénken felfigyel. (Esti Hírlap, Magyarország, stb.) 1975. - A cég alapításának 125. évfordulójára jegyzék készült a bolt készletéről, bemutatva azt a hatalmas választékot, amely a Rózsavölgyit Közép-Európa legnagyobb zeneműboltja rangjára emelte. (A Musikhandel ismert német zenei szaklap a Rózsavölgyi Zeneműboltot Európa 10 legnagyobb zeneműboltja között említi.) 1978. - A bolt eladótere átalakításra került és további bővítést jelentett, hogy a könnyűzenei hangzóanyag részleg az alagsorba került. Az akkori korszerű kereskedelmi elvárásoknak megfelelően az önkiszolgáló rendszert vezették be. Az átalakítás következtében a forgalom több mint 30 %-kal megnőtt. 1994. - Privatizáció következtében a Rózsavölgyi Zeneműbolt a Líra és Lant keretén belül a Láng Holding tulajdonába került. 1997. - A Rózsavölgyi Zeneműbolt ebben az évben elsők között kapta meg a művelődési miniszter által alapított, rangos Hermész-díjat. - A új tulajdonosok a boltot átépítik és a tervezők bizonyos régi elemek kihangsúlyozásával a század eleji hangulatot próbálták visszaidézni. 1999. - Az új tulajdonosok levédetik a Rózsavölgyi márkanevet és Atheneum-Rózsavölgyi néven a kiadói műhely ismét beindul. - Állandó kiállítás nyílik a boltban a cég elmúlt másfél
évszázados ---------- 2000-ben 150 éves a „Rózsavölgyi”: ez a 150 év eredményeivel, sikereivel, kudarcaival együtt a magyar zenekultúra egy része. A cég első hirdetése ezzel kezdődött: Mindenkor a zenét szolgálni. Ez a jelmondat ma is élő és biztosítéka annak a szellemnek, amely a Rózsavölgyi Zeneműbolt további évtizedek (évszázadok?) gyümölcsöző, eredményes munkáját táplálja. Hutira Albin |
|
|