SZIGETI-HUBAY NEMZETKÖZI HEGEDŰVERSENY

Péter Miklós interjúja Perényi Eszterrel, a nemzetközi zsűri elnökével

A 2007. szeptember 3-14. közt lebonyolított Szigeti-Hubay Nemzetközi Hegedűverseny a zenei versenyek sorában a 42. volt, ezen belül pedig a hetedik hegedűverseny. Az 1948-ban megrendezett első hegedűversenyt követően 1973 óta viseli a verseny Szigeti József nevét, aki akkor még – élete utolsó évében – maga is részt vett annak előkészítésében Kovács Dénessel együtt. A magyar hegedűsök közül akkor Barta Mihály és Bálint Mária, a további versenyeken pedig Szederkényi Nándor, Stuller Gyula, Falvay Attila, Kerlemen Barnabás, András Tamás és Kokas Katalin szerepeltek a győztesek és díjazottak között a 12 külföldi mellett.

2007-ben a szervezőbizottság a versenyt Szigeti-Hubay Nemzetközi Hegedűversenyként hirdette meg, mivel tavaly Hubay Jenő halálának 70., az idén pedig születésének 150. évfordulójára emlékezünk.

A Szigeti-Hubay Nemzetközi Hegedűverseny zsűrijének elnöke Perényi Eszter hegedűművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanszékvezető professzora volt. Tőle kértünk tájékoztatást a versenyről, a versenyzőkről, a zsűri munkájáról, a verseny nemzetközi elismertségéről.

Parlando: Hogyan tükröződött a verseny nemzetközi jellege a versenyen résztvevők országok szerinti megoszlásában?

Perényi Eszter: A 36 ifjú hegedűs közül 8 érkezett európai országokból, ezenkívül 12 versenyző volt a távol-keleti /Japán, Kína, Dél-Korea/, 3 amerikai és 13 pedig magyar. Ez önmagában is bizonyítja a verseny iránti nemzetközi érdeklődést, egyben a nemzetközi elismerést. Ennek másik bizonyítéka, versenyünk évtizedek óta ismétlődő megrendezése. A világ egyre sokasodó zenei versenyei közül ugyanis igen soknak nincs olyan folyamatossága, mint a magyar hegedűversenynek, amely ma már a legrangosabb versenyek közé tartozik. Az is erősíti a magyar hegedűversenyek elismertségét, hogy az itt győztes és díjazott művészek a továbbiakban szinte kivétel nélkül a nemzetközi koncertélet kimagasló szereplőivé válnak.

Parlando: Milyen szempontok alapján írták ki a verseny kötelező anyagát?

P.E.: Az elődöntőben egy Bach-mű, egy Hubay-etűd, Ysaye hegdűszonátájának két tétele és Vántus István szólóhegedűre írt szvitje vagy Kocsár Miklós szólószonátájának I. tétele szerepelt. A Hubay-etűdök ugyan nem koncertetűdök, de előadásuk igen magas szintű hegedűtechnikát igényel, így ideális művek a versenyzők felkészültségének megítélésére. A középdöntőben egy Brahms-szonáta, Mozart E-dúr Adagiója és a B-dúr vagy C-dúr Rondó, Bartók Szólószonátájának I. vagy III.-IV. tétele, vagy az I. vagy II. Rapszódia, továbbá Hubay három előadási darabjából – a Carmen-fantázia, a Zephir és Scherzo, valamint a Walzes-parafrázis közül valamelyik a versenyző választása szerint. A kötelező művek kijelölésénél figyelembe vettük Brahms és Bartók kapcsolatát, kötődését a két névadóhoz, mint ahogy Ysaye szonátájának, Sibelius és Goldmark hegedűversenyének szerepeltetését is az indokolta, hogy néhány hegedűdarabjukat Hubaynak,illetve Szigetinek ajánlották. A döntőben hat versenymű – Bartók, Beethoven,Brahms, Csajkovszkij, Goldmark és Sibelius hegedűversenye közül választhattak a szereplők

A versenyen kiderült, hogy a középdöntő igazi „vízválasztó” volt: a Brahms-szonátához elengedhetetlen elmélyültség, a Mozart művekhez szükséges igen érzékeny és kifejező tónus, a Bartók művek értő megszólaltatása, majd a Hubay művek virtuozitáson túlmutató megformálása csak a döntőbe jutott legjobbaknak sikerült.

Parlando: Mi indokolta a zsűri döntését, mely szerint két első díjat és két harmadik díjat adtak ki, viszont második díjas nem volt?

P.E.: A zsűri a nemzetközi a versenyeken szokásos módon pontozott .A kialakult pontszámok szerint a két első díjas elérte az ehhez szükséges maximális pontszámot, míg a két harmadik díjas pontszámai lényegesen alacsonyabbak voltak. Ezért döntött a zsűri a két első és a két harmadik díj mellett. A két első díjas: Banda Ádám, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem másodéves hallgatója és Lev Solodovnikov, a Moszkvai Konzervatórium szintén másodéves növendéke az első díj mellett még számos magyarországi fellépésre is meghívást kapott. Mindketten nagyon ígéretes tehetségek, remélhetőleg jelentős nemzetközi karrier vár rájuk. Örvendetes, hogy különdíjak kiadására is sor kerülhetett: a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Előadóművészi Jogvédő Irodája a döntőbe jutott Bodor János és Kobayashi Mio részére, az Artisjus Zenei Alapítvány pedig Pintér Dávidnak adományozott különdíjat, a Hubay-család pedig a Hubay mű legjobb előadójának, Banda Ádámnak. Talán nem ünneprontás itt megemlíteni, hogy a verseny első díjasainak nyolcezer Eurós díja a nemzetközi összehasonlításban alacsony. Indokolt lenne az összeg felemelése legalább tízezer Euróra, ami egyben még vonzóbbá tehetné a versenyen való részvételt.

