A Szent István Király zenei együttes új CD-iről

(A Hungaroton Classic és a Szent István Kirly Zenei Alapítvány új CD-iről)


A Szent István Király Szimfonikus Zenekar és Oratórium kórus (alapító művészeti vezet: Záborszky József) megalakulása óta szívesen vállalkozik zeneművek világ premierjére, újkori bemutatására és ezek hangfelvételen történő rögzítésére is. A közelmúltban többek között Michael Haydn: Missa pro Defunctis c. művének (1792-95) világpremierje, valamint Lajtha László: Mise fríg hangnemben (1950.) c. alkotásának újkori bemutatója került be a budapesti hangversenyélet aranykönyvébe. A hangrögzítés jóvoltából ezeket az emlékezetes előadásokat most világszerte megismerhetik az érdeklődők.
    Michael Haydn oratórikus művének 1996. november 8-i zeneakadémiai előadásáról Kroó György többek között a következőket mondta az Új Zenei Újság 1996. november 16-i műsorában elhangzott méltatásában: „A Brockhaus Riemann Zenei Lexikonban még azt olvassuk a Michael Haydn műveit felsoroló fejezetben, hogy két Requiemet írt s ezek közül a második befejezetlen. Nos, ha azt mondom, hogy az Országos Széchenyi Könyvtár Zeneműtárából pár éve előkerült a mesternek egy harmadik, befejezett Requiemje is, amely Gyenge Enikő által közreadott kottából november 8-án fel is hangzott a Zeneakadémián, aligha kell érvelnem a Szent István Király Szimfonikus Zenekar és Oratórium kórus hangversenyének jelentősége mellett, amelyet zsúfolt ház előtt Záborszky Kálmán vezényelt.”... „Kétségtelen, hogy hátterében nem működik egy Mozartéhoz hasonló drámai géniusz állandó kifejezésre késztetése. Ennek a Requiemnek a látóhatárában még kivehető az eredeti funkció, a szorosabb értelemben vett egyházi szertartás kötele. De olyan mű, mely a halálnak megadja a méltóságot, a túlélőnek a vigasztaló felemelkedést és a tradíciót a személyes átélhetőség és átéltség szintjén, minőségben közvetíti hozzánk. Köszönet a könyvtárosoknak, a közreadónak és az előadóknak, hogy megismerhettük.” (A mikrofonnál Kroó György–Új zenei Újság 1981-1997., Magyar Rádió 1998.) (A Szent István Király Zenei Alapítvány SZT ISTVÁN 001.)
    A XX. századi magyar szrzők műveiből összeállított CD-t a Hungaroton Classic jelentette meg (HCD 31833). A korongon a legnagyobb időtartamú alkotás Lajtha László műve, a Mise fríg hangnembe, a szorongattatás napjaiban (Op. 50, 1950). Breuer Jánostól Fejezetek Lajtha Lászlóról, Zeneműkiadó) tudjuk, hogy a mű ősbemutatója 1957-ben a Magyar Rádióban volt Vásárhelyi Zoltán vezényletével, továbbá azt is, hogy Lajtha mélyen vallásos kálvinista létére 58 éves koráig semmi jelét nem adta egyházzenei érdeklődésének. A római katolikus liturgia szabályai és szellemében megírt mise abban a korban született, amikor a vallásgyakorlat csak korlátok között működhetett és a mű esetleges előadására talán még reménye sem lehetett. A műben végig érződik, hogy Lajtha Lászlónak elesettségében milyen komoly vigasztalást nyújt az általa hangokba formált miseszöveg. A fríg Mise revelációszerű újkori, nyilvános bemutatója1989. november 6-án a Mátyás templomban volt. A revelációszerű előadás hangfelvétele a 90-es évek elején már megjelent LPX-en, a mostani, CD-n történt közreadás azonban még teljesebbé teszi a kiváló mű és a magas színvonalú előadás minden értékét, szépségét, Lajtha Lászlónak minden bizonnyal nagy örömet jelentett volna, hogyha megéli művének a fiatalok által történő ilyen szépséges és sugárzó előadását.
    Ránki György halála előtt 1 évvel szerencsére még hallhatta a lübecki Dóm oltárképének feliratát zenei hangokba foglaló kantátájának  (Jézus panasza férfihangra, vegyes karra és zenekarra, 1991.) hangversenytermi bemutatójáta Szent István Király Zenei együttes nagyszerű előadásában. Emlékszem rá, hogy a szerzőt megrendítette, hogy a fiatalok milyen mélyen átérezték a Jézus panaszából áradó bánatot és őszintén azonosultak a Mester e késői remekművével, a mindmáig érvényes igazságokat tartalmazó panasz-szavakra épülő miniatűr kantátával. Bede Fazekas Csba mély átéléssel és érthetően énekli a mű bariton szólóját. A mű előadásán érződött, hogy Ránki György és a Záborszky Kálmán vezette Szent István zenei együttes között milyen meghitt muzsikus barátság alakult ki. Nagyon szomorú, hogy 1992-ben a Mester már nem lehetett ott a Zeneakadémián azon a születésnapi koncertjén, melynek műsorát az általa legfontosabbnak tartott művekből (pl. 1514-fantázia zongorára és zenekarra, Az ember tragédiája-részletek az operából) együttesen szerkesztett Záborszky Kálmánnal.
    Lajtha László és Ránki György mélyről fakadó, őszinte hevületű drámaiságához méltóképpen kapcsolódik a CD-n Weiner Leó 1949-ben gordonkára, hárfára vonószenekari kísérettel komponált Románca. Weiner Leó tündérkertjét Molnár Piroska (gordonka) és Polonyi Ágnes (hárfa) ihletett szólói ragyogják be.
    Mindkét CD-n az új vállalkozásokra mindig kész karmester, Záborszky Kálmán vezényel. Hasonlóan édesapjához, Záborszky Józsefhez, ő is zenei tehetségén kívül párját ritkító kezdeményező és közösségteremtő erővel megáldott művész. Tudása és tehetsége eredményeként ismét felragyogtak a kitűnő István király együttes oly sokszor méltatott erényei.
    A két új CD azonban nemcsak zenetörténetileg fontos, hanem azért is, mert újabb híradás és hangzó dokumentum a magyar zenei művészetoktatás ezredvégi eredményeiről.
    Gyenge Enikő (M. Haydn: Missa pro Defunctis) és Solymosi Tari Emőke (Lajtha, Weiner, Ránki művek) írta a CD-k ismertető füzetét, amely nagyban hozzásegíti a hallgatót a művek teljesebb megértéséhez.
    A nemzetközi hírű lemezkiadó – a Hungaroton Classic – példa értékű módon vállalta a Szent István zenei műhely magyar szerzők műveinek közreadását, terjesztését. Ez a korong azonban nemcsak a XX. századi magyar szerzők műveinek megismerését segíti elő mintaértékűen, hanem arról is hírt ad, hogy ifjú magyar muzsikusok már pályájuk kezdetén is professzionális szinten tudják közvetíteni századunk magyar zenéjét. Lajtha László, Weiner Leó és Ránki György életművének talán legszebb művei értékükhöz méltó módon kerültek egymás mellé ezen a korongon.

Zelinka