Dr. Nemeskürthy István professzor úr, a Magyar Millennium Kormánybiztosa olyan CD-sorozatmegjelentetését kezdeményezte a Hungarotonnál, amely a magyar zenetörténet méltatlanul elfeledett alkotásait, szerzőit mutatja be a lemezhallgatóknak. A sorozat szerkesztő bizottsága (Falvy Zoltán és Tallián Tibor zenetörténész, Decsényi János, Bánkövi Gyula és Hollós Máté zeneszerző) úgy vélte, hogy a bemutatás koncentrálódjék a századforduló körül született zeneszerzők munkásságára, minthogy e komponisták javarészt nem tartoznak még nemzeti klasszikusaink (Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Bartók Béla és Kodály Zoltán) körébe, ugyanakkor többségükben már nem kortársaink, akiknek kiadásával a Hungaroton – mindenekelőtt is a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával – rendszeresen foglalkozik.

A MILLENNIUMI sorozatba kiválasztásra került négy teljes opera (Dohnányi Ernő: Simona néni, Kenessey Jenő: Az arany meg az asszony, Poldini Ede: Farsangi lakodalom, Ránki György: Pomádé király új ruhája), továbbá oratóriumok, szimfonikus alkotások és versenyművek, valamint vokális és kamarazenei alkotások. Az összesen 21 kiadványból álló ciklus első öt kiadványa: Poldini Ede: Farsangi lakodalom, Lajtha László vonóstriói, Sugár Rezső: Hunyadi (Hősi ének), Farkas Ferenc és Járdányi Pál művei.

A Hungaroton MILLENNIUMI CD-sorozatának további részében a későbbiekben megjelenik Bárdos Lajos, Kadosa Pál, Kósa György, Maros Rudolf, Szabó Ferenc, Szervánszky Endre, Viski János, Hubay Jenő és Weiner Leó szerzői lemeze, valamint a hazai elektronikus zene két úttörőjének, Patachich Ivánnak és Pongrácz Zoltánnak kompozíciói egy közös korongon. A sorozat egyetlen szomorúsága, hogy a zeneszerzők közül ma már csak egy alkot közöttünk: Pongrácz Zoltán.

Az elkövetkező hetekben a PESTI EST olvasóinak szíves figyelmébe ajánljuk nemcsak ezt a MILLENNIUMI CD sorozatot, hanem a Hungaroton Records Kft. közelmúltban megjelent egyéb komolyzenei újdonságait is. Ezekhez az ajánlásokhoz minden alkalommal rejtvény is tartózik; a nyeremény pedig minden esetben az ajánlott CD-korong.

2000. december 16-án Záborszky József professzor úr és az általa 1954-ben alapított Szent István Gimnázium Szimfonikus Zenekar (mai nevén Szent István Király zenei együttes) Magyar Örökség Díjban részesült. A kitüntetés nemcsak a magas színvonalú zenei és zenepedagógiai munkának szólt, hanem annak is, hogy a műhely kezdettől fogva rendszeresen játssza a XIX. és a XX. századi magyar zeneszerzők műveit. Így volt ez 1996-ban is, amikor a legendáshírű zeneakadémiai bérletük keretében Járdányi Pálra (1920-1964) emlékeztek.
Járdányi Pál a Zeneakadémián Kodály Zoltánnál tanult zeneszerzést, a hegedű szakot pedig Zathureczky Ede tanítványaként végezte el. Egyidejűleg néprajzot hallgatott a budapesti tudományegyetemen. Zenei hivatásának megválasztásában Kodály Zoltán példáját követte: zeneszerző, népzenekutató, zenekritikus és zenepedagógus volt. 25 évesen lett a Zeneakadémia tanára: a zeneelméleti tárgyakon kívül – Kodály utódaként – a magyar népzene oktatója. volt. Felbecsülhetetlen értékű munkát végzett a Magyar Tudományos Akadémia Népzenekutató Csoportjának vezető személyiségeként.
Járdányi Pál zeneszerzőként is maradandót alkotott. A CD hanganyagául szolgáló 1996. évi koncert keresztmetszetét adta a rangos életműnek: a rögzítésre került művek mindegyikében ugyanis töretlenül érvényesül Járdányi Pál hitvallása a népzenei hagyományok talaján kibontakozó új zeneművészet megteremtésének jegyében, Bartók és Kodály alkotásaival, szellemi közösséget vállalva.
Az 1952-ben készült Vörösmarty-szimfónia nagyon fontos állomása volt Járdányi Pál munkásságának. A szerző ebben a művében nemcsak Vörösmarty Mihály szellemi portréját rajzolta meg a nagy magyar költő öt verséhez kapcsolódva, hanem saját ars poeticáját is. A szimfónia I. tétele (Hazádnak rendületlenül…) Vörösmarty Mihály lángoló hazaszeretetét idézi fel. A bevezetésben felhangzik Egressy Béni Szózat-dallamának első négy hangja, mint a tétel alapgondolata. A II. tétel (Virág és pillangó) Vörösmarty Mihály romantikus mesevilágát kelti életre. A mű III. tétele (Hová merült el szép szemed világa?) a Merengőhöz c. költemény szerelmi líráját visszhangozza. A IV. tételben (Harci dal) a hazája szabadságáért lángoló hazafi alakja jelenik meg előttünk. A vers és a zene egyaránt az 1848-as Magyar Forradalom és Szabadságharc erejét közvetíti felénk. A záró tétel (A vén cigány) megrendítő muzsika, a komor vers méltó társaként. Vörösmarty ebben a versében a Szabadságharc tragédiáján mereng, búsong. A tétel befejezése azonban, híven követve a költemény utolsó versszakát, már a reménység hangján szól: “Lesz még egyszer ünnep e világon”. A mű záró szakaszában Járdányi Pál még egyszer felidézi a szimfónia bevezető ütemeit, a Egressy Szózatának kezdő motívumát.
A Szent István Király Szimfonikus Zenekar az Olaszországban élő Ács János vezényletével kiválóan kelti életre Járdányi alkotásait. A fiatal muzsikusokból álló zenekar anyanyelvi szinten “beszéli” Járdányi szép magyar zenei nyelvét. Érezni, hogy milyen boldogsággal játsszák Járdányi Pál szépséges dallamai, harmóniát, VALLOMÁSÁT.  A CD-korong további különlegessége, hogy a Concertino hegedűszólamát a Mester leánya, Járdányi Zsófia játssza, a Hárfaversenyt pedig felesége, Devescovi Erzsébet, akinek a szép mű ajánlása is szól. Mindkét előadás mintaszerűen szép, ihletett. Aki végighallgatja ezt a CD-korongot, nemcsak szép és mély érzésű műveket ismerhet meg, hanem egy nagyon Tiszta Ember zenei vallomásait is. A CD arra is szép dokumentummal szólgál, hogy milyen érett zenélést képesek produkálni a Szent István Király Zenei műhely résztvevői. Ez a Járdányi Pál CD nemcsak a szerzőéletművének méltó megőrzése miatt fontos dokumentum, hanem az ezredvég magyar zenepedagógiájának egyik legszebb eredményéről is hitelesen tudósít.
(Hungaroton Classic)