Parlando: Hogyan értékeli a magyar versenyzők teljesítményét a külföldi versenyzőkhöz, illetve a nemzetközi versenyek követelményeihez viszonyítva?

P.E.: A jelentős számú magyar versenyző részvétele nagyon örvendetes, és nyugodtan állíthatjuk, hogy semmiben sem maradtak el sem a külföldi versenyzők átlagteljesítményétől, sem a nemzetközi versenyeken tapasztalható színvonaltól. Fontos, hogy megfelelő tapasztalatokat szerezzenek a további nemzetközi versenyekre, akkor is, ha most éppen nem az élmezőnyben végeztek. Szereplésük jó bizonyítéka a magyar hegedűiskola folyamatosságának és magas színvonalának. Az, hogy a verseny egyik első díjasa magyar, mindenképpen jelentős eredmény, mint ahogy az is, hogy a középdöntőbe jutott 10 versenyzőből 3, a döntőbe jutott 6 versenyzőből pedig 2 magyar. A két magyar versenyző által elnyert különdíj is megfelelő elismerése magas színvonalú szereplésüknek.

Parlando: Mennyire volt egységes a zsűri véleménye a versenyzők megítélésében?

P.E.: A zsűri valamennyi tagja számtalan nemzetközi verseny zsűrijében szerepelt már. Így nagy tapasztalattal rendelkeznek a versenyzők megítélésében és személyes ismeretség is kialakult köztük az ismétlődő találkozások során. Hadd említsem meg velük kapcsolatban a legfontosabb momentumokat : Az osztrák Michael Frischenschlager, a Bécsi Nemzetközi Fritz Kreisler Verseny elnöke, Edward Grach a moszkvai Konzervatórium tanáraként a Yampolsky Hegedűverseny elnöke, Erich Gruenbeg, a londoni Királyi Zeneakadémia professzora a 2008-ban esedékes Fiatal Hegedűsök Yehudi Menuhin Nemzetközi Versenyének a zsűrielnöke, Petru Munteanu professzor a Kloster-Schöntali nemzetözi hegedűverseny művészeti igazgatója, Tomotada Soh a londoni Royal Academy of Music professzora és a 2007. évi japán Sendai Nemzetközi Hegedűverseny elnöke, aki Szigeti József tanítványa, majd asszisztense volt a mester haláláig. Szabadi Vilmost, Szecsődi Ferencet és Szenthelyi Miklóst, a zsűri magyar tagjait s zeneszerető közönség mind koncertjeikről, mind lemezeikről bizonyára igen jól ismeri. Valamennyi zsűritag részletes életrajzát tartalmazza egyébként a verseny kiválóan összeállított műsorfüzete, mint ahogyan a névadók életrajzát is, a továbbiakban pedig minden versenyző adatait és műsorát. Visszatérve a zsűri munkájára, a különböző nagy hegedűiskolákat képviselő zsűritagok között a versenyen elhangzott produkciók megítélésében, különösen pedig a díjak odaítélésében teljesen egységes vélemény alakult ki.

Parlando: Milyennek ítélte az ilyen nagy nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező zsűri a verseny szervezését és lebonyolítását más nemzetközi versenyekhez viszonyítva?

P.E.: Véleményük szerint magas színvonalú és minden elismerésre méltó volt a verseny szervezése és lebonyolítása. A Filharmónia Budapest Kht. Munkatársai, közülük is kiemelkedően Liszkay Mária úgy látták el nehéz feladatukat, hogy a verseny teljesen zökkenőmentesen zajlott le. Minden segítséget és támogatást megadott ehhez a társrendező Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és dr. Batta András, az egyetem rektora. A versenyről és a versenyzőkről való részletes tájékoztatásban pedig élen járt a Magyar Rádió, amelynek munkatársa, Magyar Kornél nagy hozzáértéssel és jóindulattal mutatta be a versenyzőket a hallgatóknak. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara pedig Kovács László vezényletével biztos hátteret nyújtott a versenyzőknek és lehetőséget adott számukra előadói elképzelésük megvalósítására. Említsük meg a hallgatóság lelkesítő tapsviharát is egy-egy jól sikerült szereplést követően, ami mindig emlékezetes marad a versenyzők számára.

Parlando: Hogyan értékeli Ön a 2007. évi Szigeti-Hubay Nemzetközi Hegedűverseny jelentőségét a magyar zenei élet és a magyar hegedűpedagógia folyamatában?

P.E.: A magyar hegedűiskola újabb sikeres állomásának tekintem, amely minden bizonnyal sok bátorítást adott nem csak a győzteseknek és a díjazottaknak, hanem a résztvevőknek is. Ugyanakkor a nemzetközi zenei élet jelentős eseménye is volt, amely újból bizonyította, hogy a magyar zenei élet és ezen belül a magyar zenei nevelés továbbra is a nemzetközi zenei élet élvonalába tartozik.

A 19 megjelent versenyző közül a zsűri a következőket díjazta:

I. díj: Banda Ádám, Magyarország

Lev Solodovnikov, Oroszország

II. díj: -

III.díj: Ekaterina Rakhimova, Oroszország

Sulki Yu, Dél-Korea

Artisjus Zenei Alapítvány különdíja: Pintér Dávid, Magyarország

Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Előadóművészi Jogvédő Iroda különdíja: Bodor János, Magyarország és Kobayashi Mio, Japán