Álljon itt bevezetőül dr. Ábrahám Mariann zongoraművész elismerő gondolata, 
 amely a Zenetanárok Társasága egyik Közgyűlésén hangzott el, a hangversenyen 
 hallható igen színvonalas harmonika szóló méltatásaként: „Látjátok, nem maga a hangszerfajta a döntő, hanem az, ami és ahogyan megszólal rajta!”
    Ernyei László tanár úrnak, a ZETA Harmonika Tagozata vezetőjének és lelkes „csapatának” sokesztendei kiváló munkája eredményeként került sor a II. Országos Zeneiskolai Harmonikaverseny sikeres lebonyolítására. A zsűri elnöki tisztét Rácz Tibor, a Pozsonyi Konzervatórium tanára és az UNESCO Nemzetközi Zenei Tanácsa Világszövetségének alelnöke töltötte be. A zsűri tagja Magyar Margit, a Tóth Aladár Zeneiskola igazgatója és Arany Zsolt, a Zenetanárok Társaságának hangszeres alelnöke volt. A zsűri titkári teendőit Konstantinné Dombegyházi Mária, a Csömöri Krammer Teréz Zeneiskola igazgatója látta el.
    Tekintettel arra, hogy e sorok írója a 3 évvel ezelőtti verseny zsűrijének munkájában is részt vett, kitűnő lehetősége kínálkozott a versenyek több szempontból történő összehasonlítására.
    A 2003. május 25-i I. Országos Zeneiskolai Harmonikaversenyre 24 zeneiskolából 52 fő növendék, a 2006. május 24-én megrendezett II. Országos Zeneiskolai Harmonikaversenyre pedig 26 alapfokú művészetoktatási intézményből 73 fő versenyző jelentkezett. Ez 38 %-os létszámnövekedést jelent. Érdekes véletlen, hogy mindkét versenyen a szabályosan regisztrált növendékek közül magán a „megmérettetésen” 7 – 7 fő nem jelent meg. 
Korcsoportok szerinti létszámok összehasonlítása:

 Korcsoport                       2003                      2006
      I.                                  16                         22
     II.                                  17                         33
    III.                                    8                          8
    IV.                                    4                        10

