Énekelj velünk!
Kóruséneklés a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjteményének
programjában
„Szebb,
ha ketten összedalolnak, majd mind többen, százan, ezren…” – idéztük a Ringató foglalkozásvezető
kolleganőimmel magunk számára is Kodály Zoltánt, amikor megszületett az
elhatározás: legyen kórus!
A
Ringató mára már országos zenei nevelési programmá szélesedett.
Ezt
szoktuk elmondani bemutatkozásként röviden: várjuk
a foglalkozásainkra akár a néhány hónapos gyerekeket is, és minden olyan
anyukát, apukát, nagyszülőt, aki szívesen énekel, játszik együtt a
kicsinyekkel, oldott, szeretetteli légkörben. Aki maga is úgy érzi, fontos az,
hogy a művészet eszközeivel neveljünk, aki szívesen énekel, bővíti a
dalkincsét, vagy éppen önmaga bátortalan az éneklésben, és segítségre, vagy az
énekléssel kapcsolatban kialakult gátlásainak feloldására vágyik egy
közösségben.
Tehát a célok között az is szerepel,
hogy a felnőttek megérezzék: együtt énekelni jó.
Nos,
a heti rendszerességgel tartott foglalkozások évek óta
sikeresnek bizonyulnak Budapesten és vidéken egyaránt. A foglalkozásvezető
kolleganőim gyakran számolnak be arról, hogy
az anyukák nem csak a kisgyermekes énekes-játékos
foglalkozásra jönnének szívesen, hanem kóruséneklésre is. Egészen
pontosan azt szeretnék, hogy alakítsunk nőikart.
Évek óta mondogatják. Miért is ne…? Olyan jó lenne - gondoltuk mindig a kolleganőimmel, de
valóra csak most vált, amikor a Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjteményének
munkatársai is bátorítottak bennünket, sőt helyet adtak nekünk. És megalakult az anyukák kórusa.
Most divatos közhellyel mondhatnám: „…ilyen egyszerű…” .
Valóban
az? Talán a felületes szemlélő így
válaszol, igen…
Aki
jobban a dolgok mélyére szeretne nézni, esetleg megkérdezi a mamákat, miért
jönnek el, mi az, ami miatt megszervezik, hogy a kisgyerekükre vigyázzon
valaki, (hiszen amíg a Ringatókra gyerekekkel együtt érkeznek, a kóruséneklésre
nem hozzák a kicsiket) mi az, ami miatt a pénteki csúcsforgalomban átkelnek a
városon, beverekszik magukat a belvárosba?
Én
megkérdeztem, sok mindent felsoroltak. Érdekes, tanulságos, megható…
Egyet
biztosan mondhatok: nem igaz, hogy nem szeretnek énekelni az emberek. Nem igaz,
hogy nem kellenek az énekórák az iskolába, hogy nem kell a karének, de az fontos,
hogy jó tanítók legyenek, „…hogy ne gyötrelem, hanem
gyönyörűség legyen a tanulóknak…” jutnak eszembe ismét Kodály szavai.
A tanítók...igen,
a „mestereken” nagyon sok minden múlik.
A
kolleganőimmel hétről-hétre Ringató foglalkozásokat tartunk országszerte. Ott
ülünk a szőnyegen, énekelünk, játszunk a kisgyermekes családokkal. Nincs
gépzene, csak az emberi hang, élő hangszerjáték, értékes dalanyag. Nincsenek
bábok, nincsenek színes játékok, nincsenek tárgyi eszközeink, csak magunk
vagyunk, önmagunkból fakadó eszközökkel.
Éneklő
közösségeket alakítunk, kisgyermekes családokat gyűjtünk maguk köré. Sok
munkával, őszinte elhivatottsággal, szeretettel, alázattal. Aki ezt csinálja,
jól tudja: nem „ilyen egyszerű…”
De
sikerül a meggyőzés, egyre többen csatlakoznak hozzánk.
Énekelnek
a szülők otthon is a kisbabáknak, felelevenednek az ölbeli játékok, sokan
hangszert vesznek a kezükbe életükben először, felnőttként. …és az anyukák nőikart szeretnének...
Megint
Kodály jut eszembe: mikor kezdődik a kisgyermek zenei nevelése? Azt hiszem,
sokan tudják, mire gondolok.
„Énekelj velünk!” – hívunk mindenkit, aki
szívesen énekel.
Harmadszor
találkozunk novemberben. A létszám az első alkalommal sem volt kevés, de
ugrásszerűen gyarapodni látszik. Legutóbb talán már negyvennél is többen
voltunk. Másfél óra éneklés, öröm, kikapcsolódás, feloldódás. Szeretik, látom
rajtuk, de elmondják, megírják. Öröm nekem is, öröm mindannyiunknak.
A
Zenei Gyűjtemény igazi otthon számunkra, nagyon sok segítséget kapunk a könyvtár
dolgozóitól. Az igazi együttműködés, hogy gyakran ők is beülnek valamelyik
szólamba.
Minden
hónapban egyszer jön össze az anyukák kórusa. Folyamatosan lehet csatlakozni
hozzánk, „felvételi meghallgatás” nincs, részvételi díj, belépő nincs.
Két-háromszólamú
egyneműkari műveket énekelünk. Ha valaki nem biztos a kottaolvasásban, az sem
baj, mindig megoldódik ez is valahogy, csak gyertek, énekeljetek velünk!
Gállné Gróh Ilona énektanár
Ringató programvezető