Örvendetesen gyarapodott az I. + II., valamint a IV. korcsoportos versenyzőink száma.
    A versenykiírás szerinti kötelező művek megegyeztek a jól bevált, három évvel ezelőtti anyagokkal. Megjegyzendő, hogy mindkét verseny során előfordult néhány növendék darabválasztásánál a verseny kiírása szerinti „kötelező anyag” mellőzése, azaz nem tartották magukra nézve kötelezőnek a hivatalosan közzétett anyagokat.
    Az I. Országos Zeneiskolai Harmonikaversenyen még eltekintettünk a büntető pontok levonásától, - mérlegelve a felkészítők esetleges tapasztalatlanságát -, az idei versenyen azonban már kizárás járt e szabálytalanság miatt. A történtek kapcsán egyértelműen felmerül a felkészítő tanári mulasztás és felelősség kérdése. „A zsűri a verseny kezdete előtt tanácskozást tartott és megállapodott a pontozás értékhatáraiban, valamint a bírálat szempontjaiban: tempó, dinamika, frazeálás, technikai felkészültség, stílusos előadásmód, hangszerkezelés stb.” (Idézet Konstantinné Dombegyházi Mária titkár jegyzőkönyvéből.) A kötelező – és szabadon választott művek megszólaltatását maximálisan 20 – 20 ponttal értékeltük. A II. Országos Zeneiskolai Harmonikaverseny legmagasabb pontszámát Szabó Ádám – II. korcsoportban induló – érdi versenyző kapta. Ő 119 pontot ért el remek játékával. Tanára: Szokolai Zoltán (Lukin László Zeneiskola, Érd).
    Általában minden zenei versenynek akadnak nemcsak fény-, hanem árnyoldalai is, amelyet ezúttal is érzékeltünk. Sajnálatos tény, hogy a legtöbb pontatlanságot az első korcsoportban észleltük. Előfordultak bosszantó ritmikai hibák, tempó-ingadozások, frazeálási és légszekrény-vezetési problémák, de a hangszerkezelési fogyatékosságokkal szorosan összefüggő dinamikai rendellenességek is. Ez annál is elgondolkodtatóbb, mivel éppen ebben az életkorban alakulnak ki a későbbi pályát befolyásoló, adott esetben determináló, nélkülözhetetlen alapkészségek. 5 versenyzőnél memória zavar is jelentkezett.
    „Közismert tény, hogy nem minden növendék alkalmas – a különben jó tudásszintje ellenére sem – nyilvános megmérettetésekre. A zenei versenyzés egyben az idegek harcát is jelenti.” (Idézet a Parlando 2003/6. számából in p. 37.: Arany Zsolt: Gondolatok az első országos zeneiskolai harmonikaversenyről – a zsűri szemszögéből) Ismét bebizonyosodott, hogy milyen komoly feladatot jelent egy versenyre való felkészülés, illetve a felkészítés – és formaidőzítés kérdése. Bár mindkét országos harmonikaverseny egyfordulós volt, a résztvevők előzetes, megfelelő számú szerepeltetése mindenkor nélkülözhetetlen dolog.
    Minden lehetőséget meg kell ragadni – az egyébként tehetséges gyerekek – nyilvános bemutatkozása érdekében. A harmonika végtelen nagy előnye a könnyű hordozhatóság. A zongora hiánya nem jelenti hát a szereplés elmaradását, mint más szóló – hangszer esetében. Persze jól tudom, hogy manapság a magyar művészetoktatás nem éppen „rózsás” korszakát éli: vizsgálatok, felmérések és minősítések kellős közepén állunk. Az előbbi megállapítás látszólag nem illeszkedik a fenti gondolatok közé, ha azonban jelentéstartalmának mélyére tekintünk, a logikai kapcsolat kérdése egy csapásra világossá válik.
    Több évtizedes sajátságos magyar vonás, hogy a tanári tevékenység megítélésében döntő tényezőként érvényesül a versenyeken induló növendékek száma. És ez nem csak a művészetoktatásra érvényes megállapítás. Fájdalmas dolog, hogy a művészetoktatási intézmények, de a tanári minősítések, valamint a finanszírozási kérdések is egyre inkább függenek a fentiektől. Nos, ezek után érthető, hogy alapvető tanári – és iskolai érdek fűződik minél több növendék indításához a különféle versenyeken, de nem minden áron! Egy ilyen – az egész szakma jelenléte előtti – kudarc élmény beláthatatlan lelki következményekkel járhat.
    Ám most térjünk vissza a verseny pozitívumaihoz! Az előbbiek során kiemelt versenyző mellett szép számmal akadtak olyan meggyőző teljesítményt nyújtó növendékek, akik már az első versenyen is bizonyították kiváló képességeiket, és idén is remekül szerepeltek. Soroljuk fel őket – a teljesség igénye nélkül: Blayer Attila (T.: Ernyei László), Demeniv Mihály (T.: Demeniv Igor), Fortágh Dávid – T.: Demeniv Igor), Major Melinda (T.: Demeniv Igor), Nagy Anett  (T.: Duliskovits Sándor), (Pohl Attila (T.: Almási Ladóczki Aranka), Rest Mercédesz  (T.: Nagy József), Varga Dóra  (T.: Demeniv Oksana).
    Néhány megjegyzés a hangszerek minőségével és játéktechnikai kezelésével kapcsolatban.Az idei versenyen örvendetes tényként könyveltük el, hogy a növendékek – egy kivételével – a 3 évvel előbbi versenyhez képest általában jobb, megfelelőbb minőségű hangszereken muzsikáltak. Mint már akkor is szóvá tettem: „A zenei verseny mindenkor a hangszerek versenyét is jelenti.” (Parlando: 2003/ 6. in p.: 38.) Szükségtelen bizonyítanom, hogy ilyen szinten, egy országos versenyen, minden apró mozzanat számít, és ez nem is „apróság”. Ha már akad jó hangszer, bátran éljünk a hangszínek kihasználásának lehetőségével, hiszen a művek hatásos, élményszerű megszólaltatásának ezek is nélkülözhetetlen kellékei.
    „Az egész versenynap jó hangulatban, nyugodt légkörben zajlott. A tanulók, kísérő szülők és felkészítő tanárok maradandó koncertélményként élték meg e jeles esemény…Záradék: A verseny 3 év múlva esedékes megrendezését igényli a „szakma” és a támogatottságot is reméli.” (Idézet Konstantinné Dombegyházi Mária titkár jegyzőkönyvéből.) Az előbbi megállapítás híven tükrözi azt a jogos társadalmi elvárást, amely egyértelművé teszi, hogy a „nagykorúvᔠlett harmonika végre magáénak mondhatja a hazai komolyzenei szakma teljes elismerését is.
    A II. Országos Zeneiskolai Harmonikaverseny végén a zsűri által díjazott versenyzők  Szúnyog László tatabányai szobrászművész bronz plakettjét kapták ajándékba. Lehetőségünk adódott 25 különdíj odaítélésére is. A legeredményesebb 5 felkészítő tanárt – kiváló munkájuk elismeréseként – vásárlási utalvánnyal jutalmaztuk, de valamennyi versenyző emléklapot és CD-t is kapott ajándékba.
    Az emlékezetesen szép versenynap zárását még egy örömteli esemény is megkoronázta: az UNESCO Nemzetközi Zenei Tanácsa Ernyei Lászlót, a Zenetanárok Társasága Harmonika Tagozatának vezetőjét sok éves kiemelkedő munkája elismeréseként a legmagasabb fokú „MERIT AWARD” művészeti kitüntetésben részesítette, amelyet a szűri elnöke, Rácz Tibor professzor adott át. Szívből gratulálunk és további sikereket kívánunk!

Arany Zsolt
a zsűri tagja, a ZETA hangszeres alelnöke